„Tudja, mikor épül itt a Duna-híd? Minden egyes választás előtt!” – legyintett a kérdésemre egy mohácsi férfi, amikor arról érdeklődtem, hol lesz és mikor készül el a híd, ami összeköti majd a várost Újmoháccsal. „De hát most megígérték, nem?” – kérdeztem vissza. Mire ő: „Persze, ígérik már vagy harminc éve!”
| ||
Közel hasonló véleményen volt mindenki, akit egy hidegebb januári napon sikerült megszólaltatni Mohácson, lenn a Duna-parton. Ahol már megint hidat terveznek, épp úgy, ahogy eddig történt: a nagy ígéretet most is a kampány előtt lengették be.
Nagyon akarják, csak…
A mohácsi Duna-híd építése már a rendszerváltás előtt is téma volt, majd 1993-ban hatástanulmányt is készített róla a Mohácsi Duna Híd Alapítvány (MDHA). Aztán eltelt 25 év, és a híd még mindig nem áll. Most azt ígérik, 2022-ben kezdődhetnek az építési munkálatok – vagyis, nemcsak a 2018-as, de még az azt követő országgyűlési választások előtt is lehet majd vele kampányolni.
1998 decemberében a MDHA elkészítette a mohácsi híd elvi építési engedélyezéséhez a terveket, majd 1999-ben elkészült a tanulmányterv, amely részletesen elemezte az M6–M56 gyorsforgalmi út és a három csatlakozó új Duna-híd terveit (Mohács, Szekszárd, Dunaújváros) valamint gazdaságfejlesztési hatásait.
2008 júniusában a szocialista-szabaddemokrata többségű Országgyűlés elfogadott egy új területrendezési törvényt, amely a 2014-ig tartó időszakig sorra kerülő fejlesztéseket nevesítette. Ebben szerepelt a 16-17 milliárd forint forrásigényű mohácsi híd is, ám ahogy ennél a kormányzatnál oly sok esetben, ebben az ügyben sem történtek érdemi lépések a megvalósítás irányába.
2010-ben már a választási kampány egyik kiemelt témája volt, hogy a mohácsi hídon keresztül a Budapestről induló M6-os autópálya átvezessen a szigetre, ezért a döntéshozók támogatását kérte a fideszes Szekó József által vezetett mohácsi testület. A minisztérium kedvezően fogadta a javaslatot. (Környékbeliektől úgy értesültünk, hogy a mohácsi körzetet nyerő Fidesz–KDNP-s Hargitai János már a 2010 tavaszán azzal kampányolt, ha nyernek, megépül a mohácsi híd.) Az akkori számítások szerint a projekt megvalósítása már 26,5 milliárd forintba került volna, és 2014-ben kezdődhetett volna meg.
De nem kezdődött. Ellenben a kormány százmillió forintot hagyott jóvá a mohácsi Duna-híd létesítésének megvalósíthatósági tervére, amiben azt vizsgálták, hogy hasznosítható fel az elbontásra váró budapesti Deák Ferenc híd (hárosi Duna-híd) szerkezeti elemei. Az ötlet Szekó József polgármestertől és Hargitai Jánostól, a térség országgyűlési képviselőjétől származott. A tervet a Pont-Terv Mérnöki tervező és Tanácsadó iroda végezte el, amely többek között megállapította, hogy „az érintett szakaszon a folyón erős bal ívben halad, amely nagyban nehezíti a hajózási forgalmat. A híd tervezett helye fölött található egy nemzetközi (schengeni) kikötő is. A szakaszon nagyon jelentős a hajóforgalom. A fenti kötöttségek miatt a Hajózási osztály legalább 200,00 m nyílást ír elő a hajózás zavartalan biztosítására.” Ennek viszont a Hárosi híd elemi nem felelnek meg, így a beépítésükre nincs mód. A tervet azóta le is vették a napirendről.
Két évvel később, 2016-ban elkészült a környezeti hatástanulmány, amely szerint a beruházásnak föld-, víz-, levegő-, zaj-, rezgés-, természet- és tájvédelmi szempontjából sincs akadálya. 2017-ben a kormány határozatban rendelte el a mohácsi Duna-híd engedélyezési-, illetve kiviteli terveinek elkészítését. Az előkészületekhez szükséges pénzt, mintegy másfél milliárd forintot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium három évre elosztva biztosítaná: 2018-ban 300 milliót, 2019-ben 700 milliót, míg 2020-ban félmilliárdot. A Minisztérium elképzelései szerint a 2022 után induló útprogramban valósulhat meg a konkrét hídépítés. Hogy ehhez mekkora összegre lenne szükség, majd az elkészült tervekből derülhet ki.
| ||
Egy biztos: Orbán Viktor már tavaly áprilisban, a mohácsi vágóhíd átadásán megmondta: „Lesz híd, a pénz megvan rá, csak tervek nincsenek.” Hét és fél évvel ezelőtt úgy számoltak, 26,5 milliárd forintba kerülne a híd. Jelenleg nem láttunk pontos becsléseket, hiszen a másfél milliárd csupán az előkészületekre szól.
Van-e értelme?
A megkérdezett mohácsiak szerint elsősorban azért lenne jó a híd, mert összekötné a várost az újmohácsi városrésszel. A Duna bal partján, a szigeti oldalon ugyanis sokan (itt ez mintegy 700 lakost jelent) élnek, akik komppal járnak munkahelyükre, orvoshoz, bevásárolni, iskolába – azaz napi rendszerességgel kelnek át a folyón. Az ő életüket egy híd nyilván nagyban megkönnyítené, és a komp esetleges téli leállása sem akadályozná a közlekedésüket.
Igaz, a politikus szerint azonban a tét ennél nagyobb. Szekó József polgármester két évvel ezelőtti nyilatkozata szerint, „amíg nem épül meg a Duna-híd Mohácsnál, addig az M6-os autópálya területfejlesztő hatása csak fele részben érvényesül, a folyó két oldalán lévő térségek összeköttetése elengedhetetlen. A létesítmény hozzájárulna a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl közötti, illetve a határon túli, déli szomszédos régiókkal való közvetlen közlekedési, és ezáltal szorosabb gazdasági kapcsolatok kialakításához. Serkentő hatással lenne az egész ország gazdaságára” – tette hozzá elementáris optimizmussal.
Bár nyíltan senki nem menne szembe a hídépítés népszerű ötletével Mohácson, a polgármester szavait magánbeszélgetések során többen megkérdőjelezik, a fenti látomást pedig a politikai nagyotmondás műfajába sorolják. Mohácstól északra, nagyjából 50 kilométerre van ugyanis a bajai híd, délre pedig 35 kilométer távolságban a kiskőszegi híd, igaz, az már Horvátország területén, a szerb határon. Előbbi biztosítja az összeköttetést a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld között (itt vezet át az 55-ös főút is Szeged felé), utóbbi pedig a délről érkező forgalmat bonyolítja le Szerbia irányából. Azaz, ha valaki Szerbiából érkezik, és Pécsre, vagy Mohácsra akar jönni, itt is átkelhet a Dunán.
| ||
Az új mohácsi híd tervezett feladatát tehát jelenleg két másik, már meglévő híd látja el. És mivel az építmény az újmohácsi oldalon az 5107-es számú útra érne ki, amelyen keresztül szintén az 55-ös főútra kellene csatlakozni Szeged irányába, mindössze kb. 10 kilométerrel lenne rövidebb az út, mintha a bajai hídon megy át az ember. Azaz túl sok racionális érv nem hozható fel emellett a közel 30 milliárdra saccolható beruházás mellett. A Duna baloldalán – Baja alatt – csak 1-2 ezer lakosú apró települések vannak (Hercegszántó, Dávod, Nagybaracska stb.), azaz tömegek napi közlekedését nem segítené az új híd, Baja pedig nem kikerülhető akkor sem, ha észak, vagy ha kelet felé menne az ember: vagy az 51-es, vagy az 55-ös utat kellene választania.
Mészáros építheti Csányinak?
A pár száz újmohácsian túl egy valaki biztos nagyon örülne az új hídnak: ő pedig Csányi Sándor. A
| Kétszer egysávos Február 8-ig jelentkezhetnek azok cégek, amelyek szeretnék megtervezni a mohácsi Duna-hidat. Az uniós közbeszerzési értesítőben nemrég megjelent felhívás szerint a híd kétszer egysávos lesz, tervezett támaszköze pedig 240 méter. Az engedélyezési tervek elkészítésére a nyertesnek a szerződés megkötésétől számítva egy év áll rendelkezésére, a kiviteli tervek elkészítésére pedig további nyolc. |
nemrég felavatott Csányi-féle mohácsi vágóhíd ugyanis éppen azon a területen fekszik (nem messze az 56-os és 57-es főutak kereszteződésétől), amely mellett a hídra felvezető út elhaladna. Így az ország második legnagyobb vágóhídja még könnyebben tudna forgalmat bonyolítani beszállításinak egyik fő helyszínével, a Pick Szeged Zrt.-vel.
Aki pedig még biztosan jól járhat a beruházással, az maga a kivitelező. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a Közbeszerzési Értesítőben megjelentetett felhívás szerint ugyanis ajánlatot az tehet, akinek az elmúlt három lezárt üzleti évben közúti híd tervezéséből legalább nettó 600 millió forint árbevétele származott. Hogy ennek pontosan hány cég felel meg, nem tudni, de az biztos, hogy a Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft. például biztosan. Hiszen a kft. a Hídépítő Zrt.-vel közösen nyerte el tavaly a Magyarország és Szlovákia között épülő új Duna-híd kivitelezésére kiírt közbeszerzést nettó 28 milliárd forintos ajánlattal. Hogy a cég elvállalná-e még egy Duna híd tervezését/építését, arról egyelőre nincs hír. Mégis meglepő lenne, ha az elmúlt évek közbeszerzésein taroló felcsúti polgármester kihagyna egy lehetőséget, amely legalább 26 milliárd forinttal kecsegtet.
| Híd Paks alatt Kicsit előrébb tart a jövőben Dunaújváros és Baja közt elhelyezkedő kalocsai híd ügye. A Paks2-beruházás erre gyorsítólag hat, igaz, a következő választás előtt aligha avatják fel. A kallohrek.hu azt írta „a kormány 2015 júniusában hozott határozatot, hogy a dunaföldvári és a szekszárdi Duna-hidak között egy harmadik Paks-Kalocsa között épüljön meg. Ennek előkészítésére, a tervezői munkákra a központi költségvetésből 870 millió forintot különítettek el. Az eredeti elképzelések szerint az új Duna-hidat és a hozzá kapcsolódó utakat 2021-22-ben, vagyis a Paks II. projekt építésének megkezdése után adták volna át a forgalomnak, de ez az időpont a tervező kiválasztásának elhúzódása miatt már aligha lesz tartható. (…) A hidat építtető Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. által közzétett adatok szerint a tervezőnek el kell készíteni az új Duna-hidat tartalmazó 512-es számú főút Kalocsa-M6 autópálya közötti szakaszára és a ma Paksot Gerjennel összekötő földút nyomvonalára tervezett szilárd burkolatú közútra vonatkozó környezetvédelmi hatástanulmányt is." |
