Muszáj volt kivágni a szegedi disznófejű fát

  • narancs.hu
  • 2025. március 14.

Lokál

Az 1879-es nagy árvíz után ültették, nem sikerült megmenteni a gombabetegségtől.

Ki kellett vágni Szegeden a Széchenyi tér legismertebb platánfáját, amelynek egyik vastag ága vaddisznófej alakban nőtt, egy szegedi legenda szerint azért, mert ott villám csapott bele . A fasort, amelyhez tartozik, az 1879-es nagy árvíz után ültették, védett. 

A szeged.hu arról ír, hogy a disznófejű fa rendszeres kezelésre szorult, mert egy fagyrepedés nyomán gombás fertőzést kapott. Eddig eredményes volt a gyógyítás. Több évtizeddel sikerült meghosszabbítani az öreg platán életét, de most már a káros folyamat megállíthatatlan.

„Folyamatosan figyelemmel kísértük az állapotát, az elmúlt években szinte negyedévente, félévente volt vizsgálat” – nyilatkozta Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője. – „Ultrahangos készüléket alkalmaztunk, amely a fa szövetének állékonyságát, sűrűségét vizsgálja, és a szélnyomásnak való kitettséget, az arra adott reakciókat mértük a fatesten. Az állékonysági vizsgálat eredményei nem rosszak, de több más szempontból jelentősen romlott a fa állapota.”

A disznófejet, ahogyan lehet, megmentik, impregnáló szerrel kezelik. Az is szóba került, hogy gipszmintát készítenek róla, hogy fennmaradjon érdekes formája.

Ilyen volt:

 
A disznófejű fa, még életében

 

A címlapkép forrása ez a Facebook-bejegyzés

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.