Szeptember közepére az EU felnőtt lakosságának 70 százalékát beolthatják

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. április 6.

Katasztrófa

Áprilistól június végéig 360 millió adag vakcina kiszállítására lehet számítani az Unióban.

Az oltóanyag-szállítások felgyorsulásának köszönhetően jó esély van arra, hogy késő nyárra már kialakul a koronavírus elleni közösségi immunitás az Európai Unióban (EU) - jelentette ki Stefan de Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője a brüsszeli testület keddi sajtótájékoztatóján.

"Várhatóan szeptember közepére az EU felnőtt lakosságának 70 százalékát beoltják, mivel a kiszállítandó oltóanyag dózisszáma háromszorosára növekszik az első negyedévhez képest. Ez az átoltottsági arány lehetővé fogja tenni a közösségi immunitás kialakulását" - tette hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva a szóvivő megerősítette, hogy az EU-ban a kezdeti késlekedések miatt eddig szétosztott dózisszám nem több, mint 107 millió. Ez a mennyiség azonban véleménye szerint elengedő volt arra, hogy beoltsák "a különböző célcsoportokat".

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy április hónaptól kezdve egészen június végéig 360 millió adag vakcina kiszállítására lehet számítani az Unióban.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.