Kiállítás

Barakonyi Szabolcs: Tennivaló

  • - krusovszky -
  • 2013. február 24.

Képzőművészet

Barakonyi Szabolcs Tennivaló -  című kiállításán csak férfiak szerepelnek, mindegyik kép egy középkorú férfi portréja, stilizálás és esztétizálás nélkül - mégsem szociofotók ezek. A Barakonyi által lencsevégre kapott tisztes családapák éppen kedvenc időtöltésükkel vannak elfoglalva: ügyködnek. Az elmúlt két nyár során készült képeken a családi ház kertjében vagy a nyaraló körül dolgozó alakokat látunk, amolyan nyári munka közben, kis fűnyírás, szivattyúzás, fúrás-faragás. Ez az, amitől a családtagok és a szomszédok megőrülnek, a férfiak pedig ebben a gépi zajban találják meg azt a nehéz csöndet, amire a hétköznapok ugyancsak gépies monotonitásából kilépve a leginkább vágynak.

Mert ugye, ha éppen a csiszológéppel nyomatja az ember a kerti padot, akkor nem lehet beszélgetni. Pontosabban: nem kell. Itt mindenki egyedül van, még a háttérben sem bukkan fel senki, se egy feleség, se egy gyerek valami érdektelen kérdéssel, de még csak egy árnyékban gubbasztó kutya sem. A férfiak és az ő gépeik idilljei. Elképesztően hidegek ezek a jelenetek, kiüresedettek, ugyanakkor valami kiegyensúlyozottság, jókedv is árad belőlük. Elég csak egy pillantást vetni némelyik arcra, hogy belássuk: ezek az emberek szó szerint jól elvannak.

Barakonyi éppen abban nagyszerű, hogy nem akar az ábrázoltakhoz hozzátenni semmit, de elvenni sem, hagyja, hadd működjön a beállítás a maga módján. És ugyanez a címadásra is igaz, semmi sallang: Flex, Fúrógép, Szivattyú. (Sajnos ezek nincsenek közvetlenül a képek alá írva, és fura, hogy az egyik fotót a raktár lépcsőjének tetejéhez száműzték.) Az analóg géppel és direkt vakuval készített képek a maguk egyértelműségében töltődnek fel ironikus, groteszk és elidegenedett, mégis valamiképpen vidám és átélhető tartalmakkal. Sörhasat, atlétatrikót és fürdőgatyát ritkán ábrázolnak ilyen finoman.

Deák Erika Galéria, Bp. VI., Mozsár utca 1., nyitva: február 9-ig

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.