Közel 4000 civil vesztette életét 2018-ban Afganisztánban

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. február 24.

Katasztrófa

Rekordszámú a gyermek áldozat.

Az utóbbi tíz évben 2018-ban halt meg a legtöbb – csaknem 4000 – polgári lakos az afganisztáni harcokban – írja az MTI az ENSZ afganisztáni missziójának (UNAMA) és a világszervezet emberi jogi főbiztosi hivatalának vasárnap közzétett jelentése alapján.

A tavaly feljegyzett civil halálos áldozatok száma pontosan 3804, ami 11 százalékos emelkedést jelent 2017-hez képest. A halottak negyede volt gyermek, ami szintén rekordnak tekinthető: a légi támadások következtében több mint megkétszereződött, illetve az öngyilkos merényletek miatt is jelentősen emelkedett a gyerekhalálok száma.

A civil sebesültek száma tavaly meghaladta a 7100-at.

A kormányellenes erők, köztük a tálib mozgalom és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet támadásai álltak a civil halálozások 63 százaléka mögött, az afgán hadsereg és a nemzetközi csapatok, valamint egyéb kormánypárti erők pedig a vérontás 24 százalékáért tehetők felelőssé a jelentés szerint.

Az előző évhez hasonlóan 2018-ban is többnyire házilag összeeszkábált robbanószerkezetekkel követték el a támadásokat.

A világszervezet 2009 óta vezet adatbázist az afganisztáni konfliktus civil áldozatairól. 2014 óta minden évben legalább 3500 civil halálos áldozattal jártak az afganisztáni harcok. Az adatgyűjtés tíz évvel ezelőtti kezdete óta az ENSZ összesen 32 ezer civil halottról és 60 ezer sebesültről tud.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.