Polgármesterként tért vissza a 16 ezer lakosú érseki városba Bálint József Miklós, aki korábban – egészen 2010-es nyugdíjazásáig – hosszú éveken át Kalocsa jegyzője volt. Bár a baloldali pártok támogatásával indult és nyert, saját bevallása szerint soha semmilyen párthoz, mozgalomhoz nem volt és ma sincs köze.
Felbosszantotta a propaganda
„Csak annyit politizáltam, amennyit a jegyzői munka feltétlen megkövetelt, de világéletemben független voltam. Miután megkerestek, sokáig abban sem voltam biztos, hogy elindulnék a városvezetői tisztségért. Végül úgy döntöttem, hogy elindulok, és persze tudtam, hogy pártok támogatása nélkül ebben a mostani rendszerben esélye sincs senkinek választást nyerni. Végül azért vállaltam a jelölést, mert nagyon bosszantott huszonnégy év után látni a város visszafejlődését. Bár egyfolytában ment a sikerpropaganda, az eredmények ezt nem tükrözték. Ami fejlesztési program egyáltalán megvalósult, azt még az előző ciklusban nyert pályázatok alapozták meg” – mutat rá a volt jegyző.
| ||
Négy évvel ezelőtt Kalocsán tarolt a Fidesz: Török Ferenc személyében ők adták a polgármestert, de testületben is kényelmes többségük volt: nyolc képviselőjükkel szemben csak három ellenzéki ült. Most vasárnap azonban nagyot fordult a kocka: a függetlenként induló Bálint több mint ezer szavazatot vert rá fideszes ellenfelére, és 57,8-42,2 százalék arányban le is győzte. A Fidesz a testületben is elvesztette fölényét: a baloldali ellenzéknek 5, a kormánypártnak négy képviselője lesz benn, az egy független és egy jobbikos városatya mellett – ez még okozhat Kalocsán érdekes helyzeteket később.
Bálint azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, hogy szerinte három ok miatt bukott meg a korábbi Fidesz–KDNP-s politika. Az említett alaptalan sikerpropagandán túl a másik ok az volt, hogy az előző városvezetés által felállított kabinetrendszer elvesztette a kapcsolatot az emberekkel. „Jelzésértékű és az emberek hangulatát igencsak sértő intézkedés volt, hogy a városházára csak ellenőrzés mellett lehetett bejutni” – említi a rossz példát új polgármester.
Bálint József ugyanakkor nem tart attól, hogy ellenzéki városként lemaradnak különféle fejlesztési és más támogatásokról. „Ha igaz, hogy csak a szakmai szempontok számítanak, akkor nincs mitől tartanunk, illetve nekünk is vannak kapcsolataink. Nézze, a város működni fog, és megvalósulnak majd fontos fejlesztések” – mondta optimistán a frissen megválasztott kalocsai vezető.
Civilek sikere – Kiskunmajsa
Megfeszített munkával készült és végül nyert választást a 12 ezres Kiskunmajsán egy addig ismeretlen civil formáció, az Élhető Kiskunmajsa (ÉK) Egyesület. A szervezet jelöltje, Ábrahám-Fúrús András vállalkozó jó 400 vokssal (összesen 1594-gyel) verte az újrainduló korábbi polgármestert, és még jobban a Fidesz városvezető-jelöltjét is, aki feleannyi voksot sem kapott, mint ő.
Igaz, Kiskunmajsán a Fidesz korábban sem volt túl népszerű. 2010-ben csak egy helyet szereztek a 12 fős testületben, most pedig kettőt. Az ÉK-nak lesz a legnagyobb frakciója 5 fővel (illetve a polgármesterrel), míg a Jobbiknak egy, egy másik hely szervezetnek, az EKE-nek kettő képviselője lesz, valamint egy független jelölt is bejutott.
Az ÉK már tavaly decemberben elkezdte építeni magát – ám nem a pártoktól megszokott nyomulós médiakampánnyal, hanem társadalmi párbeszéddel. „Újat hoztunk be azzal, hogy először megszerveztük, hogy 10-15 fős csoportokban tudjunk találkozni a város vállalkozóival, véleményformálóival és mindazokkal, akikről tudtuk, vagy akiktől vártuk, hogy elmondanák a véleményüket, javaslataikat a város fejlődésével kapcsolatban. Aztán nekikezdtünk: minden héten legalább egy fórumot tartottunk így, szűkebb körben, ahol érdemben lehet beszélgetni, tervezni. Nemcsak eredményesek és hasznosak voltak ezek a kis csoportos találkozók, de még hangulatosak is, miközben sok értékes anyag gyűlt össze” – mondja az ÉK frissen megválasztott polgármestere.
A konkrét városfejlesztési témakörök mellett az egyik legfontosabb tapasztalatuk az a közös felismerés volt, hogy számos megoldandó feladat – akár bizonyos fejlesztésről, akár közbiztonságról vagy szociális gondoskodásról van szó – nem feltétlenül pénzkérdés, hanem jó szervezéssel és összefogással megvalósítható. Ábrahám-Fúrús nyolcfős csapatából végül öten szereztek egyéni körzetben mandátumot a 11 fős testületbe.
A civilben a vállalkozása mellett futballcsapat-vezetői, iskolaszéki elnöki és mecénási szerepet is vállaló polgármester döntő fontosságúnak nevezte, hogy a „kis team–nagy team” modellre épülő lakosság-képviseleti rendszer és a lakossággal való szoros kapcsolat, párbeszéd a választások után is megmaradjon. „Ez az alap! Lelkes, az emberekkel napi kapcsolatban lévő önkormányzat kell, hogy végre ki tudjuk húzni a várost a pangásból. A másik újításunk, hogy bevezettünk egy intendánsi rendszert: minden körzeti képviselő mellé egy ötfős segítő csapatot szerveztünk, akik segítenek az önkormányzat és a lakosság legkisebb körei között is az állandó kapcsolatot fenntartani.”
Ábrahám-Fúrúsnak meggyőződése, hogy a választásokat az nyeri meg, aki hitelesen és őszintén képes meghallgatni a polgárok igényeit, javaslatait, és pártpolitikától mentesen kész rá, hogy képviselje és megvalósítsa a város érdekét szolgáló közös programot. „A Fidesz négy éve szinte ugyanúgy kikapott, mint most, mert akkor sem volt kíváncsi az emberek véleményére, de ugyanez minden más politikusra is igaz. Nagyon nagy munka ez, de aki erre vállalkozik, és támogatást kap az emberektől, az így lehet sikeres és hiteles.”
Ahol elegük volt – Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyházán kiütésszerű győzelmet aratott a Lezsák Sándor által alapított Nemzeti Fórum. A kormánypárti jelölteket is fölénnyel verő fórumosok viharos előzmények után kerültek abszolút többségbe az önkormányzati testületben, és ők buktatták meg végül a Fidesz jelöltjét, Kapus Krisztiánt.
| ||
Mint azt már korábban megírtuk, a félegyházi fideszesek – Kapus zűrös ügyei és akarnok stílusa miatt – már a parlamenti választások után Csányi Józsefet akarták új polgármesterként a város élén látni. Csányi József ismert vállalkozó Félegyházán, de nemcsak mint munkaadó, hanem mint számos ügy mecénása és több karitatív kezdeményezés védnöke is, továbbá mint a Kiskunfélegyházi Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesület elnöke. Első körben őt is javasolta a félegyházi alapszervezet, ám Kerényi János, a párt regionális igazgatója „átnyúlt a fejük felett”, és Kapus indítását még Lezsák Sándor választókerületi elnök ellenében is keresztülverte a Fideszben. Ekkor szakadt ketté a félegyházi Fidesz: a Csányit támogatók ugyanis elindultak – és ezzel kizáratták magukat – a választáson a Nemzeti Fórum színeiben.
A 30 ezres városban aztán taroltak a választáson: Csányi József nemcsak bő kétszer annyi voksot (6633) szerzett, mint Kapus (2942), de a Fórum jelöltjei 10 egyéni körzetből 9-et megnyertek (az elbukott körzetben is mindössze 20 szavazattal maradtak le a győztestől). Így ma a 14 fős testületben megingathatatlan többsége van Csányiéknak. „Ahogy jártuk a körzeteket a kampányban, úgy vált mind világosabbá, amit évek óta éreztünk: a lakosságnak elege volt az előző polgármester mindenkin átgázoló, diktatórikus és gőgös vezetői stílusából, a botrányokból és a félelemből. Érezzük, hogy végre nyugodt, demokratikus, csendes, ugyanakkor erőteljes fejlődést, gazdaságélénkítő programokat akarunk mindannyian” – ad érzékletes „hangulatjelentést” Bense Zoltán. Az előző ciklusban is képviselőként dolgozó exfideszes, jelenlegi fórumos politikus szerint nem kizárt, hogy a most rendeződő kiskunfélegyházi közéletben újra szerephez jut majd néhány olyan hiteles szakember, akiket a polgármesterétől eltérő véleményük vagy szókimondó kiállásuk miatt „elüldöztek korábban”. Bense emellett bízik abban is, hogy a testületben is béke lesz, és „Petőfi meg Móra városában mások is belátják, hogy bölcsességgel többre megyünk, mint acsarkodással”.
Bense Zoltánt megkérdeztük arról is, nem tartanak-e attól, amivel a Fidesz előszeretettel fenyegetőzött a kampányban – hogy a kormánypárttal szembeszavazó városokat kirekesztik az állami és uniós pályázati pénzek elnyeréséből. A politikus úgy véli: a parlamenti alelnökként is befolyásos Lezsák Sándor a körzet képviselőjeként bizonyára képes lesz kiállni a városért, továbbá bíznak abban is, hogy a jó szakmai programok politikai színezettől függetlenül támogatást élveznek. A Fidesz félegyházi fiaskóját egyébként sokan Kerényi János regionális pártigazgató kudarcának is tekintik, hiszen ő ragaszkodott a végül csúnyán elbukott Kapus Krisztián jelöléséhez. Kerényi „területén”, azaz Dél-Bács-Kiskun megye több településén is hasonlóan rosszul szerepeltek a kormánypártok jelöltjei: mint láttuk, Kalocsán is több mandátumot szerzett a baloldali összefogás, mint a Fidesz, és bukott a fideszes polgármesterjelölt is, ahogyan Kiskunmajsán is civil összefogás verte a Fideszt.
