magyarnarancs.hu: Az eddig megszólaló szakértők nemigen kímélték az alaptörvény megváltoztatására irányuló javaslatokat.
Mészáros Gábor: A tizenötödik alaptörvény-módosítás – persze amennyiben azt jelenlegi formájában fogadják el hazánk „legbátrabb emberei” – újabb lépés az autokratizálódás útján: belépünk a diktatúra kapuján.
magyarnarancs.hu: Egy ennyire erős kijelentést illik megindokolni.
MG: Amikor
a diktatúra alkotmányos úton történő bevezetésére utalok, az nem titkoltan elsősorban az alaptörvény különleges jogrendi fejezetét érintő – újabb – változtatási szándékára vonatkozik.
Az indokolás sokat nem árul el a valódi célról. Ám nem árt össszevetni a jelenlegi és a tervezett szabályozást. Az alaptörvény 2022 novemberétől három különleges jogrendet tartalmaz: hadiállapot, szükségállapot és a veszélyhelyzet. Az utóbbi a koronavírus-járvány, majd az Ukrajnában történt orosz agresszió miatt eddig is sokat módosult, méghozzá a kormány pozícióját erősítendő. S nem csak az aktualitása miatt, hanem a szabályozás részletei okán is sokban különbözik az első kettőtől.
magyarnarancs.hu: Maradjunk ennél, folyamatosan aktuális.
MG: Amíg hadiállapotot és szükségállapotot az Országgyűlés hirdethet ki (kétharmados többséggel), veszélyhelyzetet a kormány, ami aztán egyúttal gyakorlatilag fel is kéri saját magát az intézkedések megtételére. Most még van az alaptörvényben egy harmincnapos limitje ennek, amit meghosszabbíthat az Országgyűlés.
magyarnarancs.hu: Ennek révén van már ötödik éve – veszélyhelyzetre hivatkozva – rendeleti kormányzás. A dolgok mai állása szerint, és az elemzések nagy része erre a következtetésre jut, a jövőben a veszélyhelyzeti határidők tényleg eltűnnek?
MG: A módosító javaslatból ez következik. Nem is abból, ami benne van, hanem abból, ami nincs. Tudniillik a veszélyhelyzetet illetően a mostani szabályozásból egész egyszerűen kivennék a harmincnapos határidőt, valamint az Országgyűlés általi meghosszabbítás lehetőségét. Helyette egyetlen korlát maradna, mégpedig az, hogy
az Országgyűlés felhatalmazása – aminek feltehetően nem lesz majd pontos határideje – legfeljebb azokat a veszélyhelyzeti rendeleteket érintheti (esetleg korlátozhatja), amelyek törvényi rendelkezések felfüggesztésére vagy eltérésre vonatkoznak.
Ugyanakkor az Országgyűlés által megalkotandó sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések esetén már ez a garanciális szabály sem köti a kormányt, nem kell külön a parlamenthez fordulnia, hanem a sillabusz alapján korlátlan hatalommal járhat el.
magyarnarancs.hu: Van-e olyan alkotmány, amelyet ilyen rövid idő alatt ennyiszer módosítottak, mint a miénket 2011-től 2025-ig?
MG: Nem ismerek erre példát. Érdemes is elidőzni egy pillanatig azon, hogy 14 év alatt – a „húsvéti alkotmány” elfogadása óta – ha minden „rendben” megy – a mostani ugye a 15. módosítás lesz. Még egy nem gránitszilárdságúnak készített alkotmány esetében is meglehetősen magas szám volna. Ahogy mondani szokás, gombócból is sok. Összehasonlításképpen: a rendszerváltó alkotmányt – amely az 1949. évi XX. törvényt módosította akként, hogy (jóformán csak a főváros elnevezését leszámítva) teljesen új szöveget hozott létre – 1989-90 és 2010 között huszonnégyszer módosították, pedig menet közben olyan, számunkra új nemzetközi szerződéseknek is meg kellett már felelnünk, amelyeket a NATO-hoz vagy éppen az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk indukált. A 2010-es választási győzelmük után, de még az alaptörvény előkészítése idején a Fidesz-KDNP további tizenkét alkalommal is hozzányúlt az alkotmányhoz. Már ekkor lehetett érezni, hogy politikai céljaik elérése érdekében örömmel folyamodnak ehhez az eszközhöz. Ennek egyszerű oka az volt és maradt máig, hogy az egyébként sem erős alkotmánymódosítási garancia, vagyis a kétharmados arányú parlamenti mandátumtöbbség ezt bármilyen okból megengedi.
magyarnarancs.hu: Jegyezzük meg, a rendszerváltó alkotmánymódosításokat elfogadásukkor eleve átmenetinek szánták.
MG: Igen, de – miként a ’89-ben beépített preambulum is utalt rá – az azt az egyetlen célt szolgálta, hogy „hazánk új Alkotmányának elfogadásáig” biztosítsa a jogállamba való békés átmenetet. Éppen ezért azt is „üzente”, hogy ezt a folyamatot az új, demokratikus parlament egy modern alkotmány elfogadásával fogja lezárni. Végül ez 2011-ig – bár számos próbálkozás volt erre – nem történt meg, azonban az ideiglenesnek tekintett írott alkotmány kiegészülve az Alkotmánybíróság „láthatatlan alkotmányával” egy meglehetősen izgalmas, jogállami keretet adott a demokratikus működésnek.
magyarnarancs.hu: Csakhogy ez a keret, noha azért határozták meg hozzá a módosítás feltételéül a minősített többséget, hogy ne legyen mégsem egyszerű, szétfeszíthető.
MG: Így van, de egy ideiglenesnek szánt alkotmánynál a módosítás formális szabályainak megkönnyítése egy véglegesnek szánt alaptörvénynél nem elfogadható. A kétharmados szabály nem pusztán formális kritérium, hanem annak a követelménynek a kifejezése, hogy a legfőbb jogforrás módosításához a kormánytöbbségnél szélesebb körű támogatás szükséges. Mégiscsak a nemzet egészéhez kellene szólnia. Az Egyesült Államok alkotmánya például híresen nehezen módosítható. Fennállásának lassan 240 esztendeje alatt – Richard Albert, a University of Texas alkotmányjog professzora számításai szerint – nagyjából tizenkétezer esetben merült fel az alkotmány módosításának igénye. Mégis mindössze huszonhét erre irányuló indítvány, az összesnek a 0,002 százaléka jutott el a megvalósulásig. De említhető az 1947-es japán alkotmány is, melyet egyetlenegyszer sem módosítottak azóta se. A legtöbb alkotmány célja egyébként is az állandóság biztosítása, a kormányzati ciklusokon átívelő működés. Éppen ezért – ahol ilyen a törvényhozási szisztéma – a parlament két házának minősített (akár négyötödös) többségű egyetértése mellett nem párját ritkító a parlament feloszlatásának követelménye is, és az, hogy az új parlament is minősített szavazati aránnyal fogadja el a módosítást. Szövetségi államokban, mint amilyen az Egyesült Államok is, gyakori, hogy az egyes tagállamok magas arányú ratifikálása is feltétele a módosításnak. Egy alkotmány legitimációját szolgálhatja az is, hogy népszavazásnak kell megerősítenie a szöveget, miként ez igényként 2011-ben nálunk is felmerült. Sőt, egyes esetekben örök klauzulák védenek fontos alapjogokat, a jogállamot, vagy akár a köztársaságot (Franciaország), a himnuszt és a zászlót (Törökország), a föderalizmust (Brazília), a politikai pluralizmust (Portugália, Románia) vagy éppen a teokratikus államberendezkedést (Algéria). Ezek a kérdések semmilyen körülmények között sem lehetnek alkotmánymódosítás célkeresztjében.
magyarnarancs.hu: Nálunk másképp van. Ám alkotmányozó többségű túlerő esetén sem törvényszerű annak visszaélésszerű használata.
MG: Pedig folyamatosan ez történik. Ráadásul a legújabban tervezett módosítás bizonyos társadalmi csoportok kirekesztését is szolgálja, amely elfogadhatatlan egy demokráciában. Ellentmondásba is kerül sok szempontból az alkotmányosság már elért szintjének tekinthető olyan alapjogainkkal, mint az egyenlőség vagy az emberi méltóság elve.
magyarnarancs.hu: Kétségtelenül nehéz ezzel kapcsolatban nem elsősorban az LMBTQ-közösség vonatkozásában belengetett új „alkotmányos” rendelkezésekre gondolni.
MG: A tervezett módosítás egy „maszlag”, melynek se eleje, se vége, és
különösen súlyos gond, hogy azt az üzenetet hordozza, mintha egyes kisebbségek kizárása a társadalomból a társadalom egészének kívánalma lenne.
Ez nyilvánvalóan nem igaz, minden bizonnyal ezekkel a retorikai manőverekkel akarja a Fidesz-KDNP össztársadalmi szinten legitimálni ördögi módosító javaslatait. Sőt, az indokolás még ennél is továbbmegy, és a teremtésre hivatkozva – egyébként tudtommal pontatlanul – vezeti le, hogy az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet. A születési nem megváltoztatásának alkotmányos tilalmát ezzel gyakorlatilag a bibliai teremtéstörténetre alapozza. Mindezt a család (házasság) és a nemzet fenntartásának alkotmányos céljának dimenziójába helyezi az indítványozott módosítás. Nem megkerülhető az sem, hogy a korábban csak a házasságból és a család fogalmából kizárt azonos nemű párokat immáron gyakorlatilag vajon kizárja-e az „ember” fogalomból is az alaptörvény, előírván, hogy az ember férfinek születik és férfi, vagy nőnek születik és nő, minden más identitás elképzelhetetlen.
magyarnarancs.hu: Az LMBTQ-közösség tagjainak a többi polgárral egyenlő jogaiért történő tüntető kiállás sem lesz valószínűleg egyszerű. Méghozzá a gyermekjogokra hivatkozva korlátozzák ezt.
MG: A mostani módosító javaslat 4. cikke ráadásul mintha egy új alapjogi hierarchiát szeretne felállítani azzal, hogy az alaptörvény egyébként is agyonmolesztált XVI. cikkében a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát minden más alapvető jogot megelőző jogként értelmez (az élethez való jogot leszámítva). A laikusok számára is egyértelmű lehet, hogy ennek határozott politikai-ideológiai célja van, miközben sok helyütt és alkalommal éppen az állam sérti azt nap mint nap. Vagyis amikor azt olvassuk, hogy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga minden más jogot megelőz, akkor joggal várható el és követelhető ki az államtól a gyermekek megfelelő fejlődését szolgáló ellátórendszer, egészségügyi szolgáltatás, és még lehetne sorolni.
magyarnarancs.hu: Azaz házhoz mennének a jogalkotók a bajért?
MG: Nyilván nem direkt. De az embernek sok tekintetben olyan érzése van, hogy ezt a tervezetet nem kodifikátorok készítették, vagyis olyan jogászok, akik értenek a jogszabálytervezetek elkészítéséhez. Ennek egyik ékes bizonyítéka az a betoldás az alaptörvénybe, amely a tulajdonhoz való jog keretében a készpénzzel történő fizetéshez való jogról beszél. Mintha az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy bármelyik nemzetközi emberi jogi dokumentum a tulajdonhoz való jog mellett ismerné a készpénzzel történő fizetéshez való jogot is. Azáltal pedig, hogy alkotmányos joggá minősül a készpénzes fizetés, felmerül a kérdés, hogy vajon a bankszámlán tartott pénzösszeg tekinthető-e olyannak, mint amely alkotmányos védelemben részesül? Teljesen értelmetlen a mai világban ez a rendelkezés, és nem is alkotmányba való, mint ahogy a bármiféle kábítószer-fogyasztás örök időkre szóló betiltása az alaptörvényben szintén. (Tudatmódosító lehet mondjuk az alkohol is, s ezzel a következtetéssel eljuthatnánk akár oda is, hogy a szeszes italokat alkotmányi szinten betiltják, ami aligha lehetett a pálinkaforradalmárok célja.) Mindazonáltal ez
a javasolt rendelkezés egy újabb jele annak, hogy az egész tervezet inkább egy végigondolatlan politikai pamflet, semmint szükséges és értékelhető módosítás.
(Címlapképünkön: Orbán Viktor és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kezet fog a Fidesz és a KDNP kihelyezett frakcióülésén Balatonfüreden 2025. február 18-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
