Muszáj volt kivágni a szegedi disznófejű fát

  • narancs.hu
  • 2025. március 14.

Lokál

Az 1879-es nagy árvíz után ültették, nem sikerült megmenteni a gombabetegségtől.

Ki kellett vágni Szegeden a Széchenyi tér legismertebb platánfáját, amelynek egyik vastag ága vaddisznófej alakban nőtt, egy szegedi legenda szerint azért, mert ott villám csapott bele . A fasort, amelyhez tartozik, az 1879-es nagy árvíz után ültették, védett. 

A szeged.hu arról ír, hogy a disznófejű fa rendszeres kezelésre szorult, mert egy fagyrepedés nyomán gombás fertőzést kapott. Eddig eredményes volt a gyógyítás. Több évtizeddel sikerült meghosszabbítani az öreg platán életét, de most már a káros folyamat megállíthatatlan.

„Folyamatosan figyelemmel kísértük az állapotát, az elmúlt években szinte negyedévente, félévente volt vizsgálat” – nyilatkozta Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője. – „Ultrahangos készüléket alkalmaztunk, amely a fa szövetének állékonyságát, sűrűségét vizsgálja, és a szélnyomásnak való kitettséget, az arra adott reakciókat mértük a fatesten. Az állékonysági vizsgálat eredményei nem rosszak, de több más szempontból jelentősen romlott a fa állapota.”

A disznófejet, ahogyan lehet, megmentik, impregnáló szerrel kezelik. Az is szóba került, hogy gipszmintát készítenek róla, hogy fennmaradjon érdekes formája.

Ilyen volt:

 
A disznófejű fa, még életében

 

A címlapkép forrása ez a Facebook-bejegyzés

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.

Kik vagyunk mi?

Bár a választás lehetséges kimenetelére vonatkozó vélemények, spekulációk, kinyilatkoztatások jelentékeny hányada alapján azt hihetnénk, hogy voltaképpen már csak az kérdés, hogy kétharmada vagy csupán sima feles többsége lesz-e a Tisza Pártnak a leendő Országgyűlésben, ezúttal képzeljük el azt, hogy Orbán Viktor megnyeri az április 12-i választást.

Három méterrel a tenger szintje alatt

Április 13-a, hétfő reggel. Még csípős a tavasz, de lassan vége a fűtési szezonnak. Mindenhol kialvatlan emberek, a munkavégzés akadozik. Minden második ember csalódott. Elcsalódott, mondják, elcsalták! Többen szervezni kezdik a kivándorló bulikat. Mások csöndben csomagolnak.