A művészet forradalma címmel megnyílt kiállítás nemcsak a híres – és külföldön először látható – jekatyerinburgi gyűjteményt mutatja be, hanem a képzőművészet egyik kiemelkedő korszakát is, amelyet megszállt a politika.
A több mint hatvanezer fényképet tartalmazó online archívum alapítója szerint az ingyenesség és a szabad felhasználás megszűnésével épp a lényeg veszne el, ezért közösségi finanszírozással is próbálnak segíteni anyagi gondjaikon.
Hundertwasser? Klee? Picasso? Ó, dehogy! A Szépművészeti Múzeum 2007-es rendezvényei közül ma már Habony Árpád lagzija a legnagyobb szám. De honnan jött a házigazda? Ezt próbáltuk megfejteni kilenc évvel ezelőtt cikkünkben.
Az egykori diplomata kétes eredetű aranykincsekkel megrakva tűnt fel egy Andrássy úti palotában. Szőcs Géza pártfogoltja nagyokat álmodott, de most százmilliós adósságai és bezárt múzeuma miatt is aggódhat.
Amire mindenki emlékszik: ő tervezte a Popfesztivál lemezborítóját, és számos, a szocializmusban botrányosnak tartott utcai plakátot. Kemény György mindjárt 80 éves lesz.
A Monarchia idején keletkezett hatalmas műgyűjtemények semmivé lettek, még azt is nehéz számba venni, hogy mi pusztult el. A gyűjtők élettörténete sokszor mesés, de nem mindig jó a vége.
Kamaszként előbb kezdett el képeket nagyítani, mint fotózni. Tíz évvel később saját fényképezőgépet kreált, mert elégedetlen volt a bolti választékkal.
Az Art Review szerint ő a harmadik legbefolyásosabb képzőművész a világon, Aj Vej-vej és Marina Abramović után; a „fotográfia Nobel-díját”, a Hasselblad Awardot két hete vette át, de az orosz hatóságokat mindez nem tartotta vissza attól, hogy betiltsák a kiállítását. Budapesti látogatásakor beszélgettünk vele.
Az absztrakció azzal kecsegtette a 20. századi avantgárd kultúra művészeit, hogy festményeik az univerzalizmus szellemének megfelelően mindenhol egyformán érthetők lesznek.