Meghalt Reigl Judit festő

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. augusztus 7.

Képzőművészet

Az egyik legsikeresebb kortárs magyar művész volt.

Kilencvenhét éves korában pénteken elhunyt Reigl Judit Franciaországban élő Kossuth-díjas festőművész - tudatta a Kalman Maklary Fine Arts az MTI-vel.

A galéria közleménye szerint a művész a Marcoussis-ban található Bellejame idősek otthonában halt meg, ahova egy hónapja került egészsége védelmében.

"Talán a legsikeresebb és legjobban rajongott magyar származású kortárs művészt vesztettük el, akinek emléke alkotásain keresztül mindig élni fog" - fogalmaztak, kiemelve, hogy művei a világ legfontosabb amerikai és európai múzeumaiban megtalálhatóak, köztük New York-ban a Modern Művészetek Múzeumában (MoMA), a Metropolitan és a Guggenheim Múzeumban, a párizsi Georges Pompidou Központban és a londoni Tate Modernben.

Reigl Judit 1923. május 1-jén született Kapuváron, 1941-45 között a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa, 1946-48-ban a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1950-ben elhagyta Magyarországot, és Párizsban telepedett le. 1963-tól Marcoussis-ban (Ile-de-France régió) élt.

Klasszikus festészeti műfajokat példázó korai műveit erőteljes, tónusos festésmód jellemzi. Párizsi letelepedését követően fantasztikus lényekkel teli, szürreális, figuratív kompozíciókon dolgozott. 1951-1954 között készült nagyméretű művei a szürrealista "automatikus írás" módszerét használták. 1954-ben első párizsi kiállítását André Breton francia szürrealista költő nyitotta meg, de később szakított Bretonnal.

Az 1980-as évek második felétől festészetében a finom és a monumentális viszonya vált dominánssá. A kilencvenes években újra visszatért a figuratív ábrázoláshoz.

Hantai Simon mellett a világ vezető múzeumai a szürrealizmusból induló és az absztrakció új útjait kereső művészként tartják számon. Magyarországon 2005-ben nyílt először önálló kiállítása a Műcsarnokban. 2010-ben Debrecenben életművét bemutató, mintegy száz festményből álló tárlatot rendeztek. 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont Űr és extázis című életmű-kiállításának. 2018 novemberében A Fekete is egy Szín címmel a Kalman Maklary Fine Arts galériában fekete-fehér kollázsait, tus papírmunkáit és olajfestményeit mutatták be.

A Kossuth-díjjal 2011-ben tüntették ki az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként világszerte számon tartott művészi munkásságáért, művészi életútja elismeréseként.

Mint a Kalman Maklary Fine Arts közleménye felidézi, 1964-ben elnyerte a Guggenheim Nemzetközi Díjat, 1967-68-ban a Carnegie-díjat, 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is, 2016-ban a francia kormány a Művészetek és Irodalom Érdemrend parancsnoki fokozatával tüntette ki. Reigl Judit volt az egyik első, aki megkapta a Franciaországban 2017-ben kifejezetten női művészeknek alapított AWARE díjat.

Képei többször is megdöntötték a legdrágább élő magyar festő aukciós eladási rekordját. 2016-ban Robbanás (Éclatement) című sorozatának 1955-ben készült egyik nagyformátumú előképe jutalékkal együtt 412 ezer euróért kelt a Sotheby's árverési ház párizsi fiókjának aukcióján. 2018-ban a Sotheby's kortárs művészetnek szentelt árverésén a Tömbírás sorozatból való egyik alkotása 273 ezer euróért cserélt gazdát.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.