A MOK is arra kéri a döntéshozókat, hogy engedjék be a médiát a kórházakba

  • narancs.hu
  • 2021. április 6.

Katasztrófa

Mert a valós képeket látva a járványügyi védekezés személyes része felerősödne.

"A jelenlegi, harmadik hullám nagyon súlyos veszteségekkel jár hazánkban, továbbra is napi többszázas halálozást, sokezer új megbetegedést okozva, és így hatalmas kihívás, megpróbáltatás elé állítva már a járvány előtt is megújulásra, komoly átalakításra szoruló egészségügyi rendszerünket" - áll a Magyar Orvosi Kamara (MOK) keddi közleményében, aminek a Transzparenciával a járvány leküzdéséért nevet adták.

Mint írják, "az egészségügyi dolgozók naponta hatalmas harcot vívnak honfitársaink életéért, erejüket megfeszítve igyekeznek ellátni a folyamatosan érkező újabb és újabb betegeket. Mi pedig - minden politikai szándéktól mentesen - szeretnénk, ha küzdelmük és annak körülményei láthatóvá, publikussá válnának, arról ők maguk és a média szabadon beszámolhatna, közvetítene, a következő okokból:

  • mert a baj objektív nagyságát, valós képeit látva az egyéni felelősségvállalás, a járványügyi védekezés személyes része - így a távolságtartás, maszkviselés, higiénés szabályok betartása - felerősödnének, ezáltal az új megbetegedések száma és velük az egészségügyre nehezedő hatalmas nyomás csökkennének,
  • mert a küzdelmet és annak körülményeit látva a járványügyi védekezéssel, az egészségügyi ellátással kapcsolatos irreális elvárások megváltozhatnának,
  • mert a járványt tagadó, oltásszkeptikus hangok elhalkulnának, az oltást felvenni szándékozók jelenleg még a célhoz képest alacsony száma - nemzetközi példákra alapozva - jelentősen megnőne, lehetővé téve, meggyorsítva így a nyájimmunitás vakcináció általi elérését,
  • mert az egészségügyi dolgozók megérdemlik, hogy hősiességük valóban látható legyen,
  • mert a járvány legyőzése érdekében az összefogás megerősödhetne.

Ugyanezt kérte néhány nappal korábban számos sajtóorgánum is: március 31-én huszonnyolc magyarországi szerkesztőség intézett nyílt levelet a járvány elleni védekezés irányítóihoz a koronavírus-járványról történő hiteles tudósítás érdekében. A kezdeményezésben a Magyar Narancs is részt vett, a felhívást itt olvashatják teljes egészében.

 

A levélre Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár csak annyit reagált, hogy a "kórházban gyógyítani kell, nem kamerázni".

Orbán Viktor pedig annyit mondott, hogy

"Nem most van az ideje annak, hogy bemenjünk a kórházakba és kamuvideókat forgassunk".

Tóth Judit Mária, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) alelnöke az Alfahír megkeresésére úgy reagált, hogy: "Nagyon fontos lenne, hogy a sajtó munkatársai bejuthassanak az egészségügyi intézményekbe, és objektíven bemutathassák azt, hogy milyen heroikus küzdelem zajlik a kórházakban".

A MOK keddi közleményében megjegyzi, hogy a helyzet reális megítélése és a hatékony védekezési stratégia, az egyenletesebb terhelésmegosztás érdekében szükség lenne a COVID-19 betegség objektív adatainak, mérőszámainak területi bontás szerinti részletesebb publikálására is. Fontos lenne például a kórházban ápoltak, intenzív osztályon ellátottak és a lélegeztetőgépen lévők adatainál naponta közzé tenni az aznap ellátásba kerületek, valamint a gyógyulás és halál miatt az intézményi ellátásból kivontak számát. A publikálandó indikátorok körének meghatározásában a Magyar Orvosi Kamara szakértők bevonásával szívesen működik közre.

Mint írják, a "fenti okokból kérjük a döntéshozókat, hogy a járványügyi védekezés adatainak a szakmával való fenti megosztása mellett tegyék minél szélesebb körben lehetővé a média számára a kórházakból, járványügyi ellátó helyekről való reális tudósítást, az egészségügyi dolgozók számára a szabad megnyilvánulást. Ugyanakkor kérjük a média és az egészségügy dolgozóit, hogy a lehetőséggel felelősen élve, objektíven mutassák be a járványügyi védekezés nehézségeit, buktatóit, valamint sikereit és magasztos pillanatait egyaránt.

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.