A MOK is arra kéri a döntéshozókat, hogy engedjék be a médiát a kórházakba

  • narancs.hu
  • 2021. április 6.

Katasztrófa

Mert a valós képeket látva a járványügyi védekezés személyes része felerősödne.

"A jelenlegi, harmadik hullám nagyon súlyos veszteségekkel jár hazánkban, továbbra is napi többszázas halálozást, sokezer új megbetegedést okozva, és így hatalmas kihívás, megpróbáltatás elé állítva már a járvány előtt is megújulásra, komoly átalakításra szoruló egészségügyi rendszerünket" - áll a Magyar Orvosi Kamara (MOK) keddi közleményében, aminek a Transzparenciával a járvány leküzdéséért nevet adták.

Mint írják, "az egészségügyi dolgozók naponta hatalmas harcot vívnak honfitársaink életéért, erejüket megfeszítve igyekeznek ellátni a folyamatosan érkező újabb és újabb betegeket. Mi pedig - minden politikai szándéktól mentesen - szeretnénk, ha küzdelmük és annak körülményei láthatóvá, publikussá válnának, arról ők maguk és a média szabadon beszámolhatna, közvetítene, a következő okokból:

  • mert a baj objektív nagyságát, valós képeit látva az egyéni felelősségvállalás, a járványügyi védekezés személyes része - így a távolságtartás, maszkviselés, higiénés szabályok betartása - felerősödnének, ezáltal az új megbetegedések száma és velük az egészségügyre nehezedő hatalmas nyomás csökkennének,
  • mert a küzdelmet és annak körülményeit látva a járványügyi védekezéssel, az egészségügyi ellátással kapcsolatos irreális elvárások megváltozhatnának,
  • mert a járványt tagadó, oltásszkeptikus hangok elhalkulnának, az oltást felvenni szándékozók jelenleg még a célhoz képest alacsony száma - nemzetközi példákra alapozva - jelentősen megnőne, lehetővé téve, meggyorsítva így a nyájimmunitás vakcináció általi elérését,
  • mert az egészségügyi dolgozók megérdemlik, hogy hősiességük valóban látható legyen,
  • mert a járvány legyőzése érdekében az összefogás megerősödhetne.

Ugyanezt kérte néhány nappal korábban számos sajtóorgánum is: március 31-én huszonnyolc magyarországi szerkesztőség intézett nyílt levelet a járvány elleni védekezés irányítóihoz a koronavírus-járványról történő hiteles tudósítás érdekében. A kezdeményezésben a Magyar Narancs is részt vett, a felhívást itt olvashatják teljes egészében.

 

A levélre Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár csak annyit reagált, hogy a "kórházban gyógyítani kell, nem kamerázni".

Orbán Viktor pedig annyit mondott, hogy

"Nem most van az ideje annak, hogy bemenjünk a kórházakba és kamuvideókat forgassunk".

Tóth Judit Mária, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) alelnöke az Alfahír megkeresésére úgy reagált, hogy: "Nagyon fontos lenne, hogy a sajtó munkatársai bejuthassanak az egészségügyi intézményekbe, és objektíven bemutathassák azt, hogy milyen heroikus küzdelem zajlik a kórházakban".

A MOK keddi közleményében megjegyzi, hogy a helyzet reális megítélése és a hatékony védekezési stratégia, az egyenletesebb terhelésmegosztás érdekében szükség lenne a COVID-19 betegség objektív adatainak, mérőszámainak területi bontás szerinti részletesebb publikálására is. Fontos lenne például a kórházban ápoltak, intenzív osztályon ellátottak és a lélegeztetőgépen lévők adatainál naponta közzé tenni az aznap ellátásba kerületek, valamint a gyógyulás és halál miatt az intézményi ellátásból kivontak számát. A publikálandó indikátorok körének meghatározásában a Magyar Orvosi Kamara szakértők bevonásával szívesen működik közre.

Mint írják, a "fenti okokból kérjük a döntéshozókat, hogy a járványügyi védekezés adatainak a szakmával való fenti megosztása mellett tegyék minél szélesebb körben lehetővé a média számára a kórházakból, járványügyi ellátó helyekről való reális tudósítást, az egészségügyi dolgozók számára a szabad megnyilvánulást. Ugyanakkor kérjük a média és az egészségügy dolgozóit, hogy a lehetőséggel felelősen élve, objektíven mutassák be a járványügyi védekezés nehézségeit, buktatóit, valamint sikereit és magasztos pillanatait egyaránt.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.