Kiből lesz szuperterjesztő? Hány koronavírustörzs kering a világban, milyen szövődményekkel járhat a fertőzés, és veszélyesebb-e a Covid-19 az influenzavírusnál? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Prinz Gyula infektológussal a csütörtökön megjelenő friss Narancsban.
Íme, egy rövid ízelítő az interjúból:
Magyar Narancs: Jelenlegi tudásunk szerint mit mondhatunk el: kire és mennyire veszélyes?
Prinz Gyula: Kezdettől világos volt, hogy a fertőzés nem olyan veszélyes, mint az első SARS, a legrosszabb feltételezések szerint sem magasabb a halálozási arány, mint 3 százalék, inkább kevesebb. Azt már az első összegző tanulmányokból láttuk, hogy a kísérőbetegséggel, például cukor- vagy szívbetegséggel élők és az idősek különösen veszélyeztetettek. Ez lényegében azóta sem változott. Azt is tudjuk, hogy ha zárt közösségekbe, szociális otthonokba, kórházakba, hajléktalanszállóra beviszik a vírust, annak komoly következményei lehetnek a megbetegedések számában. A halálozásról már nehéz kristálytisztán fogalmazni. A szociális otthonokban élő dementált betegnek ugyanis egy elesés utáni combnyaktörés, egy influenza vagy egy súlyosabb húgyúti fertőzés ugyanúgy a végét jelentheti, mint a koronavírus-fertőzés. Akik meghalnak és kimutatják náluk a vírust, azokról a statisztika azt mondja, a koronavírus miatt haltak meg. De ebben nem lehetünk biztosak. Ugyanakkor a spanyol idősotthonokban sok halott nem került nyilvántartásba, mert nem tesztelték őket. Magyarországon is csak azokat tartjuk nyilván fertőzöttként, akiknek PCR-vizsgálattal igazolt fertőzésük van.
(...)
| ||
MN: Nézzük a magyar helyzetet: a mai (az interjú július 27-én, hétfőn készült) adatok szerint 523 aktív fertőzött van, és még mindig 600 alatt van az elhunytak száma.
PGY: Ami nem azt jelenti, hogy a halálozási arány alacsony lenne nálunk, hiszen ez nem 3 százalék az összes fertőzötthöz képest. Ennek az a magyarázata, hogy nem lett felderítve az összes fertőzött, hogy sokkal több fertőzött volt vagy van, mint amennyit PCR-rel igazoltak. Hozzá kell tenni, hogy a legfrissebb amerikai adatok szerint New Yorkban, ahonnan tényleg szörnyű történeteket hallottunk, csupán 6 százalék az átfertőzöttség, Kaliforniában 3 százalék.
MN: Vagyis azt mondja, hogy a magyar adatok nem kirívóan alacsonyak?
PGY: Egyáltalán nem. Az ellenanyagszűrésnek az a jelentősége, hogy lássuk, hányan estek át a fertőzésen, hogy megvan-e a nyájimmunitás, vagyis amikor a lakosság 60 százaléka átfertőzött. Ez sehol sincs meg a világon.
(...)
MN: A minap Merkely Béla azt nyilatkozta, hogy lesz második hullám, csak nem tudni, mikor, de újra úgy bezárni az országot, mint tavasszal, nem lehet. Akkor mivel lehet védekezni?
PGY: Fel kell deríteni a fertőzötteket, ennek az eszköze a tesztelés; ha lehet, nyakon kell csípni a szuperterjesztőket, a fertőzötteknek otthon kell maradniuk 14 napig, és ami a legfontosabb: nem rettegésből, hanem az egészségügyi kultúrából adódóan zárt helyen és tömegközlekedésen maszkot kell viselni, kezet kell fertőtleníteni. Ma közölte a WHO, hogy a déli féltekén most kellene tetőznie az influenzajárványnak, de a maszkviselés miatt sokkal kevesebb az eset. Nálunk sem volt márciusi tetőzése az influenzának, mert már részben maszkot viseltünk. A viselkedéskultúránknak kell változnia. Amikor a Nemzeti Népegészségügyi Központ évente bejelenti, hogy influenzajárvány van, nem szokták bezárni az iskolákat és nem szoktunk elkezdeni maszkot hordani. Pedig az influenzával összefüggő halálozás sem elhanyagolható.
Az interjúban többek között szó van még arról, hogy mutálódhat-e a vírus, milyen aggályok merülhetnek fel a védőoltás körül, szükség van-e tömeges tesztelésre és mennyire voltak indokoltak a járvány elleni védekezésben hozott intézkedések.
A Magyar Narancsot megtalálják az újságárusoknál, nagyobb élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizetnek rá.
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
