rés a présen

„Művészeti decentrum”

  • rés a présen
  • 2023. május 31.

Képzőművészet

Fekete Valéria, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. Vizuális Művészeti Centrum vezetője, a LOKART alapítója

 

rés a présen: Az idén második alkalommal lesz LOKART kortárs művészeti fesztivál Pécsen. Milyen volt az első?

Fekete Valéria: Két évvel ezelőtt, közvetlenül a második, fél évig tartó Covid-hullám után szerveztük az elsőt. Akkor csak helyi művészek állítottak ki, sokan megmutatva a járvány alatt készült munkáikat. A tematika pedig a mozgás volt, az 1970-ben egy nap után betiltott absztrakt kiállítás emlékére, amely a Mozgás 70 címet viselte. A kiállítások mellett meghívtuk a szakma képviselőit, beszélgetéseket szerveztünk a szaksajtóról, a műgyűjtésről, a kortárs kiállítóterek és múzeumok helyzetéről. Már akkor tudtuk, hogy két év múlva folytatni szeretnénk egy olyan fesztivállal, amely a vizuális művészetek és Pécs történelmi kapcsolatára irányítja a figyelmet, miközben túlmutat a város falain.

rap: Mikor lesz az idei fesztivál?

FV: Június 21. és 25. között lesznek a rendezvények, és a kiállítások többsége szeptember 24-ig látható. Fontos különbség, hogy a kiállítók pécsi és budapesti művészek, de három külföldi városból is érkeznek alkotók: Aix-en-Provence-ból, Lyonból és Eszékről, két partner- és egy testvérvárosunkból, amelyek mindegyikében rendeznek képzőművészeti biennálét. Ezzel nem titkolt célunk egyrészt a nemzetközi szakmai kapcsolatok építése, másrészt az, hogy megtegyük az első lépéseket a LOKART hosszú távú tervei felé, amely egy nemzetközi, közép-európai fesztivál, egy biennálé létrehozása. A másik újdonság, hogy a Sétatér Fesztivállal fuzionálva Dóm téri koncertekkel színesítjük az idén a programkínálatot, ahol ugyancsak fellépnek a testvérvárosok művészei. Az idei meghívásos, kurátori kiállítás lesz. A vezérgondolat az illúzió, amely meglehetősen széles és sokrétű téma, amelyről úgy éreztük, hogy minden tekintetben jól kifejezi korunkat. A helyszínek köre is kitágult: a saját kiállítótereink mellett a Széchenyi téren és a Király utcában alternatív helyszíneken is készülnek installációk. A belvárost összekötjük a Zsolnay Negyeddel, ahol nemcsak a nagy kiállítótérben, de a negyed több pontján is láthatók leszünk.

rap: Kik az idei események szervezői és résztvevői?

FV: A kiállítás hazai kurátorai Százados László művészettörténész és Kozma Zsolt, az Inda Galéria művészeti vezetője, független kurátor. Külföldi kurátoraink Isabelle Bertolotti, a lyoni MAC kortárs művészeti múzeum és a lyoni biennálé igazgatója, valamint Valentina Rados, az eszéki biennálé főkurátora. Összesen mintegy 100 művész állít ki, ebből 20 külföldi, 20 pécsi, s megközelítőleg 30 helyi és 30 más városokból érkező egyetemista is részt vesz alkotóként a fesztiválon. Az arculat Czakó Zsolt grafikusművész munkája. A fesztivál fődíját szakmai zsűri ítéli oda, amelynek elnöke Thierry Raspail, az immár 32 éve működő lyoni biennálé alapítója.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.