Újabb járványügyi intézkedéseket vezetnek be Ausztriában

  • narancs.hu
  • 2020. július 19.

Katasztrófa

Sebastian Kurz szerint a szájmaszk viselése nem elég.

Ismét kötelezővé teszik a szájmaszkot Ausztriában – erről Sebastian Kurz kancellár beszélt vasárnap az Österreich című lapnak.

A fertőzöttek számának növekedése és az újabb gócpontok kialakulása indokolja a szájmaszk ismételt kötelezővé tételét – jelentette ki Kurz. Hozzátette ugyanakkor, hogy "túl kevésnek" tartja ezt az óvintézkedést. A kancellár szerint minél hamarabb el kell indítani a koronavírus-jelző rendszert, aminek a kidolgozását a közelmúltban kezdte meg az Egészségügyi Minisztérium.

Az ország tartományait a lavinajelző rendszerhez hasonlóan zöld, sárga, narancssárga és piros jelzéssel látják el; a különböző jelzések esetén szükséges teendőket pedig egy kézikönyv tartalmazza majd, így a helyi vezetők annak segítségével döntenének a szükséges óvintézkedésekről.

Kurz arra emlékeztetett: az enyhítések időszakában mindenkit arra kért, hogy ne dobja el a szájmaszkját, mert még szükség lehet rá. Arról is beszélt: egészen addig együtt kell élni a vírussal, ameddig nem találják fel az ellenszeréül szolgáló oltóanyagot vagy gyógyszert.

A kancellár "harmonikához" hasonlította a koronavírussal kapcsolatos számok ingadozását. Leszögezte: annyi szabadságot szeretnénk adni az embereknek, amennyi lehetséges, és annyi korlátozást szeretnénk bevezetni, amennyi feltétlenül szükséges.

A fertőzések számának növekedéséről úgy vélekedett: a legtöbb eset egy regionális gócpontra vezethető vissza, ugyanakkor a fertőzésszám gyors növekedése a szájmaszk használat bevezetésével, illetve a jelzőrendszer elindításával kerülhető el – tette hozzá.

Az óvintézkedésekkel kapcsolatos részletekről várhatóan hétfőn döntenek.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.