Kiállítás

Marko Mäetamm és Kaido Ole: The Meaning of Life

  • Gadó Flóra
  • 2016. február 7.

Képzőművészet

A Velencei Biennálét is megjárt, gyakran együtt dolgozó észt művészek munkái első pillantásra eltérnek egymástól, mégis összefűzi őket az ironikus látásmóddal vegyes fekete humor, valamint a karikatúra- és képregényszerű formanyelv használata. Egyensúly azonban nem jön létre: Mäetamm alkotásai sokkal erőteljesebbek, emlékezetesebbek. 30 történet (2012) című sorozata fehér csempékre kékkel rajzolt, képregényszerű részletekből áll. Egy család mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást, melyben az erőszak, a bántalmazás és a szadizmus uralkodik. A különböző változatokban a konfliktusok a kezdeti nihilizmuson át a fizikai erőszakig és a gyilkosságig fajulnak. A feszültséget éppen az otthon világát idéző csempe ismerőssége, valamint a gyerekmesék stílusára utaló rajzok és az ábrázolt eseménysorok közti diszkrepancia adja. Hasonló logikára épít a könnyedebb rajzsorozat, a Hazugság ABC (2013) is. Mäetamm kifordítja és a felnőttek „nyelvére” ülteti át a képes ábécéskönyv ismerősnek és naivnak mondható műfaját, és a mindennapok kis hazugságainak felelteti meg a betűket. Ilyen formában jelenik meg a bőrnek mondott, de valójában műbőr dzseki, a vegetáriánus művész, aki egy illusztris társaságban ezt letagadja, vagy a tékozló férj, aki nem vallja be, hol volt késő estig.

Kaido Ole sokkal direktebben foglalkozik az adott témával. Festménysorozatán a művész portréját láthatjuk, feje felett szintén a képregényekből ismert, nagyméretű kérdőjellel. A munka címe: Ole gondolkozik, és láthatjuk, ahogy a kérdőjel hatására a férfi homlokán egyre nagyobbra nő egy dudor, majdhogynem tumorrá válva. A túlgondolkodásra, a saját problémáinkba való belefeledkezésre vagy akár a kiállítás címére, azaz az élet értelmének meg nem ragadhatóságára is utalhat a munka, melynek utolsó darabjain a művész egy gombostűvel szúrja ki a már fájdalmat okozó „gondolatbuborékot”.

Fuga, nyitva január 10-ig

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.