Elrabolt ukrán gyerekek után kutattak, de Elon Musk megvonta a támogatásukat

  • narancs.hu
  • 2025. március 14.

Külpol

A Yale humanitárius programja is áldozatul esett a világ leggazdagabb embere pusztító munkájának.

Az újonnan felállított kormányzati hatékonysági szervezet, a „DOGE” megvonta annak a különleges programnak a finanszírozását, amelyet Yale Egyetem indított azért, hogy segítsen megtalálni azokat az ukrán gyerekeket, akiket oroszok raboltak el a szüleiktől – írja a The i Paper.

A szervezetet a világ egyik leggazdagabb embere, Elon Musk irányítja. A Tesla és a SpaceX tulajdonosa, aki maga több milliárdos megbízásokat kapott a Biden-adminisztrációtól, most Donald Trump legfőbb támogatója. Az általa vezetett, félkormányzati költséghatékonysági szervezet azzal keltett feltűnést, hogy a „woke-ellenesség” jelszavával a rákellenes programoktól kezdve az egyenlőségi törekvésekig minden kormányzati és humanitárius program finanszírozását leállította. Musk a legutóbbi kereszténykonzervatív CPAC-találkozón felajzott hangulatban, láncfűrésszel hadonászva ünnepelte a civil támogatások megnyirbálását.

A Yale Egyetemen működő csapat nyílt forrású technológiák segítségével követte nyomon az Oroszországba hurcolt gyermekek hollétét, és segítette a hazaszállításukat. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta legalább 20 ezer gyereket raboltak el az oroszok, akiket erőszakkal „oroszosítanak” és új szülőkhöz adnak. Erről maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is nyíltan beszél, több propagandavideójában személyesen üdvözöl olyan szülőket, akik elrabolt ukrán gyerekeket adoptáltak. A hágai Nemzetközi Bíróság többek között ezért emelt vádat az orosz elnök ellen, aki tagadja, hogy bűncselekményt követnének el az országában: a Kreml szerint csak „elhagyott” gyerekeket adnak új szülőkhöz.

Az oroszosítási program vezetője a Putyin bizalmát élvező Maria Lvova-Belova gyermekjogi biztos. A procedúrához tartozik, hogy a gyerekeket átjuttatják a fronton, új papírokat kapnak, majd szülőkhöz szervezik őket. Gyakran azzal az ürüggyel viszik el a kiskorúakat, hogy olyan diagnózist állítanak ki róluk, amit csak Oroszországban lehet kezelni.

A Yale Humanitarian Research Lab együttműködött az ukránokkal, a Zelenszkij által alapított Bring Kids Back UA jelentése szerint eddig mindössze 1240 gyereket sikerült hazahozni. A lap szerint a Yale munkája kulcsfontoságú volt sok gyerek megtalálásában.

A külföldi támogatások megvágását a Trump-kormányzathoz tartozó Peter Marocco irányítja, aki személyesen is felkeresett civil szervezeteket, hogy felmérje az ott végzett munkát. A támogatások újbóli folyósítását brit képviselők is kérik az amerikai kormánytól, de a britek arra is hajlandóak lennének, hogy átvegyék a programot.

A The i Paper cikke több megrázó esetről is beszámol. Herszonban, ahol oroszbarát hatóságok működtek, az iskola osztálykirándulást szervezett. Egy, a cikkben megszólaló anya elengedte a 15 éves lányát, akit két hét múlva sem látott viszont. Azt az információt kapta, hogy a lányát „evakuálták”, de ha látni akarja, utánaköltözhet Oroszországba. A 444.hu napokban közölt dokumentumfilmje ennél csak durvább történetekkel szolgál.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.