A Notre-Dame az ereklyéi miatt igazán értékes a hívőknek, sok közülük a tűz martalékává válhatott

  • B. Papp Máté
  • 2019. április 16.

Katasztrófa

Nem tudni például, hogy mi történt annak a keresztnek a darabjával, amelyre állítólag Jézus Krisztust feszítették fel.

A hétfő esti puszító tűzben hatalmas károkat szenvedett a párizsi székesegyház: a tetőszerkezete, valamint a huszártornya a lángok martaléka lett, utóbbiról még egy szívszorító felvétel is készült.

Emmanuel Macron francia kormányfő tudatta a népével, hogy a kulturálisan felbecsülhetetlen értékű székesegyházat újjá fogják építeni. Ugyanakkor az sokáig kérdéses volt, hogy a tűzvészben milyen művészeti és vallásos tárgyak (freskók, festmények, hangszerek, szobrok, relikviák, ereklyék) vesztek oda, hiszen a Notre-Dame-ban található például egy nagyorgona, illetve a 17. században készült Pietá (olasz szó, ami azt jelenti, hogy szánalom) címet viselő szobor, melyen Mária és Jézus látható.

Nicolas Coustou Pietá című alkotása

Nicolas Coustou Pietá című alkotása

Fotó: Wikimedia

„Nem egy darab üveg”

„Ez nem egy ereklye, nem egy darab üveg, hanem ez maga a teljesség” - nyilatkozta Barbara Drake Boehm, a Metropolitan Művészeti Muzeúm munkatársa a Guardiennek a katasztrófával kapcsolatban, hozzátéve, hogy a Notre-Dame „Párizs lelke, de nem csak a francia emberek számára. Az emberi civilizáció egyik legnagyobb remekműve.”

A Notre-Dame a tűz előtt teljes pompájában

A Notre-Dame a tűz előtt teljes pompájában, középen a tűzben ledőlt huszártorony

Fotó: Wikipédia

A mentési munkálatokkal foglalkozó francia szervek kedden közleményben tudatták, hogy a Notre-Dam kincseinek megvédése gyorsan és sikeresen zajlott le, a francia kulturális miniszter, Franck Riester egy képet is posztolt a Twitterre az evakulálási munkálatokról:

 

 

Amitt megmentettek

A székesegyház tetejének kétharmadát elpusztította a tűz és veszélyeztette az épületben és az annak alapjául szolgáló keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményét is.

A déli rózsaablak

A déli rózsaablak

Fotó: Wikipédia

A francia kormány tudatta, hogy a Notre-Dame kincstára, amely többek között egy híres töviskoronát és a IX. Lajos király tunikáját tartalmazza, a párizsi városházán van. Előbbit még 1238-ban vitte az uralkodó a francia fővárosba, abban a hitben, hogy az volt Jézus Krisztus fején - írta meg a New York Times.

Ezen kívül megmenekült az orgona, pontosabban nem lett a lángok martaléka. Ugyanis azt még nem tudni, hogy működik-e, lehet-e majd játszani rajta a jövőben, hiszen a meleg hatására a hangszer súlyosan sérül. Továbbá a rózsaablakok és a harangok is megúszták a tűzvészt, erről a Figaro számolt be, amit a hvg.hu szemlézett.

A Notre-Dame orgonája

A Notre-Dame orgonája

Fotó: Wikipédia

Ami oda veszhetett

A Guardian arról számolt be, hogy a XIV. században készült Madonna és gyermeke című szobor, a Nicolas Couscou által jegyzett Szent Dénes szobor, valamint a XVII. században készült Aquinói Szent Tamást ábrázoló portré helyzete még kérdéses.

Ezen kívül a Notre-Dame székesegyházban volt azon keresztnek egy darabja, amelyere a katolikus egyház szerint Jézus Krisztust feszítették fel, illetve egy szög is, amit használtak hozzá, ezen ereklyék helyzetéről sem lehet még biztosat tudni.

A híres vízköpők

A híres vízköpők

Fotó: Wikipédia

A Monde azt írta, hogy a XVII-XVIII. századi festmények túl nagyok voltak ahhoz, hogy kivigyék a székesegyházból, ezért azokat nem sikerült megmenteni. Érdekesség, hogy 16 szobrot pár órával a tűzvész előtt szállították el, hogy restaurálják őket.

Ezen kívül a székesegyház tetején található vízköpő szobrokat is veszélyeztethette a tűz, valamint az évszázados múltra visszatekintő fafaragványokat is - erről az ABC számolt be.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”