Kínai járványügyi szakember figyelmezteti Európát: tessék maszkot hordani!

  • narancs.hu
  • 2020. április 1.

Katasztrófa

A kínai járványügyi központ vezetője szerint időt kell nyerni addig, amíg a megfelelő gyógyszer elérhető lesz a betegségre.

"Nagy hiba", ha nem viselünk maszkot a járvány idején - mondta a Science magazinnak George Gao, a kínai járványügyi központ vezetője.

Gaót az interjúban kérdezték arról, hogy más országok miben hibáznak:

"Ez a vírus cseppfertőzéssel és szoros kontaktusokkal terjed. A cseppek nagyon fontosak - maszkot kell hordani, mert ha az ember beszél, ezek a cseppek folyamatosan jönnek a szájából. Nagyon sok embernek van tünetmentes, vagy tünetek előtti fertőzése. Ha ők is hordanak maszkot, az megelőzheti, hogy a vírust tartalmazó cseppek kijussanak és megfertőzzenek másokat."

A kínai szakember az interjúban kifejtette, mivel egyelőre nincs gyógyszer, vagy vakcina a koronavírus ellen, ezért olyan nem gyógyszerészeti megoldásokat kell alkalmazni, mint a távolságtartás. Ez minden légúti megbetegedésnél fontos: el kell különíteni a fertőzötteket, fel kell kutatni és karanténba kell helyezni a szoros kontaktusokat, meg kell akadályozni a nyilvános találkozókat, és végül az emberek mozgását is korlátozni kell. Hozzátette, ehhez nagyon erős kormányzati akaratra van szükség helyi és országos szinten is.

Kijelentette azt is, hogy a fertőzötteket mindenképp el kell különíteni, mert a járványt nem lehet kontrollálni, ha a fertőzés forrását nem különítik el.

Gao beszélt arról is, hogy Kínában mindenhol megmérik az emberek testhőjét, ha be akarnak menni valahova. Hozzátette, bár sokan azt gondolják, hogy a vírus az emberi szervezetből kikerülve nem életképes, amerikai és kínai kutatások is azt mutatják, hogy a vírus nagyon ellenálló és képes különféle környezetben is túlélni.

Beszélt arról is, hogy még mindig próbálják megérteni a járvány kitörésének kezdetét, egyelőre arra nincs bizonyíték, hogy már novemberben elkezdődött volna. Hozzátette azonban, hogy bár az elején mindenki azt gondolta, hogy a vuhani Huanan piac volt a víruskitörés helye, szerinte az is lehet, hogy a piacon csak felerősödött a vírus.

A kínai szakembert arról is kérdezték, hogy Kína miért késlekedett az információk kiadásával. Erről azt mondta, a kollégákkal a lehető leghamarabb megosztották az információkat, ám mivel közegészségügyi kérdésekről is szó van, ezért a politikára is várni kellett, hogy nyilvánosan bejelentsék.

"Senki nem akarja, hogy az emberek pánikoljanak, igaz? És akkor senki nem tudta volna megmondani, hogy a vírus egy világjárványt okozhat. Ez az első valaha volt nem influenzaszerű világjárvány"

- fejtegette.

Azt is mondta, a koronavírus egy nagyon bonyolult kórokozó, ám az elején minden tudós azt gondolta, hogy "hát, ez is csak egy vírus".

Gao elmondta, jelenleg Kínán belül már nem terjed a vírus, csak a beutazók között vannak ismét fertőzöttek. Ennek ellenére kijelentette:

"Még biztosan nem értük el a nyájimmunitást. Még várunk további biztos eredményekre az antitestek teszteléséről, hogy megmondhassuk, ténylegesen hány ember fertőződött meg."

Közölte azt is, hogy jelenleg a stratégia az, hogy időt nyerjenek, amíg védőoltást vagy gyógyszert fejlesztenek ki a betegségre. A remdesivir nevű gyógyszer hatékonyságát vizsgáló klinikai tesztekről áprilisra ígért eredményeket.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.