Április elején lett volna a hivatali visszaéléssel vádolt Bogdán Lászlónak, Hegedüs Zsuzsa volt személyi titkárának büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Ám hiába állt fel az öttagú bírói tanács április 4-én, sem a vádlott, sem védője nem jelent meg a tárgyaláson. Másfél év alatt a kilenc kitűzött tárgyalásból egyetlen tárgyalást tudtak csak érdemben megtartani, jellemzően a vádlott, utóbb pedig a védő meg nem jelenése miatt.
Az ügy előzményei nagy vonalakban ezek:
– Az MGYLJ Alapítvány zűrzavaros gazdálkodásáról szóló cikkünk megjelenik 2014.12.09-én.
– Bogdán Lászlót elbocsátják a miniszterelnökségi titkárságtól épp 2014.12.09-én.
– A Magyar Nemzet és a Hír Tv lehozza, hogy Hegedüs Zsuzsa az alapítvánnyal kapcsolatos visszaélések gyanúja miatt bocsátotta el Bogdán Lászlót 2014.12.10-én.
– Hegedüs Zsuzsa, mint az MGYLJ elnöke közleményt ad ki 2014.12.11-én, hogy nem az MGYLJ Alapítvánnyal kapcsolatos visszaélések miatt bocsátották el Bogdán Lászlót. Később ezt Bogdán is megerősíti.
– Az ügyészség vádat emel Bogdán László ellen 2016 októberében.
– Az első tárgyalást 2017.01.31-re tűzik ki a Fővárosi Törvényszéken.
– Csakhogy az eddig kitűzött kilenc tárgyalásból csak egyet tudtak érdemben megtartani.
– Az egyetlen érdemi tárgyaláson, 2017.09.01-jén ismertetik a vádiratot, eszerint a legfőbb vádpont Bogdán László ellen a szolgálati autó jogosulatlan használata.
– Hegedüs Zsuzsa lenne az ügy egyik legfőbb tanúja, de a sorozatos halasztások miatt a bíróság azóta sem tudta meghallgatni.
| ||
Véletlen egybeesések
A mai napig lezáratlan ügy pikantériája, hogy Bogdánt éppen azon a napon, 2014.12.09-én bocsátották el a Miniszterelnökségtől, amikor megjelent a Hegedüs Zsuzsa által fémjelzett Minden Gyerek Lakjon Jól! (MGYLJ) Alapítvány zűrzavaros gazdálkodását feltáró cikkünk.
Ugyanakkor Bogdánnal még a megjelenést megelőző napon is sűrűn egyeztettünk e-mailben a cikk jóváhagyásáról, ti. Bogdán volt az alapítványi kapcsolattartó, így többek között ő küldte át számunkra az alapítvány kiadásaival kapcsolatos adatokat is. A rendelkezésekre álló források és Bogdán vallomása alapján a fiatalember Hegedüs jobbkezeként tevékenykedett, és aktívan részt vett az alapítvány munkájában is. Vallomása szerint titulusa attól függően változott, miként hivatkozott rá volt főnök asszonya: személyi titkárként, munkatársként vagy épp protokollfőnökként.
Mivel is vádolják Bogdán Lászlót?
|
Hegedüs és később Bogdán is cáfolta, hogy elbocsátása az alapítvánnyal kapcsolatos visszaélések miatt történt volna. És tény az, hogy a vádiratban egyetlen, az alapítványt érintő vádpont sem található. Bogdán ekkoriban már nem csupán Hegedüs személyi titkára volt, hanem egyben a Baranya megyei Rózsafa újonnan megválasztott polgármestere is. A 2014. évi októberi választásokon a Fidesz–KDNP színeiben indult és nyert (153 szavazattal, 80 százalékos támogatottsággal), ezért mint polgármester volt az ügy vádlottja egészen pár héttel ezelőttig. Február 26-án ugyanis elveszítette a képviselő-testület feloszlatása miatt kiírt időközi választást, amin annak ellenére indult, hogy büntetőügye nem zárult le.
A legfőbb vádpont szerint Bogdán jogosulatlanul, összesen 32-szer igényelt szolgálati autót és hozzá sofőröket a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságtól (KEF). A sofőrök tanúvallomása szerint azonban a feletteseknek tudnia kellett arról, ha beosztottjuk igényelt gépkocsit. Bogdánt legtöbbször vidékre, nem meglepő módon Rózsafára vitték, de előfordult, hogy Hegedüs lakására fuvarozták, hogy sétáltatni vigye a főtanácsadó kutyáit, az egyik sofőr szerint pedig volt olyan jogosulatlan út is, amiben éppen Hegedüs küldte el Bogdánt intézkedni.
| ||
Ravaszul húzzák az időt
„Rövid tárgyalás elébe nézünk” – így vezette fel a tíz percig sem tartó tárgyalást Ignácz György bíró, miközben a jókora paksamétával megjelent ügyész az öttagú bírói tanács előtti helyét elfoglalta.
Sorozatos halasztás a bíróságon. Másfél év alatt egyetlen tárgyalást tudtak érdemben megtartani. A bíró hatásköre eldönteni, hogy milyen indokra hivatkozva nem tartják meg a tárgyalást.
|
Bogdán László telefonon mentette ki magát, amit a bíró elfogadott, ám gyorsan kiderült, hogy Bogdán védője sem fog megérkezni. A bíró megkeresésére Bogdán védőügyvédje kinyomta a telefont, majd SMS-ben közölte, hogy „tárgyaláson van”. Mindez azért érdekes – mutatott rá a bíró –, mert a bíróság felé valamiért nem jelezte, hogy tárgyalási ütközése lenne, azaz vagy az SMS-ben nem mondott igazat, vagy a tárgyalást megelőzően nem tájékoztatta megfelelően a bíróságot. „Amennyiben a védő kimentése nem áll fent, vagy a következő tárgyaláson sem jelenik meg, 200 ezer forintos rendbírságot szabok ki” – diktálta jegyzőkönyvbe Ignácz, és egyben reményét fejezte ki, hogy a bírság elgondolkoztatja a távol maradó ügyvédet. „Ez a típusú védő-vádlott kommunikáció könnyen lehet előre egyeztetett taktikázás” – fűzte hozzá csendben az ügyész.
De mégis, hányszor lehet elhalasztani egy büntetőpert, meddig lehet ezt csinálni a bírósággal?
Alapesetben nem túl sokszor; a büntetőeljárás menete szerint, amennyiben a vádlott/tanú nem jelenik meg, a bíró intézkedhet:
(1) azonnali előállításáról
(2) elfogatóparancs kiadásáról, sőt azt is megteheti, hogy
(3) elrendeli a vádlott előállítását a tárgyalás napjára – ez esetben már hajnalban a lakásán csengetnek, hogy bekísérjék a tárgyalóterembe.
Kivételt képez ez alól, ha a vádlott/tanú egészségügyi állapota akadályozza megjelenését. Bogdán sokáig pánikbetegségére hivatkozva napoltatta el a tárgyalásokat, az orvos szakértő azonban végül megállapította, hogy betegsége ellenére képes részt venni az üléseken. Ezt követően tartották meg az első tárgyalást, ám a legfőbb tanú, Hegedüs Zsuzsa meghallgatására azóta sem kerülhetett sor, hiába idézték be többször a bíróságra. Tavaly szeptember óta sorban a negyedik tárgyalás maradt el a vádlott vagy a védő meg nem jelenése miatt.
„A következő tárgyaláson az okiratok felolvasása és az eddigiek ismertetése következik” – vezette elő a bíró. Hozzátette, hogy tanúkat nem fog beidézni addig, amíg ez nem történik meg, mivel a sorozatos halasztások miatt rendkívül kínos volt újra és újra lemondani őket. Az egyetlen érdemi előrelépést a tárgyaláson az jelentette, hogy a bíró immár átolvashatja azt az ügyészség által összeállított tekintélyes iratmennyiséget, ami a vádirat bizonyítékait tartalmazza.
