Újabb magyar marhatelepeken jelent meg a ragadós száj- és körömfájás

  • narancs.hu
  • 2025. április 2.

Katasztrófa

Nagy István bejelentette: fertőtlenítési pontokat alakítanak ki a határokon és az autópályán.

Egy újabb telepen, a magyar-szlovák határ magyarországi oldalán, Dunakiliti településen is megjelenhetett az igen fertőző ragadós száj- és körömfájás betegség – írja a Parameter.sk.

Az állatoknál a betegségre jellemző enyhébb tüneteket fedeztek fel, ezért a telep munkatársai azonnal értesítették az illetékes állatorvosokat, akik mintákat vettek, az eredményeket keddre ígérték. A farmon összesen 2300 tejelő tehenet tartanak, az istállók egy részét, ahol erre lehetőség volt, hermetikusan lezárták. A lap információi szerint a betegség gyanúja egy Darnózselin lévő telepen is felmerült, itt is vettek mintákat.

A 444.hu összefoglalója szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) később közleményt adott ki, miszerint két Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarha telepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust. A helyi hatósági szakemberek megkezdték a szükséges járványvédelmi intézkedéseket, Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos pedig elrendelte a telepeken lévő szarvasmarhák vakcinázását, hogy azok felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. A Darnózseli településen lévő telepen 1000, míg a Dunakilitin található gazdaságban 2500 szarvasmarhát tartanak.

Nagy István agrárminiszter szerda délelőtt Facebook-videót posztolt a fertőzött telepekről. Elmondta, azon dolgoznak, hogy megelőzzék a vírus továbbterjedését. Ezért új intézkedéseket is bevezetnek, amelyek végrehajtását a honvédség segíti majd:

  • Rajkától Esztergomig minden határátkelőhelyen fertőtlenítő pontokat alakítanak ki,
  • az autópályán Hegyeshalomtól Bőnyig az autópályán is minden kihajtónál lesznek fertőtlenítési pontok a járművek számára.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a rendkívül fertőző betegség márciusban több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon, egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen azonosították a vírust. A fertőzött 1700 marhát leölték, a tetemeket Bábolnán földelték el. Azóta a Győr-Moson-Sopron megyei Levélen is megjelent a vírus, itt közel 3000 szarvasmarhát kell leölni.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.