Kiállítás

Barakonyi Szabolcs: Tennivaló

  • - krusovszky -
  • 2013. február 24.

Képzőművészet

Barakonyi Szabolcs Tennivaló -  című kiállításán csak férfiak szerepelnek, mindegyik kép egy középkorú férfi portréja, stilizálás és esztétizálás nélkül - mégsem szociofotók ezek. A Barakonyi által lencsevégre kapott tisztes családapák éppen kedvenc időtöltésükkel vannak elfoglalva: ügyködnek. Az elmúlt két nyár során készült képeken a családi ház kertjében vagy a nyaraló körül dolgozó alakokat látunk, amolyan nyári munka közben, kis fűnyírás, szivattyúzás, fúrás-faragás. Ez az, amitől a családtagok és a szomszédok megőrülnek, a férfiak pedig ebben a gépi zajban találják meg azt a nehéz csöndet, amire a hétköznapok ugyancsak gépies monotonitásából kilépve a leginkább vágynak.

Mert ugye, ha éppen a csiszológéppel nyomatja az ember a kerti padot, akkor nem lehet beszélgetni. Pontosabban: nem kell. Itt mindenki egyedül van, még a háttérben sem bukkan fel senki, se egy feleség, se egy gyerek valami érdektelen kérdéssel, de még csak egy árnyékban gubbasztó kutya sem. A férfiak és az ő gépeik idilljei. Elképesztően hidegek ezek a jelenetek, kiüresedettek, ugyanakkor valami kiegyensúlyozottság, jókedv is árad belőlük. Elég csak egy pillantást vetni némelyik arcra, hogy belássuk: ezek az emberek szó szerint jól elvannak.

Barakonyi éppen abban nagyszerű, hogy nem akar az ábrázoltakhoz hozzátenni semmit, de elvenni sem, hagyja, hadd működjön a beállítás a maga módján. És ugyanez a címadásra is igaz, semmi sallang: Flex, Fúrógép, Szivattyú. (Sajnos ezek nincsenek közvetlenül a képek alá írva, és fura, hogy az egyik fotót a raktár lépcsőjének tetejéhez száműzték.) Az analóg géppel és direkt vakuval készített képek a maguk egyértelműségében töltődnek fel ironikus, groteszk és elidegenedett, mégis valamiképpen vidám és átélhető tartalmakkal. Sörhasat, atlétatrikót és fürdőgatyát ritkán ábrázolnak ilyen finoman.

Deák Erika Galéria, Bp. VI., Mozsár utca 1., nyitva: február 9-ig

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.