Minisztertől a hajléktalanig sokan kipróbálták az elsőt

Kis-Magyarország

Ingyen jár a tram-train Hódmezővásárhely és Szeged között a választásokig. Kiderül, átszoknak-e rá az emberek.

Heringjárat lett az első utasokat is szállító, menetrend szerinti tram-train Hódmezővásárhely és Szeged között – fantasztikus látvány hajnali fél négykor azon a vasútvonalon, ahol vonatra ülve nagyon kényelmesen el lehet férni. Akadtak, akik tényleg munkába menet próbálták ki, milyen az új, Magyarországon még nem látott jármű. Mások azért voltak ott, amiért éjszakai Star Wars-vetítésre megy az ember: kíváncsiságból, az elsőség mámorító érzéséért, vagy a kötött pályás közlekedés iránti elfogultságból.

 
 
 Lázár János (barna bőrkabátban ) Palkovics Lászlóval utazik, politikusok gyűrűjében                                      
 Fotó: A szerző felvétele

Fönn volt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, Lázár János országgyűlési képviselő, a tram-train kormánybiztosa, Homolya Róbert, a MÁV Zrt. igazgatóságának elnöke, és hiányzott Kerékgyártó József, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója, azóta már kiderült, miért.

Az első járaton szorongott a tömegben Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos is, aki eredetileg háziorvos. Juhász Tünde Csongrád-Csanád megyei kormánymegbízott kormányhivatali dolgozókkal együtt utazott, de jöttek szegedi fideszes önkormányzati képviselők, hódmezővásárhelyi fideszesek és újságírók is.

A szerelvény a hódmezővásárhelyi vasútállomástól egy perc késéssel, hajnali 3 óra 32-kor tudott elindulni, miután kiderült, nem fér föl mindenki, aki szeretett volna. Az utazóközönség az algyői megállónál mégis helyet szorított még három utasnak, köztük a Narancs.hu munkatársának.

Mindenki rendesen viselte a maszkot.

„Gratulálok, kormánybiztos úr!”

– mondta valaki félhangosan, amikor a jármű beért a szegedi Indóház téri végállomásra, több utas tapsolt is. A politikusok leszálltak, de a visszaútra sokan maradtak még, köztük kormányhivatal feliratú maszkban is.

 
A visszaút Vásárhelyre
Fotó: A szerző felvétele
 

Azt, hogy az utazóközönség egy része ismeri egymást, abból látszott, hogy aki Vásárhelyen még a végállomás előtt leszállt, elköszönt a többiektől.

A következő Szegedre induló vasútvillamoson már ülőhely is jutott mindenkinek.

 
.... és ismét irány Szeged, politikusok, aktivisták, vasútbarátok nélkül, de még a rendes hivatásforgalom előtt
Fotó: A szerző felvétele
 

Az első magyarországi tram-train megépítésének ötlete 2005-ben merült föl először Szegeden. A kormány 2016-ban kötelezte el magát végleg a terv mellett. Akkor 16 milliárdosra tervezték a beruházást, amely elkezdett drágulni, a vasúti pálya sem készült el simán. 2017 áprilisában Lázár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a MÁV hibás előkészítésére hivatkozva azt kérte a kormánytól, inkább ne támogassa a beruházást. Aztán elsimultak a konfliktusok.

A hétfő reggeli indulás előtt Lázár János megköszönte a munkát a MÁV-nak, amely üzemeltetni fogja a tram-traint, a kivitelezést a Swietelskynek, a Strabagnak, a járművek gyártását a Stadlernek, köszönetet mondott a két polgármesternek is. Nevet nem mondott, így a 2002 óta Szegedet vezető Botka László mellett a köszönet szólhatott akár Márki-Zay Péternek is, aki 2018 óta polgármestere Vásárhelynek, és most már komolyabb tervei vannak.

Lázár elmondta, a beruházás 80 milliárdba került, tizenkét dízel-villamos üzemű jármű közlekedik majd Szegeden és Vásárhelyen belül villamos pályán, a két település között vonatként úgy, hogy a vásárhelyi Kossuth tér és a szegedi Széchenyi tér közötti távolságot 35 perc alatt teszik meg.

50 ezer kilométert utas nélkül már futottak a járművek, most az utasokkal folytatódik a beüzemelés. A menetrend még változni fog, április közepéig ingyen lehet utazni a vasútvillamoson.

Palkovics László miniszter Magyarország leginnovatívabb vasútfejlesztésének nevezte ezt a beruházást, amit követ egy hasonló Debrecen és Nagyvárad között, a magyar-román határon keresztül. Tervezik, hogy a szegedi vonalat meghosszabbítják Szabadkáig, vagyis a magyar-szerb határon át.

Ami a vásárhelyi-szegedi tram-train kihasználtságát illeti, a politikusok optimisták. Lázár arra számít, átszokik a közlekedők egy része a két város között kötött pályára. Homolya Róbert vezérigazgató úgy nyilatkozott, hogy ahol a régi vonatokat csak új szerelvényekre cserélik, ott is eleve 15-20 százalékkal megnő az utasforgalom. Palkovics László szerint is vonzó az a tömegközlekedés, amely az embert szinte a lakása ajtajától a másik város közepén lévő munkahelyéig viszi.

A 43 ezres Hódmezővásárhely és a 160 ezres Szeged között ingázók eddig zömmel autóval, illetve buszokkal jártak át a 47-es főúton, amelyet a legtöbb szakaszán már négysávosra bővítettek.

A beruházás ellenzői Vásárhelyen először amiatt zúgolódtak, hogy Kishomoknál nem akartak megállót építeni. Aztán az elhúzódó villamospálya-építés miatt is volt elégedetlenség. Facebook-csoport alakult, és nem nagyon lehetett különválasztani, hogy a hozzászólónak a beruházás ellen van konkrét érve, vagy azért keres ilyeneket, mert nem szereti Lázár Jánost. Akinek – miután a Fidesz előbb 2018-ban a vásárhelyi polgármesteri tisztséget vesztette el, 2019-ben pedig a közgyűlési többséget is – különösen fontos a karrierje szempontjából, hogyan sikerül ez a beruházás.

Az Átlátszó nemrég megjelent cikke szerint nem egyértelmű, hány embernek készült a vasútvillamos. Az ITM egyik vezetője nemrég 15 ezer ingázót említett a két város között, Lázár 10 ezret, a megvalósíthatósági tanulmány 8 ezret, a KSH pedig – igaz, 2011-ben – 2725 olyan vásárhelyiről tudott, aki más településre jár dolgozni. A levegő állapota és a 47-es főút biztonsága szempontjából a legjobb az lenne, ha az autósok közül ülnének át többen a tram-trainre. Akik különböző fórumokon a beruházást kritizálják, gyakran azt hozzák föl, hogy aki már hozzászokott az autó kényelméhez, nehezen tér vissza a közösségi közlekedésre. Azt szintén az Átlátszó írta meg, hogy a busz gyorsabban teszi meg a két város közötti távolságot, mint a tram-train.

Akik viszont tényleg rendszeresen közlekednek a két város között, olyan szempontot ismernek, ami inkább a tram-train mellett szólhat. Szeged határában, ahol a négysávos főút kétsávosra szűkül, olykor – előre megjósolhatatlan időpontban – beszorul, araszol a forgalom, és nem lehet tudni, hogy tíz perc alatt bejut az ember a városba, vagy ötven percig tötyörög, mindkettő előfordulhat. A Narancs.hu munkatársa ült már buszon, amikor körülötte mindenki telefonált, iskolába, munkahelyre, hogy késni fog. Amióta Szeged-Baktóban biztonságosabbá tették a lámpás kereszteződést, ez a helyzet ugyanígy előfordul, egyesek szerint még gyakrabban.

 
Az első járat Algyőnél, kívülről. A miniszteri biztos a kamerába néz
 

Egyfajta különös hagyomány is szólhat a tram-train benépesülése mellett. A Hód-Mező Kft. 1991 májusától 2006 májusáig piaci alapon működtette a vásárhelyi és a szegedi vasútállomás között közlekedő gyorsbusz-járatát, amely népszerű volt, és mindvégig versenyképes a Tisza Volánnal.

A tram-train sikere múlhat a bérletárakon, a szegedi parkolási díjon, és azon is, hogy a Volán – ugyanúgy állami cég lévén, mint a MÁV Start – ritkítani fogja-e a buszjáratait.

A két város között félúton található Algyő önkormányzata pedig attól tart, hogy az algyői buszjáratok sűrűségét is csökkenti a Volán. A cég válasza, hogy „egyelőre” nem tervez ilyet, nem volt igazán megnyugtató. Az algyőieknek is jó lehet olyan járművel bemenni Szegedre, amely végigmegy a belvároson. Ám a nagyközségbe nem megy be a tram-train: a vasútállomáson áll meg, a falun kívül, aki oda akar jutni, annak át kell kelni a négysávos negyvenhetesen. Igaz, van gyalogátkelőhely.

A választásokig kiderül, hogyan szavaznak az utasok.

„Nem biztos, hogy az én véleményem mérvadó” – mondta mosolyogva a visszaérő első járatról Hódmezővásárhelyen leszálló, a Szegedre indulóra fölszálló férfi, aki nem látszott kormányhivatali dolgozónak, aktivistának, nyugdíjasnak, sem vasútbarátnak. – „Szegeden élő hajléktalan vagyok. Azért jöttem át, mert olvastam, hogy indult Vásárhelyen egy ingyenes sportverseny, ahol még ajándékot is lehet kapni, és lehet gyűjteni a pontokat.”

 
István visszautazik Szegedre
 

A szegedi hajléktalant Istvánnak hívják, régen triatlonozott. Eredetileg kaposvári, negyven évig ott lakott. A házat, amit szüleitől örökölt, hiteltartozása miatt az értékének nyolcadáért elárverezték. A tartozás meg azért szaporodott föl, mert az utolsó munkahelye nem fizette ki a bérét. Szegedre úgy került, hogy olvasta, eltörölték a felvételi korhatárt. 48 évesen kezdte a fizika szakon a tanulást. 2013-ig 8 aktív és 2 passzív féléve volt, 164 kreditig jutott, de elveszítette a tanulmányi és a szociális ösztöndíjat is, a veszélyes aszteroidákból írt volna diplomamunkát. Ezt elengedte. Tizenegy évig lakott garázsban. Megszerezte a targoncavezetői vizsgát, elektronikai műszerész papírja van, hivatásos gépkocsivezető is lehetne, és talán lesz is. Bízik a jövőben. Harminc éve nem eszik húst, nem iszik kávét, nem dohányzik. Hulladékot válogat – kihúzza a hátizsákjából a biciklipumpa mellől az egyik cukrászda előtt kapott zacskót. Leveles tészta van benne, és kapros-sajtos sütemény: „Én tényleg mondhatom, hogy szívügyem a környezetvédelem. Biciklivel járok, ez most kivételes alkalom, a jövőre nézve tettem ezt a próbautat. Eljárok erre a versenyre, bevállalom a túrázást, a futást, a kerékpározást, december 4-én lesz a következő alkalom. Jó, hogy ingyenes lesz majdnem fél évig ez az utazás.”

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk