Hiába tűnnek el a tízmilliók Orbán főtanácsadójának alapítványánál, az ügyészség nem lát okot a nyomozásra

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2018. március 28.

Kis-Magyarország

A több mint egymilliót kereső Hegedűs Zsuzsának nincs miért aggódnia.

Még február elején tártuk fel, hogy milyen súlyos problémák vannak Hegedűs Zsuzsa szegénység ellen küzdő alapítványánál.

Emlékeztetőként néhány állítás abból az abszurd történetből, amit vizsgálódásunk során feltártunk a Minden Gyerek Lakjon Jól!-nál:

–         2010 óta közel 220 millió forintnyi közpénzes támogatás érkezett az alapítványhoz, amely állítólag még ma is aktív

–         ennek ellenére az alapítvány kicsit szétesett állapotban lévő honlapján a nyitóanyag egy 2016-os, lassan két évvel ezelőtti sajtótájékoztató

–         a honlapon megadott címen (Balassi utca 9–11.) nem találtuk meg az alapítványt, nincs postaládája sem. Mindennek az lehet az oka, hogy az a cég (Commitment Kft.), amely korábban itt tartott fenn irodát, és abban helyszínt biztosított a Hegedűs-féle alapítványnak, már törlésre került

–         a honlapon megadott vezetékes telefonszámon „előfizető nem kapcsolható”

–         bár ősszel nagy feltűnést keltett, hogy Hegedűs Zsuzsa 2,5 millió forintnyi közpénzt elköltött többek közt éttermi számlákra, a sajtóvisszhang nem fogta vissza Orbán Viktor főtanácsadóját. A Miniszterelnöki Kabinetiroda arról tájékoztatott, hogy néhány hónap alatt újabb 410 ezer forintot költött reprezentációs célokra

–         kiszámoltuk: 2010 júliusától, amióta Hegedűs a kormányfő tanácsadója, fizetésként közel 90 millió forintot vihetett haza, és közel 11 millió forintot tankolhatott utazásai során

–         a szóban forgó alapítvány aktivitása azonban folyamatosan csökkenma már nem osztanak kisállatokat sem, csak némi vetőmagot

–         a 2016-ban bejelentett, multikkal közösen vitt ételcsomagosztás már 2017-ben sem ismétlődött meg, azaz leállt

–         ennek ellenére Hegedűs alapítványának, amely a gyermekéhezés ellen harcol, 2015-ben lett egy Audija, és több mint 70 millió forint tartaléka van a legutolsó leadott beszámolója szerint

–         az alapítványi beszámolókat Hegedűsék rendre komoly késéssel adják le.

De ezek csak járulékos felfedezések voltak, a lényeg mélyebben, az alapítványhoz befolyt százmillióknál keresendő. Arra lettünk figyelmesek vizsgálódásunk közben, hogy Hegedűs Zsuzsa alapítványánál tízmillió forintok olykor egyszerűen eltűnnek – februári cikkünkben erről írtunk bővebben.

Ezt követően Szabó Tímea feljelentést tett az ügyészségen hűtlen kezelés gyanúja miatt. Érdemes megjegyezni, hogy a felsoroltakból is látszik: nem egy és nem két probléma van a közpénzzel alaposan kitömött alapítványnál.

Csakhogy az ügyészség semmi okot nem lát arra, hogy elmélyedjen a nyomozásban – derül ki a magyarnarancs.hu-nak megküldött levelükből.

„A kérdezett ügy miatt elsőként egy magánszemélytől érkezett feljelentés költségvetési csalás gyanújára vonatkozóan. A feljelentés lényege az volt, hogy az Alapítvány vagyonában ismeretlen körülmények miatt csökkenés következett be. Arra azonban maga a feljelentés sem tartalmazott adatot vagy utalást, hogy ezzel ismeretlen tettes/ek a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoztak, így költségvetési csalás gyanúja – tényállási elem hiányában – nem volt megállapítható. A kerületi ügyészség emellett szükségszerűen egyéb bűncselekmények, így hűtlen kezelés gyanúját is megvizsgálta, és az alapján megállapította, hogy sem a feljelentés, sem az abban hivatkozott internetes újságcikk nem tartalmazott a vagyonkezelői kötelezettség megszegésére – mint bűncselekményt megvalósító magatartásra – utaló konkrét adatokat.”

Ami azért érdekes, mert bírósági beadványokra hivatkozva mutattuk ki, miként kél lába néha tízmillió forintoknak. Az ügyészségi válasz így folytatódik: „Mindezekre tekintettel, a feljelentésben foglaltak alapján nem merült fel olyan konkrét, tényszerű adat, amelyek alapján a felmerülő bűncselekmények egyszerű gyanúja megállapítható lett volna. Mivel bűncselekmény gyanúja hiányában a nyomozás elrendelésére nincs törvényes lehetőség, a kerületi ügyészség a feljelentés elutasításáról rendelkezett.”

Neked ajánljuk

Minden elmúlik

Óbuda legújabb művészeti ékessége 2019-ben, a roncstelepként vegetáló Goldberger textilgyár egyik felújított részéből nőtt ki; a volt mosócsarnok és a hozzá kapcsolódó, négyszintes épület több mint ezer négyzetméternyi összterületén nyílt meg tavaly a „szemerei remete”, a „magyar ugar lírai krónikása”, a „mezőgazdasági művészet” megteremtője, azaz Bukta Imre kiállítása. A magát független kortárs magánmúzeumként definiáló intézményben egyeseknek kalandtúrává, másoknak a meredek és keskeny lépcsők miatt megközelíthetetlenné válik a kiállítás egészének megtekintése. Az intézmény minden pozitív kezdeményezése mellett is piaci vállalkozás: erre utal a belépőjegyek (nem csak a magyar viszonyokhoz képest) magas ára és a shop elképesztő kínálata, amely a Bukta-bögréken, -kitűzőkön, -hűtőmágneseken keresztül egészen a Bukta-művekkel díszített pólókig terjed.

A kígyó

Az influenszerekről szóló előadás nem bontja ízeire, nem szálazza szét a közösségi média világát, inkább ránk zúdítja azt a maga (hitelesen) inkoherens valójában, kicsit úgy, mint amikor az ember a vécén ülve vagy elalvás előtt pörgeti a telefonját egy kissé már módosult tudatállapotban, ami azonban megnehezíti, sőt talán el is lehetetleníti az árnyalt, problémákat is feltáró reflexiót. Megteremtődik viszont ennek a világnak egy lehetséges színpadi változata, fel-felvillannak a közösségi médiában rejlő színházi helyzetek, az influenszerekben megbúvó színészek.

Nyíltan és aktívan

A gender studies iránt érdeklődő hazai olvasók már több mint tíz éve követhetik a tudományterület témáit és eredményeit a TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóiratból. Sorra születnek monográfiák is, de átfogóbb tanulmánykötet (magyar nyelven), főleg az utóbbi időszakban, viszonylag kevés jelent meg. Ezért is örvendetes, hogy új tétellel gazdagodott a magyar gendertanulmányok szakirodalma.

Tanácsi sztárparádé

Lassan három éve, hogy Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját miniszteri biztossá nevezték ki azzal a feladattal, hogy „koordinálja a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmasítását”. Első hallásra csak egy újabb kulturális elmebaj körvonalazódott, de miután Demeter olyan tervezettel állt elő, amelyben a klubok és a próbahelyek fejlesztésétől a fellépési lehetőségek bővítésén át a tehetségkutatók és a turnék támogatásáig sok minden szerepelt, a hazai könnyűzenészek jó része üdvözölte a miniszteri biztos belépőjét. Különösen annak fényében, hogy Demeter belengette azt a 25 milliárd forintos állami támogatást is, amelyet szerinte öt év alatt lehet majd elkölteni a különféle programpontokra.