rés a présen

A múzeumok világa

Sepsey Zsófia múzeumpedagógiai főosztályvezető, Magyar Nemzeti Galéria

  • rés a présen
  • 2016. január 17.

Képzőművészet

rés a présen: Hogyan kapcsolódik egymáshoz a múzeumpedagógia és El Kazovszkij új életmű-kiállítása?

Sepsey Zsófia: A kiállításhoz kapcsolódóan számos programmal készültünk, a tematikus tárlatvezetések és előadások mellett egy különleges, karácsonyi hangulatú családi napot is tartottunk a tárlatban. Kazovszkij maga is nagyon szerette a karácsonyt, és nem mindennapi karácsonyfadísz-gyűjteménye is volt.

rap: Milyen szándék hozta létre ezt a kiállítást?

SZS: El Kazovszkij (1948–2008) a késő 20. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművészeként festőként, performerként, díszlettervezőként és költőként is óriási életművet hagyott hátra. Kiállításunk közel 400 művet mutat be, köztük nagyon sok, a művész jobb megismerését és művészetének megértését segítő dokumentumot is. Egymástól elkülönülő szekciók mutatják be az életművet: megjelenik többek között a fétis, a teatralitás és a Dzsan-panoptikumok világa is. Egy egészen új és izgalmas világ tárult fel előttem, ahogyan az egyes kiállítási részek megteltek a tárgyakkal. Mindezt február 14-ig nézhetik meg az érdeklődők.

rap: Hogyan kezdtél múzeumpedagógiával foglalkozni?

SZS: Francia és művészettörténet szakon végeztem az ELTE-n, megszerezve a tanári képesítést is, de a múzeumok világa kicsi koromtól kezdve fontos szerepet játszott az életemben, mivel édesanyám szintén múzeumban dolgozott. Így amikor, immár több mint hét éve, lehetőségem nyílt a Nemzeti Galériában dolgozni, nagyon megörültem. A kommunikációs osztályon kezdtem, majd nem sokkal később az akkori közönségkapcsolati osztály irányítását bízták rám. Annak átalakulását követően pedig a mú­zeumpedagógiai terület vezetése lett a feladatom.

rap: Milyen ünnepi programokra érdemes elmenni hozzátok?

SZS: December 20-án vasárnap karácsonyi kon­cer­tekkel várjuk a látogatókat. Szintén az ünnephez kapcsolódnak a szombati 4 órás tárlatvezetéseink, havas tájakra kalauzolva az érdeklődőket.

rap: Mik lesznek az új év legfontosabb rendezvényei?

SZS: Január 9-én a családokat várjuk a farsangra hangoló családi napunkra. Majd nyílik új, az orosz konstruktivizmust bemutató kiállításunk. Ehhez kapcsolódóan gyerekeknek szóló kiadvánnyal és izgalmas programokkal is készülünk. Természetesen tovább folytatódnak rendszeres programjaink: a művészeti szakkörök, senior programunk, a szülinapok stb.

rap: Mik a múzeumpedagógia legújabb vívmányai?

SZS: Egyre inkább tágulnak a múzeumpedagógia határai: mi is igyekszünk minél több korosztály számára programokat kínálni: a kismamáknak hordozós vezetéseket, a legkisebbeknek ringatós kézműveskedést találtunk ki. Ugyanígy a nyugdíjasok számára is szervezünk speciális elfoglaltságokat. Természetesen nagy hangsúlyt fektetünk az iskolásokra, fontos, hogy eredetiben ismerkedjenek meg a művekkel, ezért igyekszünk minél kevesebb digitális eszközt használni egy-egy foglalkozáson. Hiszen a múzeum a műtárgyról szóljon és a hozzá kapcsolódó élményről! Lehetőségeink szerencsére igen tágak, a Mol támogatása évről évre újabb és újabb tevékenységek megvalósítását teszi lehetővé.

rap: Milyen az ideális karácsonyfa neked?

SZS: Amilyen otthon szokott lenni: legtöbbször arany, apró égőkkel, igazi, illatos fenyő. És persze olyankor az egész lakás is ebben a színben és hangulatban van feldíszítve.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.