A Notre-Dame az ereklyéi miatt igazán értékes a hívőknek, sok közülük a tűz martalékává válhatott

  • B. Papp Máté
  • 2019. április 16.

Katasztrófa

Nem tudni például, hogy mi történt annak a keresztnek a darabjával, amelyre állítólag Jézus Krisztust feszítették fel.

A hétfő esti puszító tűzben hatalmas károkat szenvedett a párizsi székesegyház: a tetőszerkezete, valamint a huszártornya a lángok martaléka lett, utóbbiról még egy szívszorító felvétel is készült.

Emmanuel Macron francia kormányfő tudatta a népével, hogy a kulturálisan felbecsülhetetlen értékű székesegyházat újjá fogják építeni. Ugyanakkor az sokáig kérdéses volt, hogy a tűzvészben milyen művészeti és vallásos tárgyak (freskók, festmények, hangszerek, szobrok, relikviák, ereklyék) vesztek oda, hiszen a Notre-Dame-ban található például egy nagyorgona, illetve a 17. században készült Pietá (olasz szó, ami azt jelenti, hogy szánalom) címet viselő szobor, melyen Mária és Jézus látható.

Nicolas Coustou Pietá című alkotása

Nicolas Coustou Pietá című alkotása

Fotó: Wikimedia

„Nem egy darab üveg”

„Ez nem egy ereklye, nem egy darab üveg, hanem ez maga a teljesség” - nyilatkozta Barbara Drake Boehm, a Metropolitan Művészeti Muzeúm munkatársa a Guardiennek a katasztrófával kapcsolatban, hozzátéve, hogy a Notre-Dame „Párizs lelke, de nem csak a francia emberek számára. Az emberi civilizáció egyik legnagyobb remekműve.”

A Notre-Dame a tűz előtt teljes pompájában

A Notre-Dame a tűz előtt teljes pompájában, középen a tűzben ledőlt huszártorony

Fotó: Wikipédia

A mentési munkálatokkal foglalkozó francia szervek kedden közleményben tudatták, hogy a Notre-Dam kincseinek megvédése gyorsan és sikeresen zajlott le, a francia kulturális miniszter, Franck Riester egy képet is posztolt a Twitterre az evakulálási munkálatokról:

 

 

Amitt megmentettek

A székesegyház tetejének kétharmadát elpusztította a tűz és veszélyeztette az épületben és az annak alapjául szolgáló keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményét is.

A déli rózsaablak

A déli rózsaablak

Fotó: Wikipédia

A francia kormány tudatta, hogy a Notre-Dame kincstára, amely többek között egy híres töviskoronát és a IX. Lajos király tunikáját tartalmazza, a párizsi városházán van. Előbbit még 1238-ban vitte az uralkodó a francia fővárosba, abban a hitben, hogy az volt Jézus Krisztus fején - írta meg a New York Times.

Ezen kívül megmenekült az orgona, pontosabban nem lett a lángok martaléka. Ugyanis azt még nem tudni, hogy működik-e, lehet-e majd játszani rajta a jövőben, hiszen a meleg hatására a hangszer súlyosan sérül. Továbbá a rózsaablakok és a harangok is megúszták a tűzvészt, erről a Figaro számolt be, amit a hvg.hu szemlézett.

A Notre-Dame orgonája

A Notre-Dame orgonája

Fotó: Wikipédia

Ami oda veszhetett

A Guardian arról számolt be, hogy a XIV. században készült Madonna és gyermeke című szobor, a Nicolas Couscou által jegyzett Szent Dénes szobor, valamint a XVII. században készült Aquinói Szent Tamást ábrázoló portré helyzete még kérdéses.

Ezen kívül a Notre-Dame székesegyházban volt azon keresztnek egy darabja, amelyere a katolikus egyház szerint Jézus Krisztust feszítették fel, illetve egy szög is, amit használtak hozzá, ezen ereklyék helyzetéről sem lehet még biztosat tudni.

A híres vízköpők

A híres vízköpők

Fotó: Wikipédia

A Monde azt írta, hogy a XVII-XVIII. századi festmények túl nagyok voltak ahhoz, hogy kivigyék a székesegyházból, ezért azokat nem sikerült megmenteni. Érdekesség, hogy 16 szobrot pár órával a tűzvész előtt szállították el, hogy restaurálják őket.

Ezen kívül a székesegyház tetején található vízköpő szobrokat is veszélyeztethette a tűz, valamint az évszázados múltra visszatekintő fafaragványokat is - erről az ABC számolt be.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.