Vízalatti drónokkal is keresik a dunai hajóbaleset áldozatait

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. június 2.

Katasztrófa

De az erős sodrás miatt ahogy a búvárok, a drónok sem jártak sikerrel.

Dél-Koreai hírügynökségi jelentések szerint szombaton drónokat küldtek le a Margit híd lábánál fekvő Hableány roncsaihoz, de az erős sodrás miatt nemcsak a búvárok, hanem a drónok sem jártak sikerrel – írja a hvg.hu. Az viszont kiderült, hogy a roncs 8,1-9,3 méter mélyen fekszik, vagyis mélyebben van, mint korábban hitték.

Ausztriából, Csehországból és Norvégiából hoztak berendezéseket, de amíg ilyen nagy a sodrás, szinte tehetetlenek a mentőalakulatok.

Dél-Korea pedig arra kéri Magyarországot, hogy mielőbb derítse fel a végzetes dunai hajóbaleset okát, és nevezze meg a felelősöket – mondta el Li Tae Ho második külügyminiszter-helyettes egy szöuli kormányzati válságkezelési tanácskozáson.

A dél-koreai és a magyar hatóságok közös mentési munkáját az erős sodrás és a magas vízállás nehezíti. A mentésben részt vevő csapatok 50 kilométeren fésülték át a Duna felszínét folyásirányban, de eddig semmit sem találtak.

A külügyminiszter-helyettes közlése szerint a szöuli kormány a dél-koreaiak útját megszervező ügynökséggel együtt mindent megtesz azért, hogy a balesetben elhunytakat el lehessen temetni. A dél-koreai áldozatok hozzátartozói megérkeztek Budapestre, hogy a helyszínen értesülhessenek a mentés legfrissebb fejleményeiről.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.