Most inkább jegelik a Bem József-díjat a lengyelek

  • narancs.hu
  • 2025. március 14.

Külpol

Pénteken adták volna át Varsóban Mitrovits Miklós történésznek, de az ünnepség politikai okokból elmarad.

„Ma kellett volna átvennem a 2025-ben nekem ítélt Bem József-díjat Varsóban, de a díjátadó ünnepség politikai okok miatt elmaradt” – adta hírül a Facebookon pénteken Mitrovits Miklós polonista és történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézet kutatója.

A történész magyarul és lengyelül is leírja, miért alakult ez így. Ígéri, később hosszabb cikkben ki fogja fejteni, hogyan jutottak idáig a magyar–lengyel kapcsolatok.

Óbudának testvérvárosa Varsó Bemowo nevű kerülete, van ott szobra Petőfi Sándornak és Bem Józsefnek is. 2010 óta a két önkormányzat minden évben egy magyar és egy lengyel állampolgárnak átadja a Bem József-díjat. Az óbudai önkormányzat idén február 6-án zárt ülésen döntött arról, hogy Mitrovits Miklóst terjeszti fel erre az elismerésre a kapcsolatok erősítése érdekében végzett munkájáért. Bemowo azonban idén nem rendez díjátadó ünnepséget, sőt – Mitrovits szerint – a varsói kerület vezetése „úgy döntött, hogy

nem akar magyarokkal érintkezni, és ezt most tudomásul kell vennünk”.

A díj története elég szerencsétlenül alakul, mert – írja a Telex – már tavaly sem adták át. Akkor a lengyel fél Kiss László óbudai alpolgármestert jelölte. Akkor a III. kerület kérte a lengyel féltől, hogy a közelgő önkormányzati választás, a felfokozott politikai hangulat miatt halasszák a díjátadást. Kiss augusztus óta előzetes letartóztatásban van, hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják. A hivatali esküt is a börtönben tette le

Idén a lengyelek hivatalosan kérték, hogy jegeljék a Bem József-díj ceremóniáját, tekintettel a közelgő elnökválasztásra, amelyen az egyik jelölt Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester.

A Telex úgy értesült, hogy a közös díj elkaszálásában szerepe van a megromlott magyar–lengyel viszonynak, a magyar kormány oroszbarát gesztusainak, és ebben a helyzetben lengyel szempontból nincs jelentősége annak, hogy Óbudának ellenzéki a vezetése.

 

A címlapképen a díj látható.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.