A MOK is arra kéri a döntéshozókat, hogy engedjék be a médiát a kórházakba

  • narancs.hu
  • 2021. április 6.

Katasztrófa

Mert a valós képeket látva a járványügyi védekezés személyes része felerősödne.

"A jelenlegi, harmadik hullám nagyon súlyos veszteségekkel jár hazánkban, továbbra is napi többszázas halálozást, sokezer új megbetegedést okozva, és így hatalmas kihívás, megpróbáltatás elé állítva már a járvány előtt is megújulásra, komoly átalakításra szoruló egészségügyi rendszerünket" - áll a Magyar Orvosi Kamara (MOK) keddi közleményében, aminek a Transzparenciával a járvány leküzdéséért nevet adták.

Mint írják, "az egészségügyi dolgozók naponta hatalmas harcot vívnak honfitársaink életéért, erejüket megfeszítve igyekeznek ellátni a folyamatosan érkező újabb és újabb betegeket. Mi pedig - minden politikai szándéktól mentesen - szeretnénk, ha küzdelmük és annak körülményei láthatóvá, publikussá válnának, arról ők maguk és a média szabadon beszámolhatna, közvetítene, a következő okokból:

  • mert a baj objektív nagyságát, valós képeit látva az egyéni felelősségvállalás, a járványügyi védekezés személyes része - így a távolságtartás, maszkviselés, higiénés szabályok betartása - felerősödnének, ezáltal az új megbetegedések száma és velük az egészségügyre nehezedő hatalmas nyomás csökkennének,
  • mert a küzdelmet és annak körülményeit látva a járványügyi védekezéssel, az egészségügyi ellátással kapcsolatos irreális elvárások megváltozhatnának,
  • mert a járványt tagadó, oltásszkeptikus hangok elhalkulnának, az oltást felvenni szándékozók jelenleg még a célhoz képest alacsony száma - nemzetközi példákra alapozva - jelentősen megnőne, lehetővé téve, meggyorsítva így a nyájimmunitás vakcináció általi elérését,
  • mert az egészségügyi dolgozók megérdemlik, hogy hősiességük valóban látható legyen,
  • mert a járvány legyőzése érdekében az összefogás megerősödhetne.

Ugyanezt kérte néhány nappal korábban számos sajtóorgánum is: március 31-én huszonnyolc magyarországi szerkesztőség intézett nyílt levelet a járvány elleni védekezés irányítóihoz a koronavírus-járványról történő hiteles tudósítás érdekében. A kezdeményezésben a Magyar Narancs is részt vett, a felhívást itt olvashatják teljes egészében.

 

A levélre Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár csak annyit reagált, hogy a "kórházban gyógyítani kell, nem kamerázni".

Orbán Viktor pedig annyit mondott, hogy

"Nem most van az ideje annak, hogy bemenjünk a kórházakba és kamuvideókat forgassunk".

Tóth Judit Mária, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) alelnöke az Alfahír megkeresésére úgy reagált, hogy: "Nagyon fontos lenne, hogy a sajtó munkatársai bejuthassanak az egészségügyi intézményekbe, és objektíven bemutathassák azt, hogy milyen heroikus küzdelem zajlik a kórházakban".

A MOK keddi közleményében megjegyzi, hogy a helyzet reális megítélése és a hatékony védekezési stratégia, az egyenletesebb terhelésmegosztás érdekében szükség lenne a COVID-19 betegség objektív adatainak, mérőszámainak területi bontás szerinti részletesebb publikálására is. Fontos lenne például a kórházban ápoltak, intenzív osztályon ellátottak és a lélegeztetőgépen lévők adatainál naponta közzé tenni az aznap ellátásba kerületek, valamint a gyógyulás és halál miatt az intézményi ellátásból kivontak számát. A publikálandó indikátorok körének meghatározásában a Magyar Orvosi Kamara szakértők bevonásával szívesen működik közre.

Mint írják, a "fenti okokból kérjük a döntéshozókat, hogy a járványügyi védekezés adatainak a szakmával való fenti megosztása mellett tegyék minél szélesebb körben lehetővé a média számára a kórházakból, járványügyi ellátó helyekről való reális tudósítást, az egészségügyi dolgozók számára a szabad megnyilvánulást. Ugyanakkor kérjük a média és az egészségügy dolgozóit, hogy a lehetőséggel felelősen élve, objektíven mutassák be a járványügyi védekezés nehézségeit, buktatóit, valamint sikereit és magasztos pillanatait egyaránt.

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.