„Mondokéké itt majdnem minden, amerre a szem ellát; sok hektár föld, a mezőgazdasági zrt., a vadászház” – mutatott körbe a Somogy megyei falu határában egy helyi gazda egy évvel ezelőtti riportunk során. Mondok József az EU-s támogatásból épített vadászházairól elhíresült izsáki fideszes polgármester, aki fiaival az 1700 lelkes somogyi községben is kisebbfajta birodalmat épített ki; fiai, ifjabb Mondok József és Mondok Izsák Bálint ma már karádi állandó lakosok, ifjabb Mondok József vezeti a Karádi Mezőgazdasági Zrt.-t.
| ||
| Névjegy Mondok József az a Fidesz–KDNP-s polgármester, akiről tavaly a 444.hu kiderítette, hogy az általa vezetett Izsákra építtetett egy vadászházat 35 millió EU-s pénzből még 2014-ben, ám ahelyett, hogy kiadta volna szálláshelyként, inkább beköltözött oda. 1998 óta vezeti a Bács-Kiskun megyei Izsák várost, de közben több vállalkozása is van, családja benzinkutat működtet Izsákon, 2013-ban trafikkoncessziót is nyert. (A tápboltosként induló Mondok izsáki felemelkedéséről a 168 Óra közölt riportot.) Az Index később megtalálta Mondok másik vendégházát is, amit még több uniós forrásból épített épp a Somogy megyei Karádon, az irodája mellé. A Somogy megyei Karád és a szomszédos Andocs dobra vert földjei esetében 177 hektár 158 millió forintért lett a Mondok fiúké – ezt olvashattuk ki Ángyán József exállamtitkár somogyi földjelentéséből, amibe a magyarnarancs.hu pillanthatott bele elsőként. (Korábbi cikkünk megjelenése után Mondokék jelezték, hogy annak ellenére, hogy ők lettek az árverés győztesei, végül nem ők lettek tulajdonosként bejegyezve.) |
A helyi gazdák már egy évvel ezelőtti ottjártunkkor is háborogtak amiatt, hogy a Mondok család apránként fölvásárolta a falu földjeit, majd ifjabb Mondok és az állítólag hozzá köthető „zrt.-s emberei rátelepedtek” a helyi agrárbizottságra. „Amikor megalakultunk, még arról volt szó, hogy az agrárkamarának afféle tanácsadó testülete leszünk, belementünk, amikor azt mondták az agrárkamarai emberek: legyen a Mondok az elnök, hiszen nincs minden gazdának számítógépe, neki van, könnyebben intézi az ügyeket – elevenítette fel egy agrárbizottsági tag gazdálkodó a grémium 2013-as létrejöttét. – Arról szó sem volt, hogy ezek a testületek kapják annak a jogát is, hogy eldönthessék, kié legyen a föld helyben. A törvény szerint helyi gazdákból erre létre kellett volna hozni a földbizottságot, de valahogy ez országos szinten elfelejtődött, így Karádon sem jött létre. Így pedig, ha a kamarától kapnak egy e-mailt, hogy véleményezzenek egy földeladást, össze sem hívják a bizottságot, a zrt.-dolgozó tagokkal elrendezik, még mielőtt a többiek, akik nem nézegetik naponta az e-mailjeiket, észbe kapnának. Ha ezt tudjuk előre, aligha ifjabb Mondokot választjuk elnöknek.”
Időközben – és innen kezdődik mostani történetünk – azonban lejárt ezeknek a helyi agrárbizottságoknak a mandátuma, újjá kell alakulniuk. Somogy megyében ez Karádon történt meg először, épp a napokban. (Egymást követik egyébként az újjáalakuló gyűlések, a gazdák szerint az agrárkamara még április 8-a előtt igyekszik ezt mindenütt „lezavarni”, hogy biztosan az ő embereik kerüljenek újra pozícióba.)
A fordulatot jelentő hír pedig az, hogy Karádon a helyi gazdák „meghekkelték” a szavazást. Míg korábban ifjabb Mondok József és emberei voltak többségben, addig az új, ötfős testületbe a Mondokék „oldaláról” jelölt három fő egyike sem került be. „Az önkormányzat épületében tartott gyűlésen már az elhelyezkedésből is látható volt a két oldal: a terem egyik felében ültek a helyi gazdák, a másikban Mondokék emberei” – mondta a magyarnarancs.hu-nak az egyik helyi gazdálkodó. „A gyűlés előtt napokig jártuk a falut, hogy azokat az agrárkamarai tag gazdákat, akik nem tudnak ott lenni, meghatalmazásuk révén képviselni tudjuk. Mindenkinek elmondtuk, mit akarunk; azt, hogy végre ne a helyi nagybirtokos-oligarcha család, hanem a karádi gazdák szólhassanak bele a helyi földügyekbe. Így történhetett, hogy mi háromszor annyi meghatalmazást gyűjtöttünk össze, mint Mondokék. Nekik nemigen akart aláírni senki, legfeljebb néhányan. És az a szerencse, hogy egy tulajdonos egy voksot ér a szavazásnál, nem a birtok mérete számít.”
| ||
„Mi kicsik, most mertünk nagyok lenni, szembeszállva a nagyurakkal és talán példát mutatva az országnak is, hogy szembe lehet szállni” – jegyezte meg egy másik karádi gazda. „Az ország másik feléből idejött Mondokék nem akarják betartani a helyi együttélés írott és íratlan szabályait, ezért szorultak ki most az agrárgazdasági bizottságból. Egy faluban, ha az egyik ember eladja a földjét, az érzelmi kérdés is. Mondokék annyi földet összevásároltak az évek során, hogy a nagy birtokaik rendre összeérnek a sok kis helyi gazdálkodó sok kis földjével, és ez azt is jelenti, hogy a törvény elővásárlási jogot biztosít nekik. Tehát ha két gazda meg is egyezik egy földeladáson, végül Mondokék vihetik el a földet, ha megadják ugyanazt a vételárat. Ebből lett elege a helyi gazdáknak.”
Ezt erősítette meg az újjáalakult karádi agrárgazdasági bizottság elnöke, Nagy László is. „Nem Mondokék zavarnak bennünket, inkább a szemléletük – bizonygatta a magyarnarancs.hu-nak a helyi gazdálkodó. – Azt, hogy ők akartak intézni mindent földügyekben és ezt el is tudták érni, egészen mostanáig. Helyi földvásárlás esetén a bizottságunk csak ajánlást tehet az agrárkamarának, a döntést ott hozzák, de mi eddig hiába ajánlottunk bármit, sokszor ez az ajánlás sem jutott el Mondokékig. Nem volt rálátásunk semmire. Most azonban egyet léptünk előre, és valóban, talán ezzel példát is mutattunk. De nem az árkok mélyítése a célunk, hanem épp a betemetése. Ha ők akarnak és tudnak alkalmazkodni az új helyzethez, akkor békében megleszünk egymás mellett. A föld mögött érzelmek vannak, ezt érteni kell és a vidéki ember még érti is. A föld a többség érdekét kell, hogy szolgálja, ezt hagyták ránk örökségül apáink, nagyapáink. Nem hagyhatjuk, hogy csupán néhány földesúr érdekét szolgálja.”
| ||
| Így szerzett földet Mondok „A rendszerváltás utáni időkig kell visszamennünk a történetben” – mondta egymás szavába vágva az idős és a fiatalabb karádi gazda, amikor tavaly elmesélték, hogy építette fel Mondok saját birodalmát Karádon. „Érdekes időszak volt az Karádon is. Az olajszőkítéskor nem győztek fordulni a szőkített olajjal teli vagonok Kaposvár és Karád között. Ezzel egy időben az utolsó téeszelnök privatizálta a szövetkezetet, ami valaha nagyon jól menő téesz volt, országos hírű, akadt olyan időszak, amikor az a mondás járta, hogy Bábolna után a második legeredményesebb. Jó földjeink vannak, ebből is látszik. Már akkor is suttogták, hogy valamilyen pénzes ember állhat a téeszelnök mögött. Ma már egyértelmű: ő lehetett a Mondok Jóska. Először csak úgy tűnt föl, mint aki vadászni jár a környékre, azután kibérelte a téeszből lett részvénytársaság földjeit vadászterületnek, majd fölhajtói segítségével elkezdte fölvásárolni a földeket.” A helybéli legendárium szerint „végigjárta a Jóska a kocsmákat, fizetett egy kört mindenhol és elhintette, hogy délután négykor a téeszben földet vesz attól, aki jó pénzért eladja” – emlékszik vissza egy olyan helybéli lakos, aki maga is eladta annak idején néhány hektár földjét Mondoknak. „Levett bennünket a lábunkról, jó pénzt láttunk akkor, amikor a földnek alig volt értéke.” Társa gyorsan hozzáteszi: „Ez volt az ország, a magyar vidék tönkretételének időszaka. A kisbirtokosok itt is, másutt is megszabadultak pár hektárjuktól, és ezzel, termény híján abbahagyták az állattartást is. A fénykorban, amikor nagyon ment a téesz Karádon, majdnem háromszázan dolgoztak benne, a falunak meg 2600 lakosa volt. Ma közel ezerrel kevesebb… Közben Mondokéké lett minden, a mezőgazdasági társaság és egyre több föld.” Másik beszélgetőpartnerünk átveszi a szót. „Mire föleszméltünk, már le is zajlott az egész, a szemünk előtt, úgy, hogy sem tenni nem tudtunk ellene, sem belelátni az ügyletekbe. Akinek pénze volt, annak volt szava mindenütt. Annyi területhez jutottak már így vagy úgy – szerintem kétezer hektárnál biztosan több, talán megvan az már háromezer is –, hogy kis túlzással ma már akármerre nézünk, mindenütt vagy bérlők, vagy szomszédok, és ennél fogva elővásárlási joggal bírnak. Sajnos, az úgynevezett földbizottságot is ők elnöklik, pontosabban a nagyobbik fiú, József, és meg tudják akadályozni, hogy fiatal helybéli gazdálkodóé legyen egy eladó földdarab.” |
De miért pont Karádon léptek fel ilyen egységesen a helyi gazdák? A falubeliek azt mondják erre, a szebb napokat látott Karádot mindig nyakas emberek lakták. Nem volt rég az a történet sem, nem egészen egy évvel ezelőtti, amikor közel száz birtokos 3,6 hektárnyi, harminc éve művelt osztatlan közös tulajdonú karádi szőlőjére akarta rátenni a kezét az állam, ám a falu képviselő-testülete határozatban állt ki a gazdák mellett, melynek nyomán kiderült, hogy valakik az állam mögé bújva jogtalanul próbáltak tulajdonhoz jutni.
Ifjabb Mondok nem érti
Ifjabb Mondok József azt írta a Facebookon a szavazás után: „Érthetetlenül állok a döntés előtt, hiszen úgy gondolom, hogy minden tőlem telhetőt megtettem a helyi gazdálkodók érdekében, illetve a legtöbb szavazati meghatalmazással is én rendelkeztem.”
A magyarnarancs.hu azt kérdezte a mezőgazdasági zrt. vezetőjétől: mit szól ahhoz, hogy a gazdák szerint „kiszorították”? Jól sejtjük-e, hogy nem éppen felhőtlen a viszonya a helybéli gazdálkodókkal?
„Azt az állítását, mely szerint kiszorítottak engem, nem tudom megerősíteni, mivel a szokásos módon, nyílt szavazással történt a tisztségviselők megválasztása, ahol mindenkinek szíve joga legjobb belátása szerint dönteni, nekem pedig nem jutott a tudomásomra semmi olyan jellegű információ, miszerint a tagok egy része összefogott volna azért, hogy engem leváltsanak – írta válaszában ifjabb Mondok József. – Tájékoztatom továbbá, hogy nem voltak embereim a korábbi Bizottságban, mivel az előző választás is hasonló eljárási szabályok alapján történt, ahol szintén a tagok választották meg a tisztségviselőket nyílt szavazással. A viszony a helyi gazdálkodók és köztem, mint szintén helyi gazdálkodó között a továbbiakban is változatlan, csakúgy, mint eddig, törekedni fogunk arra, hogy békés keretek között folytassuk tovább a megkezdett munkát.”
| Törvényt sért a jelenlegi állapot A 2013-as földtörvény szerint helyi földbizottságokat kellett volna alakítani településenként a helyben gazdálkodókból, legyenek azok agrárkamarai tagok, vagy sem. E testületek véleményeznék a helyi földeladásokat, létrehozásuk azonban máig sem történt meg. „A kormány egyszerűen elszabotálta a földforgalmi törvény rendelkezését a helyi földbizottságok létrehozásáról – már 2014-ben ezt mondta a Somogy megyei napilapnak Ángyán József, az Orbán-kormány korábbi agrárállamtitkára. – Egy kormányzati sajtóközleményből tudható: ideiglenesen a nemzeti agrárgazdasági kamara területi szervei látják el a helyi földbizottsági feladatokat.” Ez az ideiglenesség azóta is tart. Egy parlamenti képviselői kérdésre született 2013-as minisztériumi válasz szerint „a helyi földbizottságokkal kapcsolatos részletszabályok kialakítására a jövőben kerül sor, és működésüket 2014. május 1-jétől kezdik meg”. E részletszabályok kialakítása azonban a mai napig sem történt meg. A magyarnarancs.hu kérdésekkel fordult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK). Azt tudakoltuk, hogy a jelenlegi állapot véglegesnek tekinthető-e, azaz az agrárkamarai bizottságok végérvényesen átvették-e a helyi földbizottságok feladatait, ellentétben a hatályos törvénnyel. A NAK azonban eddig nem válaszolt. |
