„Annak örülnék a legjobban, ha a Fidesz kiadna egy nyilatkozatot, miszerint támogat engem a polgármesteri székért folytatott küzdelemben. Február 25-én 51 százalékkal elégedett lennék” – fogalmaz a magyarnarancs.hu-nak Márki-Zay Péter. Hozzáteszi: mára kiábrándult a politikai pártokból, és felháborította, hogy már az indulás bejelentése előtt az MSZP–Jobbik közös jelöltjeként írt róla a vásárhelyi és az országos szintű kormányközeli média. Azóta minden lehetőséget megragad, hogy elmondja: pártok támogatását nem kéri, de elvárja, ne indítsanak ellenfeleket az ellenzéki oldalon, mert csak így győzhető le Lázár János bizalmasa, Hegedűs Zoltán jelenlegi alpolgármester, a Fidesz–KDNP jelöltje. (Nem is indítottak ellene senkit: Hegedűs mellett egyetlen ellenfele lesz, egy korábbi MSZP-s politikus, aki egy különös „telefonhívás” miatt vállalta a megmérettetést, igaz, ennek az lett az ára, hogy a szocialisták kizárták. A szóban forgó Hernádi Gyula igazi kamujelöltnek tűnik, és mint ilyen, a Fidesznek kedvezhet feltűnése, hiszen az idősebb szociszavazók voksára számíthat. Ezzel összhangban a 444.hu írt arról, hogy Hernádi kampányanyagait valahogy épp a fideszes jelölt anyagaiba csomagolva kezdték szétszórni a városban.)
Márki-Zayt meghatja, milyen sok családtag, barát és ismeretlen vásárhelyi támogatja. Egyébként adományokból és saját pénzéből kampányol, ám volt olyan adakozó, akiről utóbb kiderült, a kilakoltatás fenyegeti. Miután Márki-Zay többeknek elmesélte a történetet, a támogatónak is lett támogatottja. „Az adományokat mind könyvelem. Először azt gondoltam, egymillió forintból meg lehet csinálni a kampányt, de már látom, hogy ennél valamivel többet kell költeni. Természetesen az utolsó fillérig elszámolunk vele, az esetlegesen megmaradó pénzt jótékony célra fordítjuk.”
| ||
„Sokan mondták nekem az utcán, hogy támogatnak, de aláírni nem mernek, mert legalább egy családtag a közszférában dolgozik. Félnek az emberek. Olyan üzenetet is kaptam, ami arról szól, hogy az illető már épp el akarta hagyni Hódmezővásárhelyt, sőt, Magyarországot is, de még megvárja február 25-ét, és ha nyerek, marad. Azt válaszoltam: mindkettőnk érdekében remélem, hogy marad.”
Lánczi András volt a tanára
Márki-Zay Péter három évig járt a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára, ebből két évet reklám szakirányon tanult. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem) diplomázott, külgazdasági fő szakirány mellett áruismeretből szaktanári képesítést is szerzett. Második szakiránya a politikatudomány volt. A tanszéket Ágh Attila, közismert baloldali politológus vezette, de akkor még ott oktatott a Fideszben mára kegyvesztetté vált Navracsics Tibor is. Márki-Zay csoportjának mentora Lánczi András, a Fidesz egyik főideológusa volt. „Nagyon sok minden érdekelt, a földrajz, a teológia és a nyelvek is. A közgázon ötödévesként felvételt nyertem a szegedi történelem szakra is. Öt év alatt elvégeztem. Szakdolgozati témavezetőm tanácsára beiratkoztam a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen Botos Katalin gazdaságtörténeti doktori iskolájába. A doktorimat már Kanadából hazautazva védtem meg” – emlékszik vissza tanulmányaira Márki-Zay.
Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen született 1972-ben, konzervatív, vallásos családban. Felmenői között találunk tanárokat, orvosokat, jogászokat. Édesanyja hódmezővásárhelyi, édesapja a Békés megyei Gyuláról került a Csongrád megyei városba. Dédapja a vásárhelyi református gimnázium igazgatója volt, legfontosabb példaképének nagyapját tartja, aki jogi végzettséggel kocsisként dolgozott, miután a kommunizmus idején elvesztette állását. Nem dolgozhatott a szakmájában, később újra el kellett végeznie az egyetemet, az enyhülés után Gyulán volt jogtanácsos. Márki-Zay Péter általános és középiskolába Hódmezővásárhelyen járt, ott is házasodott, gimnáziumi osztálytársát vette feleségül, hét gyermekük született – a hetedik már otthon szüléssel. Fizikus felesége az Egyesült Államokban szerzett szülésznői végzettséget és kórházon kívüli szülészeti tapasztalatot, ma otthon szüléssel foglalkozó vállalkozást vezet.
Az egyetem után egy évre Bajára került, ahol a Démász kirendeltségvezetőjeként dolgozott. 2001-ben visszatért a Hódmezővásárhelyhez közeli Szentesre, a villamos és adatátviteli rendszerekkel foglalkozó Legrandnál kapott állást. 2004-ben feleségével közösen úgy döntöttek, hogy tanulni és világot látni családostul Kanadába, Torontóba vándorolnak. Ott egy autóalkatrész-kereskedő nagyvállalatnál helyezkedett el marketingesként. Később annak érdekében, hogy felesége kitanulhassa a szülésznői szakmát, az Egyesült Államokba költöztek, ahol Márki-Zay lakóhelyük munkaerő-fejlesztését végző nonprofit szervezetének felügyelőbizottsági tagja lett. Itt szerzett tapasztalatot a vállalkozás- és gazdaságfejlesztésben és a munkahelyteremtésben.
Tettvágy miatt jött haza
Aztán 2009-ben települt haza családjával Hódmezővásárhelyre. Innentől kezdve 2014-ig a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán oktatott marketingstratégiát. Magyarországi és amerikai tapasztalatait tanította, főként amerikai angol nyelvű tankönyvek alapján. Párttag soha nem volt, de 2010-ig egy helyi, a Tiszta Lap Polgári Egyesületben foglalkozott közügyekkel. „Az egyesület nagyon belesodródott a Fideszbe. Volt is vitám a tagokkal, de kisebbségben voltam azokkal, akik távolságot akartak tartani a párttól. Onnantól kezdve, hogy csak Lázár János szárnysegédei lehettünk, számomra már nem jelentett olyan nemes politikai célt, ami mellé jó szívvel oda akartam volna állni” – mondja Márki-Zay Péter.
Amióta visszaköltöztek Vásárhelyre, aktív részese a közéletnek: a Szent István király-plébánia világi elnöke, iskolai szülői munkaközösségi vezető, polgármesteri ambíciói csak az elmúlt hónapokban fogalmazódtak meg benne. Arra a kérdésre, hogy szerinte miért kellene váltani Hódmezővásárhelyen, azt mondja: élhető várost szeretne, ahol szívesen maradnak a fiatalok. „Magyarországon is látok szép példákat, de több a külföldi példa: a civil kezdeményezések és az egymásért tenni akarás jól működnek. Élő közösségek dolgoznak, ami pozitív hatással van a városok működésére. Ehhez képest sok civil panaszkodik arra, hogy a városvezetés vagy Lázár János országgyűlési képviselő csírájában elfojtja az önálló kezdeményezéseket. Fel kell szabadítani a politikai nyomás alól a várost, ne csak az önkormányzat vagy az állam segítségére várjanak az emberek, a politikusok ne álljanak a polgári kezdeményezések útjába, akkor se, ha a városvezetés másként képzeli el a dolgokat.”
| ||
Hol itt a jogállam?
Márki-Zay politikai szerepvállalása nem maradt hangos szó nélkül Hódmezővásárhelyen. A Szentháromság-templom plébánosa megfedte őt, amiért hangsúlyozva konzervatív katolikus mivoltát jelöltette magát a polgármesteri címért. Németh László esperes-plébánosnak az sem tetszett, hogy Márki-Zay párhuzamot vont a Rákosi- és Kádár-rendszer, illetve az Orbán-rendszer között. Márki-Zay azonban állítja: tapasztalata alapján megvan minden joga erre. Karácsony előtt ugyanis minden előzmény nélkül távolították el marketing- és belföldi logisztikai vezető állásából – ekkor már tudni lehetett, hogy fontolgatja indulását a polgármester-választáson. A Legrand Csoport közleményben cáfolta, hogy politikai okból küldték volna el, azt írták, igazolni tudják, hogy már Almási István polgármester halála előtt meghozták a döntést. Végül közös megegyezéssel váltak el a felek. Márki-Zay szerint példátlan, hogy egy multinacionális vállalat ilyen, egyértelműen politikai nyilatkozatot tegyen. Perelni nem akar, azt mondja, sok kedves kollégája van a cégnél, melyet évekig szolgált. Úgy véli, az sem véletlen, hogy az indulás hivatalos, január 5-i bejelentése előtt arról informálták, hogy az ÁNTSZ ellenőrizni akarja felesége vállalkozását, de miután ezt nyilvánosságra hozta a Facebookon, elmaradt a vizsgálat.
„2010 óta nem egy példa volt arra, hogy valakit a politikai megnyilvánulása miatt tegyenek ki a munkahelyéről. Nem az én esetemről beszélek, de Pécsett és Hódmezővásárhelyen is tudok ilyet. A szólásszabadság is hiányzik. Az, hogy a fideszes oligarchák vásárolják fel a sajtót, amit karaktergyilkosságra, mocskolódására, politikai ellenfelek ellehetetlenítésére használnak fel, a ’80-as évek óta ismeretlen volt. Valódi piacgazdaságban elképzelhetetlen, hogy földek, kastélyok, gázvezetékek, erőművek kerülnek a miniszterelnök baráti köréhez és családtagjaihoz. Ordítóan korrupt döntések születnek, ezekkel a magyar ügyészség nem törődik. Hol itt a jogállam? A Nyugat helyett az oroszokkal és más önkényuralmi rendszerekkel szövetkezünk. Súlyosan elárultuk európai, keresztény gyökereinket, ezért mondom, hogy a mostani rendszert nem lehet demokráciának tekinteni.”
A program dióhéjban
A független polgármesterjelölt úgy gondolja, hogy az ember értékrendjének sok köze van a politikájához. Úgy érzi, muszáj volt beszélnie függetlenségéről, vallásos és konzervatív nézeteiről, mert előszeretettel kötötték az ellenzéki pártokhoz, Gyurcsány Ferenchez és az MSZP-hez. A Facebookon „ultrakatolikus tálibnak” nevezte egy hozzászóló. „Az ellenem indított fideszes támadások kereszttüzében voltam kénytelen hangsúlyozni, hogy sem MSZP-s, sem jobbikos nem vagyok. Tálibnak és ultrakatolikusnak sem tartom magam. Nem foglalkozom az egyházzal, nem szidom, sőt, védeni fogom, de az egyháznak nincs helye a politikában, nem oszthatja meg a közösséget. De ha már címkét ragasztanak rám, akkor inkább legyek ultrakatolikus, mint MSZP-s, jobbikos vagy gyurcsányista.”
| ||
Németh László esperes-plébános elhíresült templomi politikai iránymutatásában azt vetette Márki-Zay Péter szemére, hogy nincs programja. Márki-Zay szerint ez jogos elvárás, ezért programját hamarosan ismerteti. Elképzelései között szerepel a munkahelyteremtés és a fiatalok lehetőségeinek kibővítése, ezzel élhető város megteremtése. Eltörölné a magánszemélyek építményadóját, ezt a korrupció felszámolásából fedezné. Fellépne a politikai önkény ellen is, ami befektetőket tart távol a várostól, és ami miatt félnek a vásárhelyi közalkalmazottak. Az Egyesült Államokban látott példák közül a motivációs programokat szeretné alkalmazni, amelyekben sikeres, ismert emberekkel találkozhatnak fiatalok azért, hogy példaképeket találjanak maguknak. De tetszettek neki azok a nonprofit szervezetek is, amelyek helyi pénzintézetek és szolgáltatók támogatásával dolgoztak nagyvállalatok letelepítésén és vállalkozások fejlesztésén egy adott városban.
