Tömegesen betegednek bele a stresszbe a koalák, kihalás szélére sodródhat a faj

  • narancs.hu
  • 2020. október 29.

Katasztrófa

Fogyatkozik a természetes élőhelyük, belebetegednek a bozóttüzek okozta stresszbe.

Folyamatosan zsugorodnak a koalapopulációk a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales államban, ahol a természetes élőhelyeik elvesztése és a bozóttüzek okozta stressz miatt óriási terhelés nehezedik az erszényesek immunrendszerére. „Az adatok szerint a koalák a terhelhetőségük maximumán működve próbálnak megbirkózni a környezeti változásokkal” – mondta Edward Narayan, a tanulmány egyik szerzője.

A Nyugat-sydney-i Egyetem kutatói több mint 12 ezer olyan koala adatait elemezték, amelyet Új-Dél-Wales állam három "fő koalagócpontjának" egyikéről mentettek ki 1989 és 2018 között. A vizsgálat szerint a populációk folyamatos csökkenésének elsődleges oka betegség volt - általában a vakságot és meddőséget okozó klamídia -, amelyre az állatok fogékonyabbá váltak a "stresszfaktoroknak való hosszú távú kitettség miatt".

A PLOS ONE című folyóiratban publikált tanulmány szerint a természetes élőhelyeik elvesztése és a betegségek a "kihalás szélére sodorják" a koalákat.

A helyi közösségi csoportok és önkéntesek sikerrel kikezelték a beteg koalák egy részét, ám Narayan szerint a populációcsökkenés megállítása érdekében "a környezetet kell meggyógyítani és nem az egyes állatokat". Az adatok azt mutatják, hogy a koalák ügyében kijelölt irányvonal és intézkedések hosszú távon nem tudják biztosítani a faj túlélését. Négy évvel ezelőtt 329 ezerre becsülték a koalák számát Ausztráliában. Narayan következő tanulmánya azt fogja vizsgálni, hogy a közelmúltbeli bozóttüzek hogyan befolyásolták ezt a számot, amely várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. (MTI)

 
Ő csak hasonmás
 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.