Több mint egy hónap kellett hozzá, hogy eloltsák a tüzet a csernobili övezetben

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. május 13.

Katasztrófa

A kritikus objektumokat nem érte el, de a turisztikai látványosságok harmada leégett.

Több hét után végre sikerült teljesen eloltani minden tűzfészket a csernobili tiltott övezetben - jelentette be szerdai videoüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A csernobili övezetben először április 4-én csaptak fel a lángok, majd több, egymástól távol eső erdőségben keletkeztek tüzek. Szakértők szerint a tüzeket elsősorban az idei kimondottan száraz télutó okozta. A hatóságok nyomozást indítottak. Felderítettek egy-két elkövetőt, akik azt vallották, hogy véletlenül okoztak tüzet. Ugyanakkor a nagy és szétszórt kiterjedés miatt a hatóságok gyanúja szerint akár csoportosan elkövetett szándékos gyújtogatás is történhetett a térségben.

A tüzek nem érték el a kritikus objektumokat, vagyis az 1986-os katasztrófában felrobbant atomerőművet, atomhulladék-tárolót vagy lőszerraktárt. A radioaktivitás szintje csak a tűzgócok középpontjában nőtt meg átmenetileg a fákban és a talajban még meglévő sugárzó anyagok felszabadulásának következtében, de nem haladta meg a megengedett mértéket sem a zóna teljes területét tekintve, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben.

Ugyanakkor a széljárás miatt a csernobili és a Zsitomir megyei tüzek füstje április közepén néhány napig jelentősen rontotta Kijev levegőjének minőségét. Az ukrán főváros napokra a világ legrosszabb levegőjű városává vált.

Jaroszlav Jemeljanenko, a csernobili utazásszervezők szövetsége vezetőjének elmondása szerint az elmúlt évtizedek legpusztítóbb tűzvészében a turisztikai látványosságok több mint harminc százaléka semmisült meg helyrehozhatatlanul a csernobili tiltott övezetben.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.