A Notre-Dame az ereklyéi miatt igazán értékes a hívőknek, sok közülük a tűz martalékává válhatott

  • B. Papp Máté
  • 2019. április 16.

Katasztrófa

Nem tudni például, hogy mi történt annak a keresztnek a darabjával, amelyre állítólag Jézus Krisztust feszítették fel.

A hétfő esti puszító tűzben hatalmas károkat szenvedett a párizsi székesegyház: a tetőszerkezete, valamint a huszártornya a lángok martaléka lett, utóbbiról még egy szívszorító felvétel is készült.

Emmanuel Macron francia kormányfő tudatta a népével, hogy a kulturálisan felbecsülhetetlen értékű székesegyházat újjá fogják építeni. Ugyanakkor az sokáig kérdéses volt, hogy a tűzvészben milyen művészeti és vallásos tárgyak (freskók, festmények, hangszerek, szobrok, relikviák, ereklyék) vesztek oda, hiszen a Notre-Dame-ban található például egy nagyorgona, illetve a 17. században készült Pietá (olasz szó, ami azt jelenti, hogy szánalom) címet viselő szobor, melyen Mária és Jézus látható.

Nicolas Coustou Pietá című alkotása

Nicolas Coustou Pietá című alkotása

Fotó: Wikimedia

„Nem egy darab üveg”

„Ez nem egy ereklye, nem egy darab üveg, hanem ez maga a teljesség” - nyilatkozta Barbara Drake Boehm, a Metropolitan Művészeti Muzeúm munkatársa a Guardiennek a katasztrófával kapcsolatban, hozzátéve, hogy a Notre-Dame „Párizs lelke, de nem csak a francia emberek számára. Az emberi civilizáció egyik legnagyobb remekműve.”

A Notre-Dame a tűz előtt teljes pompájában

A Notre-Dame a tűz előtt teljes pompájában, középen a tűzben ledőlt huszártorony

Fotó: Wikipédia

A mentési munkálatokkal foglalkozó francia szervek kedden közleményben tudatták, hogy a Notre-Dam kincseinek megvédése gyorsan és sikeresen zajlott le, a francia kulturális miniszter, Franck Riester egy képet is posztolt a Twitterre az evakulálási munkálatokról:

 

 

Amitt megmentettek

A székesegyház tetejének kétharmadát elpusztította a tűz és veszélyeztette az épületben és az annak alapjául szolgáló keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményét is.

A déli rózsaablak

A déli rózsaablak

Fotó: Wikipédia

A francia kormány tudatta, hogy a Notre-Dame kincstára, amely többek között egy híres töviskoronát és a IX. Lajos király tunikáját tartalmazza, a párizsi városházán van. Előbbit még 1238-ban vitte az uralkodó a francia fővárosba, abban a hitben, hogy az volt Jézus Krisztus fején - írta meg a New York Times.

Ezen kívül megmenekült az orgona, pontosabban nem lett a lángok martaléka. Ugyanis azt még nem tudni, hogy működik-e, lehet-e majd játszani rajta a jövőben, hiszen a meleg hatására a hangszer súlyosan sérül. Továbbá a rózsaablakok és a harangok is megúszták a tűzvészt, erről a Figaro számolt be, amit a hvg.hu szemlézett.

A Notre-Dame orgonája

A Notre-Dame orgonája

Fotó: Wikipédia

Ami oda veszhetett

A Guardian arról számolt be, hogy a XIV. században készült Madonna és gyermeke című szobor, a Nicolas Couscou által jegyzett Szent Dénes szobor, valamint a XVII. században készült Aquinói Szent Tamást ábrázoló portré helyzete még kérdéses.

Ezen kívül a Notre-Dame székesegyházban volt azon keresztnek egy darabja, amelyere a katolikus egyház szerint Jézus Krisztust feszítették fel, illetve egy szög is, amit használtak hozzá, ezen ereklyék helyzetéről sem lehet még biztosat tudni.

A híres vízköpők

A híres vízköpők

Fotó: Wikipédia

A Monde azt írta, hogy a XVII-XVIII. századi festmények túl nagyok voltak ahhoz, hogy kivigyék a székesegyházból, ezért azokat nem sikerült megmenteni. Érdekesség, hogy 16 szobrot pár órával a tűzvész előtt szállították el, hogy restaurálják őket.

Ezen kívül a székesegyház tetején található vízköpő szobrokat is veszélyeztethette a tűz, valamint az évszázados múltra visszatekintő fafaragványokat is - erről az ABC számolt be.

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -

A kanadai performer-zenész-költő jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.