Szlovéniában a harminc év alattiakat csak Pfizerrel oltják

Katasztrófa

A mostani lépésre azért volt szükség, hogy helyreállítsák a koronavírus elleni védőoltásokkal szembeni bizalmat.

A szlovén kormány járványhelyzettel foglalkozó szakbizottsága javaslatára harmincéves korig csak Pfizer/BioNTech vakcinával oltanak az országban – jelentette be Janez Poklukar egészségügyi miniszter hétfőn Ljubljanában.

Kiemelte: általánosságban is elmondható, hogy az mRNS alapú vakcinát (Pfizer/BioNTech és Moderna) előnyben részesítik a vektor alapú oltóanyagokkal (Johnson & Johnson és AstraZeneca) szemben, utóbbiakat csak külön kérésre alkalmazzák, és csak harmincéves kor felett, illetve azoknál, akiknél ellenjavallt az mRNS alapú védőoltás.

A testület azért élt az indítvánnyal, mert szeptember végén a Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen koronavírus elleni egyadagos oltóanyagának alkalmazását követően egy húszéves nő vérrögképződés miatt meghalt. Ljubljana ideiglenesen fel is függesztette a vakcina használatát, míg ki nem derül, van-e összefüggés a haláleset és a vakcina felvétele között.

Bojana Beovic, a szakbizottság elnöke és Poklukar szerint

a mostani lépésre azért volt szükség, hogy helyreállítsák a koronavírus elleni védőoltásokkal szembeni bizalmat.

Beovic a harmadik, erősítő oltások beadásával kapcsolatban elmondta: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ajánlását követik, és hatvanöt évnél idősebbeknek javasolják a Pfizer vagy a Moderna vakcináját.

„Ezt azok kaphatják meg, akiknek gyenge az immunrendszerük, és úgy ítéljük meg, két adag vakcina nem volt elegendő” – mondta a szakember, hozzátéve: a harmadik oltáshoz a második oltás felvételétől legalább 28 napnak kell eltelnie.

Hétfőre 186 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, és a Covid-19 betegség szövődményei miatt hat beteg halt meg. A koronavírusos betegek közül 422-en vannak kórházban, 121-en intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 135 033-an kaptak védőoltást, közülük 1 042 739-en már a második adagot is. Ez az oltásra jogosult lakosság 54, illetve 49 százaléka.

A szomszédos Horvátországban az elmúlt 24 órában 1701 új koronavírus-fertőzést azonosítottak; a vírus okozta betegségben hatan haltak meg. Kórházban 868 beteget ápolnak, közülük 131-en vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint négymilliós országban eddig 1 852 899-en kaptak védőoltást - a jogosultak 45,6, a felnőtt lakosság 54,7 százaléka -, közülük 1 735 380-an már a második adagot is felvették.

A harmadik oltások beadásával Zágráb is megvárta az EMA ajánlását. Az országban egyelőre csak a Pfizer/BioNTech vakcinájával oltanak, és csak azok kaphatják meg, akik előtte is ezzel a védőoltással voltak beoltva. Az erősítő oltásokat az immunhiányos és idősebb betegnél alkalmazzák, a második oltás felvételétől pedig el kell telnie nyolc hónapnak.

A friss hazai járványügyi adatokat itt találja: 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.