Barakonyi Szabolcs Tennivaló - című kiállításán csak férfiak szerepelnek, mindegyik kép egy középkorú férfi portréja, stilizálás és esztétizálás nélkül - mégsem szociofotók ezek. A Barakonyi által lencsevégre kapott tisztes családapák éppen kedvenc időtöltésükkel vannak elfoglalva: ügyködnek. Az elmúlt két nyár során készült képeken a családi ház kertjében vagy a nyaraló körül dolgozó alakokat látunk, amolyan nyári munka közben, kis fűnyírás, szivattyúzás, fúrás-faragás. Ez az, amitől a családtagok és a szomszédok megőrülnek, a férfiak pedig ebben a gépi zajban találják meg azt a nehéz csöndet, amire a hétköznapok ugyancsak gépies monotonitásából kilépve a leginkább vágynak.
Mert ugye, ha éppen a csiszológéppel nyomatja az ember a kerti padot, akkor nem lehet beszélgetni. Pontosabban: nem kell. Itt mindenki egyedül van, még a háttérben sem bukkan fel senki, se egy feleség, se egy gyerek valami érdektelen kérdéssel, de még csak egy árnyékban gubbasztó kutya sem. A férfiak és az ő gépeik idilljei. Elképesztően hidegek ezek a jelenetek, kiüresedettek, ugyanakkor valami kiegyensúlyozottság, jókedv is árad belőlük. Elég csak egy pillantást vetni némelyik arcra, hogy belássuk: ezek az emberek szó szerint jól elvannak.
Barakonyi éppen abban nagyszerű, hogy nem akar az ábrázoltakhoz hozzátenni semmit, de elvenni sem, hagyja, hadd működjön a beállítás a maga módján. És ugyanez a címadásra is igaz, semmi sallang: Flex, Fúrógép, Szivattyú. (Sajnos ezek nincsenek közvetlenül a képek alá írva, és fura, hogy az egyik fotót a raktár lépcsőjének tetejéhez száműzték.) Az analóg géppel és direkt vakuval készített képek a maguk egyértelműségében töltődnek fel ironikus, groteszk és elidegenedett, mégis valamiképpen vidám és átélhető tartalmakkal. Sörhasat, atlétatrikót és fürdőgatyát ritkán ábrázolnak ilyen finoman.
Deák Erika Galéria, Bp. VI., Mozsár utca 1., nyitva: február 9-ig
