2019. december 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a célra elkülönített 12,4 milliárd forintot. Az összeg nagy részét meglévő, sokszor igencsak leromlott állapotú épületek felújítására szánják, de jutott a 2011-ben elhunyt mester fiókban maradt terveinek megvalósítására is.
Meglepetésre a somogyi megyeszékhely is ott van a kedvezményezettek közt: 390 millió forintért megépíthetik az eredetileg Hajdúszoboszlóra tervezett „Harangházat”.
Nincs információnk arról, hogy az összeg szétosztását megelőzte volna bármiféle pályáztatás, netán alapos igényfelmérés. A rekorder Makó városa, amely közismerten bővelkedik Makovecz-épületekben: felújításra és bővítésre közel 3,4 milliárdot kaptak, de jutott közel egymilliárd a rákoskerti „Mennybemenetel ökomenikus” templom építésére (nem tudjuk, a rendelet szövegezője szándékosan találta-e a mester munkásságához illőnek, s alkotott az „ökumenikus” helyett új szót).
Kinek lesz bátorsága?
|
Sejthető, hogy az ismét fellángoló – vagy inkább felszított – kultúrharc kellős közepén sokan várják ugrásra készen a kormánypárti sajtóból, kinek lesz bátorsága kritikus megjegyzéseket tenni az Orbán Viktorhoz fűződő barátságáról közismert művész életművére. De megkockáztathatjuk azt a kijelentést, hogy a karbantartás és felújítás talán a tulajdonos, haszonélvező önkormányzatok és egyházközségek dolga volna.
Nem tesszük, bár a gavallér gesztusban nehéz nem észrevenni a politikai megfontolást. Ráadásul akadnak igencsak szokatlan tételek. Így az említett 390 millió, amelyből Kaposváron az önkormányzat felépítené a Makovecz Imre által Hajdúszoboszlóra álmodott „Harangházat”.
Erről, némi túlzással a somogyi megyeszékhelyen szereztek tudomást utoljára. 2017 májusában a helyi, Rippl-Rónai Fesztiválon volt ugyan egy Makovecz-kiállítás, és a sajtótudósítás szerint Szita Károly polgármester a megnyitón tett célzást a harangtorony megépítésére, de erről sem közgyűlési előterjesztés, sem egyéb hivatalos dokumentum nem született – azóta sem.
|
„Szellemi központként funkcionál”
Akkor a kaposszentjakabi apátsági emlékhelyre utalt Szita, mint lehetséges helyszínre, melynek rendbetételére ugyan valóban nyert a város egymilliárdot, de a tervekbe végül mégsem került be a harangház. Ez a beruházás amúgy is húzódik: 2019 végén eredménytelennek nyilvánították a kivitelezési pályázatot.
Most, a kormányrendelet megjelenése után a helyi sajtó ismét felmelegítette a „Harangház-témát”: a Somogyi Hírlap január 8-i cikkében Csernyus Lőrinc, a Makovecz Alapítvány kuratóriumának tagja nyilatkozott. Szerinte a városvezetésnek 2017-ben megtetszettek a kiállított tervek, s az épület „egy szellemi központként funkcionál majd, és fontos turisztikai látványosság is lesz”, de a helyét még nem döntötték el.
Az önkormányzat soha nem foglalkozott hivatalosan a kérdéssel, csupán egyetlen városi dokumentum említi: 2019-ben a Marketing és Turisztikai Bizottság készített előterjesztést Kaposvár idegenforgalmi fejlesztési koncepciójáról. Itt van halvány utalás a „Makovecz-templomra”, amely „vagy a Városligetben lesz, vagy a Desedán”. Vagy ki tudja, hol.
Hajdúszoboszlóra szánta
A Harangházzal azonban szerintünk nem ez a fő probléma – más, mondhatni koncepcionális bajok vannak. Főként, hogy semmiképp nem nevezhető majd sem egyedinek, sem különlegesnek, ugyanis Hajdúszoboszlón, ahová a mester eredetileg tervezte, 2000-ben felépült egy Harangház, igaz, nem Makovecz Imre, hanem Rácz Zoltán tervei alapján.
A lényeg – és ezt Makovecznek az Alföld c. folyóirat 1998. júniusi számában megjelent írásából pontosan tudható –, hogy az épület a néhai Oborzil Edit és Jeney Tibor iparművészek különleges, alumíniumból öntött „Világharangjainak” elhelyezésére szolgált volna. Pontosabban arra is szolgál, hiszen a Rácz Zoltán-féle terv Hajdúszoboszlón megvalósult, és a látványosság a harangokkal, melyeket a művészházaspár a városnak adományozott, minden útikalauzban megtalálható, lassan húsz éve.
Makoveczet ez a „Világharang” című alkotás ihlette meg, s rövid írásból is egyértelmű, hogy az épületet Hajdúszoboszlóra szánta. Az Alföldben illusztrációként megjelent vázlat egy kunhalomra, korabeli temetkezési helyre emlékeztet, s a szöveg is erre hivatkozik. Kunhalomból Kaposváron viszonylag kevés van.
Mambó-magnó és harangjáték
Ez, úgy látszik, Kaposváron, meg persze a pénzt odaítélő Miniszterelnökségen senkinek nem „jött át”, másrészt egyelőre arra az egyszerű kérdésre sincs válasz, hogy miféle harangok népesítik majd be a somogyi megyeszékhelyre álmodott, idegenforgalmi látványosságnak és szellemi központnak szánt épületet.
|
Magyarázat, ha van, csupán annyi, hogy túl sok az elköltendő pénz, s a kultúrharc jelenlegi, offenzív szakaszához képest kevés a szakrális Makovecz-objektum a Dél-Dunántúlon.
Egy lehetséges, hagyományokra építő megoldás azért eszünkbe jutott: a városi legenda szerint a hatvanas években az akkori tanácselnök utasítására azzal kápráztatták el az ide látogató NDK-s elvtársakat, hogy a városháza tornyában elhelyezett Mambó magnetofonból hangszóró segítségével szolgáltatták a harangjátékot.
(Cimlapfotó: Makovecz Imre irodájában.)