Merkely: lesz második hullám, de az országot még egyszer nem lehet úgy lezárni, mint tavasszal

  • narancs.hu
  • 2020. július 27.

Katasztrófa

A rektor nem tenné majd kötelezővé mindenki számára a vakcinát. A maszkhasználat és a kézmosás viszont továbbra is nagyon fontos.

A koronavírus-járványnak biztos lesz második hulláma, de nem tudni, mikor – nyilatkozta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az ATV Heti Napló című műsorában.

Elmondása szerint a vírusnak nem jó a nyári nagy meleg, de hangsúlyozta, nincs ellentmondás eközött és az Öböl-menti országok nyári, riasztó mutatói között, hisz' a forróság elől zárt térbe, légkondicionált épületekbe menekülnek az emberek, ezekben a terekben pedig nyáron is terjed a vírus. Ott viszont, ahol kontinentális nyár van, és az emberek sok időt töltenek a szabadban, valóban visszaszorult a fertőzés.

"Ha lehűl a levegő, a gyerekek iskolába mennek, a szülők zárt térben dolgoznak, az felgyorsíthatja a fertőzés terjedését".

Ugyanakkor Merkely hangsúlyozta: nem lehet még egyszer úgy lezárni az országot, mint tavasszal.

Fontos, hogy mennyire fogadja el és tartja be a lakosság a vírus terjedésének lelassítása érdekében hozott intézkedéseket, amelyekkel késleltethető a második hullám akár addig is, amíg a vakcina nem érkezik meg.

Kiemelte, hogy a maszkhasználat fontos azért, hogy ne fertőzzünk és ne fertőződjünk meg.

Merkely szerint jó lenne, ha lenne iskola és mindenképpen legyen egyetem. Ezzel együtt valószínűleg figyelni kell arra, hogy bizonyos létszám, azaz 100 vagy 200 fő fölött ne legyenek előadások, és ezekben az intézményekben fontos lesz a maszkhasználat és a kézmosás komolyan vétele.

Ha elkészül a vakcina, a rektor nem tenné kötelezővé mindenki számára a beadását. A 65 év fölöttiek és az orvosok esetében viszont szerinte érdemes elgondolkodni, hogy erősen ajánlott legyen a vakcina. A gyerekek körében itthon viszont nem volt súlyos koronavírus-eset.

Merkely Béla szerint minden 10 fertőző között 1 szuperfertőző van, aki átlagosan 20 további embert fertőz meg. Hozzátette, az újonnan megfertőzöttek 80 százalékáért a szuperfertőzők felelnek.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.