A MOK is arra kéri a döntéshozókat, hogy engedjék be a médiát a kórházakba

  • narancs.hu
  • 2021. április 6.

Katasztrófa

Mert a valós képeket látva a járványügyi védekezés személyes része felerősödne.

"A jelenlegi, harmadik hullám nagyon súlyos veszteségekkel jár hazánkban, továbbra is napi többszázas halálozást, sokezer új megbetegedést okozva, és így hatalmas kihívás, megpróbáltatás elé állítva már a járvány előtt is megújulásra, komoly átalakításra szoruló egészségügyi rendszerünket" - áll a Magyar Orvosi Kamara (MOK) keddi közleményében, aminek a Transzparenciával a járvány leküzdéséért nevet adták.

Mint írják, "az egészségügyi dolgozók naponta hatalmas harcot vívnak honfitársaink életéért, erejüket megfeszítve igyekeznek ellátni a folyamatosan érkező újabb és újabb betegeket. Mi pedig - minden politikai szándéktól mentesen - szeretnénk, ha küzdelmük és annak körülményei láthatóvá, publikussá válnának, arról ők maguk és a média szabadon beszámolhatna, közvetítene, a következő okokból:

  • mert a baj objektív nagyságát, valós képeit látva az egyéni felelősségvállalás, a járványügyi védekezés személyes része - így a távolságtartás, maszkviselés, higiénés szabályok betartása - felerősödnének, ezáltal az új megbetegedések száma és velük az egészségügyre nehezedő hatalmas nyomás csökkennének,
  • mert a küzdelmet és annak körülményeit látva a járványügyi védekezéssel, az egészségügyi ellátással kapcsolatos irreális elvárások megváltozhatnának,
  • mert a járványt tagadó, oltásszkeptikus hangok elhalkulnának, az oltást felvenni szándékozók jelenleg még a célhoz képest alacsony száma - nemzetközi példákra alapozva - jelentősen megnőne, lehetővé téve, meggyorsítva így a nyájimmunitás vakcináció általi elérését,
  • mert az egészségügyi dolgozók megérdemlik, hogy hősiességük valóban látható legyen,
  • mert a járvány legyőzése érdekében az összefogás megerősödhetne.

Ugyanezt kérte néhány nappal korábban számos sajtóorgánum is: március 31-én huszonnyolc magyarországi szerkesztőség intézett nyílt levelet a járvány elleni védekezés irányítóihoz a koronavírus-járványról történő hiteles tudósítás érdekében. A kezdeményezésben a Magyar Narancs is részt vett, a felhívást itt olvashatják teljes egészében.

 

A levélre Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár csak annyit reagált, hogy a "kórházban gyógyítani kell, nem kamerázni".

Orbán Viktor pedig annyit mondott, hogy

"Nem most van az ideje annak, hogy bemenjünk a kórházakba és kamuvideókat forgassunk".

Tóth Judit Mária, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) alelnöke az Alfahír megkeresésére úgy reagált, hogy: "Nagyon fontos lenne, hogy a sajtó munkatársai bejuthassanak az egészségügyi intézményekbe, és objektíven bemutathassák azt, hogy milyen heroikus küzdelem zajlik a kórházakban".

A MOK keddi közleményében megjegyzi, hogy a helyzet reális megítélése és a hatékony védekezési stratégia, az egyenletesebb terhelésmegosztás érdekében szükség lenne a COVID-19 betegség objektív adatainak, mérőszámainak területi bontás szerinti részletesebb publikálására is. Fontos lenne például a kórházban ápoltak, intenzív osztályon ellátottak és a lélegeztetőgépen lévők adatainál naponta közzé tenni az aznap ellátásba kerületek, valamint a gyógyulás és halál miatt az intézményi ellátásból kivontak számát. A publikálandó indikátorok körének meghatározásában a Magyar Orvosi Kamara szakértők bevonásával szívesen működik közre.

Mint írják, a "fenti okokból kérjük a döntéshozókat, hogy a járványügyi védekezés adatainak a szakmával való fenti megosztása mellett tegyék minél szélesebb körben lehetővé a média számára a kórházakból, járványügyi ellátó helyekről való reális tudósítást, az egészségügyi dolgozók számára a szabad megnyilvánulást. Ugyanakkor kérjük a média és az egészségügy dolgozóit, hogy a lehetőséggel felelősen élve, objektíven mutassák be a járványügyi védekezés nehézségeit, buktatóit, valamint sikereit és magasztos pillanatait egyaránt.

 

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.