Lassan öt éve, hogy 2010. január 21-én nyilvántartásba vették Hegedűs Zsuzsa alapítványát, a Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítványt (MGYLJ). Mielőtt részletesen bemutatnánk az alapítvány működésének sajátosságait és célját, röviden összefoglaljuk a legérdekesebb tényeket.
– közel 600 millió forint adományról beszélünk
– a szétosztásra szánt csibéket Spanyolországból hozatták
– csak a szállításra több mint 160 millió forint ment el
– az alapítvány titkolja a baszk vállalkozó nevét
– a kacsák viszont Franciaországból érkeznek
– a disznókat Pintér Sándoron keresztül börtöngazdálkodásból szerezték be
– semmilyen felmérés, tanulmány nincs arról, hogy sikeres-e az alapítvány, vagy sem
– több ellentmondást találtunk az elszámolásban
– az egyik beszállító tavaly óta felszámolás alatt áll
– a nagy állami, tehát közpénzen működő cégek adományai meghaladják a 100 millió forintot
– a legkomolyabb segítség a Szerencsejáték Zrt.-től és az MVM-csoporttól jön
– a CBA is komoly támogatónak számít
– az adományokat sokszor eladják a szegények, vagy gyorsan elpusztulnak az állatok
– Hegedűs Zsuzsa szerint visszaszorították a szegénységet
– valószínűleg az MGYLJ már nem működik sokáig
Az alapítvány beszámolói szerint a szervezet 2010 és 2013 között mintegy 608 millió forint bevételre tett szert (2014-es adatokkal még nem rendelkezünk), míg az idei osztásra költött összeggel együtt – legalábbis a beszámolók alapján – kis híján 572 millió forint kiadása volt. (A honlapon szereplő költségvetés jóval kevesebbel, 532 millió forinttal számol. Cikkünk készítésekor még működött a honlap, ám a megjelenés előtt már nem volt elérhető. Reméljük, a probléma csak átmeneti.) Ha figyelembe vesszük, hogy az alapítvány az első évben még nem ültetni és nevelni valót, hanem élelmiszercsomagokat osztott, valamint hogy az általunk vizsgált években – 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban – 4,8 millió forintot költött anyagjellegű ráfordításra, akkor durván 490,9 millió forint sorsáról lesz szó a következőkben.
Nincs felmérés
„Amikor Medgyessy Péter 2002-ben meghívott egy kávéra, elmagyaráztam neki, hogy ne kérjenek semmilyen papírt a segélyen élő szülőktől, legyen automatikusan ingyenes az étkezés a bölcsődében, óvodában és iskolában. Aztán 2009 novemberében a Népszabadság arról írt, hogy egy baranyai iskolában, ahová főként hátrányos helyzetű gyerekek járnak, csak zsíros kenyérre telik. Annyira inflálódott az állami kvóta, hogy nem tudták megoldani az étkeztetést, ha az önkormányzat nem egészítette ki a fejadagot. Végigtelefonáltam az összes iskolát, és közben találtam ki az alapítványt és egy tűzoltó akciót, ami arról szólt, hogy a gyerekek hetente egy élelmiszercsomagot kaptak, benne egy hétre elegendő fehérjével és gyümölccsel. Nem a gyerekszegénységet akartam megoldani, hanem azt, hogy rendes tápértékű ennivalóhoz jussanak” – magyarázta Hegedűs Zsuzsa a magyarnarancs.hu-nak, mi motiválta az alapítvány alapítását.
| ||
Az MGYLJ Alapítvány 2009 decemberében kérte nyilvántartásba vételét közhasznú szervezetként, amit a bíróság 2010. január 21-én szentesített. (Hegedűs 2010 júliusa óta Orbán Viktor társadalmi felzárkóztatásért és konfliktusok kezeléséért felelős főtanácsadója, ezért havi 997 ezer forintot kap havonta.)
A Hegedűs elnökletével létrejött szervezet alapítói fél-fél millió forinttal járultak hozzá az induláshoz, a CBA Magyar Kereskedelmi Kft. és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) segítette továbbá a szállítást. A cél 2011-ben még az volt (lásd korábbi Gyorsított tanfolyam című cikkünket), hogy 2012-re a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség összes rászoruló családja a program részese legyen, majd a nagyvárosok szegény gyermekei következtek volna.
A társadalmi leszakadás miatt veszélyes helyzetbe került gyermekek étkezési támogatását célul kitűző alapítvány ugyanakkor szokatlan működési modellben igyekszik elérni céljait.
Nincs alkalmazottja, se infrastruktúrája, nem tart fent irodát, nem fizet telefonszámlát, és nem bérel autót. 2010 júniusáig a Commitment Zrt. biztosította a működési eszközöket – autót, telefont, irodát –, azonban „amikor a miniszterelnök főtanácsadójaként kezdtem el dolgozni, a Commitment által biztosított infrastrukturális támogatás egy része és a munkatársak biztosítása szükségtelenné vált” – mondta Hegedűs a lapunknak még 2011-ben. Az MGYLJ-nek még saját könyvelője sincs. Így történhetett meg, hogy 2012 és 2014 júliusa között egyáltalán nem küldték be a bíróságnak a bevételeket és kiadásokat összesítő beszámolókat és közhasznúsági mellékleteket, idén pedig csak azt követően abszolválták a három év beszámolási kötelezettségét, hogy kitartóan érdeklődtünk utánuk (a beszámolók körüli visszásságokról bővebben Végső megoldás című keretes anyagunkban olvashat).
Az MGYLJ működtetője, szóvivője és adományfelhajtója egy személyben Hegedűs Zsuzsa, illetve munkatársa, Bogdán László, aki főként adminisztratív és logisztikai feladatokat lát el. Mindezt társadalmi munkában, a parlament miniszterelnökségi szárnyában, a főtanácsadó kétszobás irodájából végzik, osztási kampányidőszakban pedig szintén a Miniszterelnökség biztosította sofőr és jármű fuvarozza az elnök asszonyt. E nyilvánvaló kormányzati kötődések és közvetett finanszírozások ellenére Hegedűs büszkén állítja, hogy az alapítvány sem kormányzati, sem pályázati támogatást nem fogad el, továbbá sem tiszteletdíjat, sem költségtérítést nem fizet senkinek, kizárólag adományból, társadalmi munkában teljesíti a vállalt feladatokat. „Vegyük észre, hogy a jóléti társadalom már régóta fenntarthatatlan, és egyébként sem lehet minden szegénységi probléma az állam feladata. A második világháború előtt sem léteztek jóléti rendszerek Európában, és az emberek mégis gondoskodtak a magukat ellátni képtelenekről. Az alapítvány gazdálkodási modelljét követendő példának szántam, hogy mások is lássák, fizetett munkaerő és működési költségek nélkül is meg lehet oldani a dolgokat” – summáz Hegedűs.
A modell hátránya ugyanakkor, hogy a működésért, adományszervezésért, logisztikáért és módszertanért felelős egységek hiányában a feladatok összemosódnak vagy egészében kimaradnak, a szereplők pedig túlterheltté válnak. Ennél is kellemetlenebb, hogy az alapítvány tevékenységéről (azaz csaknem 600 millió forint elköltéséről) négy és fél év alatt egyszer sem készült reprezentatív szociológiai vizsgálat, egyedül a Hegedűs által szerkesztett kérdőíveket küldik szét évente a polgármestereknek, akik maguk intézik a felmérést. Szerettük volna megkapni a kérdőívet, de ezt az elnök asszony elutasította, arra hivatkozva, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön a know-how, ahogyan azt a biztatásunkat is, hogy legalább egy tanulmányban foglalja össze a program tapasztalatait.
De miből lett a pénz?
Hegedűs Zsuzsa alapítványa elvileg tehát nem közpénzen működik, hanem magánpénzből. (Ez azonban nincs teljesen így, mert állami cégek adományairól is szó van, de erről később.) Ugyanakkor az állami és pályázati források elutasításával az alapítvány gazdálkodásának ellenőrzésére csak korlátozott mértékben van mód. Míg közpénz esetén minden szerződés közérdekű adat és a pályázatok is szigorú számadást követelnek meg, addig a magánadományokból beszerzett vetőmagcsomagokra és háztáji állatokra vonatkozó szerződéseket nem köteles kiadni a szervezet; és csakis ilyen típusúakkal rendelkezik.
Az alapítványi bevételek két irányból érkeztek. Hegedűs azt hangoztatja, hogy a legtöbb támogatást az egyszerű emberektől kapják. Kétségtelen, hogy 2011-ben egymillió ember telefonált a Való Világ felhívására, majd a 2012-es szériában is propagálták az adományvonalat, 2013-ban pedig a Tv2 tartott Gyerekhetet az alapítvány támogatására.
| Adományok magánemberektől Való Világ (2011) 169,8 millió forint Adományvonal (2012–2013) 62,1 millió forint Adó 1 százalék (2012–2013) 36 millió forint Forrás: MGYLJ |
„Az első években 24 órában foglalkoztam az alapítvánnyal, rengeteg településen jártam, több ezer kilométert tettem meg havonta. A Való Világ óriási ismertséget eredményezett, akárhol megálltam, azzal szólítottak meg, hogy mi is néztük, és mindenkinek szóltunk, hogy telefonáljanak” – emlékszik vissza Hegedűs a 2011-es eseményekre. A bevételszerkezetből ugyanakkor két támogatói oldal rajzolódik ki markánsan, amelyek hozzájárulása szinte azonos: a magánembereké (beleértve az adományvonalat és az 1%-os felajánlásokat) és a céges támogatóké. (Az MGYLJ-től megkaptuk a céges adományozókról vezetett részletes kimutatást.)
Az alábbi táblázat összefoglalja a beérkezett összegek eredetét (az összegek millió forintban értendők):
| Év | Összes adomány | Céges adomány | Adományvonal | 1% |
| 2010 | 79,4 | 29, 3 | – | – |
| 2011 | 233,4 | 52,6 | 169,8 | – |
| 2012 | 116 | 46,8 | 54,6 | 19,5 |
| 2013 | 170,5 | 83,55 | 7,5 | 16,5 |
| Össz. | 599,4 | 212,3 | 231,9 | 36 |
(Forrás: MGYLJ)
A teljes adománybevételt tekintve utóbbiak – figyelembe véve, hogy a 2010-es évről nem kaptuk meg az erre vonatkozó teljes adatsort – több mint 25%-a állami tulajdonú vállalat, vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) portfóliójába tartozik. Az MGYLJ egyébként nem csupán az MNV-cégektől vár támogatást, hanem az MNV alá tartozó cégek dolgozóitól is. Tavalyi felhívásukban arra kérték az embereket, hogy fizetésükből támogassák az alapítványt havonta 200 forinttal 3, 6, 9 vagy 12 hónapon át. A magyarnarancs.hu-nak küldött táblázat szerint idáig kétmillió-négyszázezer forint folyt be a dolgozóktól, azonban a 2014-es év eredményei még nem ismertek.
| ||
(A táblázatra kattintva évekre lebontva megkaphatja az adományozó cégek nevét.)
A nagyobb céges támogatások 2010 és 2013 közt – a részünkre megküldött dokumentumokból jól látszik – a következőképp alakultak: Szerencsejáték Zrt. 60 millió forint, MVM-csoport (Villamosművek, Paks, Partner, Trade) 41 millió forint, MFB Zrt. 30 millió forint, Mavir 8,5 millió forint, Magyar Posta 7 millió forint.
A bevételeket mutató táblázat összesítésében jól látszik: az MGYLJ az elmúlt években 608 millió forint bevételhez jutott, és a beszámoló szerint 571,5 milliót el is költött. A következőkben azt fogjuk megnézni, hogy mire.
Csibék és kacsák
Az alapítvány tájékoztatása szerint a csibéket több mint kétezer kilométerről, Spanyolországból, Baszkföldről szállítják hazánkba, adásvételüket – a naposkacsákkal együtt – egy abádszalóki vállalkozó, B. István intézte, akire Bogdán László talált rá „von aus haus” ismereteit felelevenítve.
A számlázás azonban már nem felé, hanem az egyéni vállalkozó párja, K. Éva felé történik – így viszont a cégadatbázisból nem ellenőrizhetők a vállalkozás pénzügyi számai, azokba csak a NAV tekinthet bele. De miért kell ilyen elképesztő távolságról szállítani? – kérdeztük Hegedűst. „Végigjártuk a hivatalos egységeket, de senki nem vállalta 524 ezer kapirgálós naposcsibe szállítását” – mondja Hegedűs Zsuzsa, aki ugyanerre a kérdésünkre 2011-ben hasonlóan válaszolt. „A csibék és kacsák Spanyolországból jöttek, és onnan is fognak jönni. Hiába próbáltunk ugyanis magyarországi keltetőkkel tárgyalni, havonta maximum ezer kapirgáló csibét tudtak volna biztosítani, miközben mi két hónap alatt ötszázötvenezret osztottunk ki.” A főtanácsadónak ugyanis a „legfontosabb kritérium mind a vetőmagoknál, mind a háztáji állatoknál, hogy biók legyenek, hiszen így nem kell rájuk költeni az egyébként is nagy szegénységben élő családoknak. A vetőmagokat nem kell trágyázni, a szabad tartású csibéknek pedig nem kell tápot adni, mert kikapirgálják maguknak az eleséget.”
A magyarnarancs.hu-nak küldött, darabszámra vonatkozó egységárak legkézenfekvőbb értelmezése alapján – miszerint az ár csak a csibékre vonatkozik, a kacsákról pedig nem küldtek árat – annyit tudunk, hogy egy naposcsibe 2011-ben 96, 2013-ban 185 forintba került, míg 2012-ben 300 forintot fizettek az előnevelt négyhetes csibékért, és ez az ár a szállítással 280, 380, 390 forintra emelkedett. Eszerint 2011 és 2013 között az alapítvány több mint 157,5 millió forintot fizetett ki csibékre, miközben Spanyolországból Magyarországra történő szállításuk 163,5 millió forintnál is nagyobb összeget emésztett fel.
A nehezen értelmezhető adatok miatt pontosító kérdésekkel fordultunk az alapítványhoz, de ezekre már nem kaptunk választ, ezért kénytelenek voltunk több verziót vázolni a költségvetésre – hozzátéve, hogy nem tudtuk, a csibék és kacsák mellé kiosztott tápot tartalmazza-e a küldött ár vagy sem.
A második verzióban az első számsort a csibékre, a másodikat a kacsákra vonatkoztattuk szállítási költséggel együtt, míg a harmadik változatban úgy okoskodtunk, hogy a szállításra vonatkozó kérdésünkre beírt ár nem a szállításra, hanem a csibék és kacsák együttes értékére értendő.
| |||||
Azonban bárhogyan is számoltunk, az eredmények egyik esetben sem egyeztek a beszámolókban található kiadási adatokkal (nagyításért kattintson a táblázatra):
Az első költségvetés esetében a végösszeg inkább túllicitálta a hivatalos kiadást, ezzel szemben a második 28–50 millió forinttal alul, a harmadik változat szerint pedig legalább 20 millió forinttal többe kerültek a kiosztott adományok, mint amennyi pénz az alapítvány rendelkezésére állt.
Titok a baszk cég neve
Miután az MGYLJ Alapítvány nem árulta el a baszkföldi cég nevét, magunk eredtünk a magyarországi beszállító nyomába. A próbarendelés során készségesen álltak rendelkezésünkre, így tudtuk meg, hogy a jövő évi rendelésünk sorsa azon múlik, mennyit rendel az alapítvány, a baszkokkal kötött előnyös szerződés ugyanis elsősorban a nagy tételnek köszönhető.
| Összesen (darab) | |
| Csibe | 977 ezer |
| Kacsa | 193 ezer |
| Tyúk | 156 ezer |
| Nyúl | 2818 |
| Malac | 811 |
Kiderült, hogy mind a csibéket, mind a kacsákat, mind a takarmányt rajtuk keresztül szerzi be az MGYLJ, a naposkacsák viszont nem Spanyolországból, hanem Franciaországból érkeznek, a csibék pedig sosem voltak kapirgálós, azaz szabad tartású fajták, hanem az ún. boyler redro típusba tartoznak – jellemzőjük, hogy vöröses színűek, nagyon húsosak és sok tojást tojnak. Egy naposcsibét tavaly még 135 forintért adtak szállítással együtt, jövőre azonban inkább 150 forintban jelölték meg az árát, míg egy naposkacsa értéke nagyjából 250–300 forint körül mozog. Csak emlékeztetőül: az MGYLJ tájékoztatása szerint az egynapos csibe 2013-ban 185 forintba került, azaz 50 forintnyi különbséget regisztrálhatunk.
A magyarnarancs.hu által készített költségvetési táblázatok negyedik verziójában ezekkel az árakkal számoltunk, de hozzátesszük, hogy a takarmány ára, valamint a beszállító és az MGYLJ közötti szerződés tartalma továbbra sem állt rendelkezésünkre. Mivel az MGYLJ-nek nemcsak beszállítanak, hanem országszerte ki is szállítják adott településre az állatokat, valamint a takarmánybeszerzés is feladatuk, külön megállapodásban határozták meg az árakat, amelyek adott esetben magasabbak lehetnek a nekünk mondott árakhoz képest.
Disznók a börtönből
A csibe- és kacsabizniszhez képest a 65 millió forintot kitevő, nagyjából 157 ezer tyúk elenyésző mennyiségnek tűnik. (Ugyanakkor a beszállító tavaly nyár óta felszámolás alatt áll, az alapítvány pedig feljelentést tett ellene, mert megpróbálta átverni őket.) Nyulakból három év alatt kevesebb mint háromezret osztottak ki. Az inflációval arányosan növekvő áron (2140, majd 2230, végül 2870 forintért) vásároltak őstermelőktől, akik a kezdeti tápot és a szállítást is biztosították ezen az áron. A tradicionális háztáji állatfelhozatalhoz hozzátartozna két disznó is, de ez már nem fért volna bele a büdzsébe, így megelégedtek egy jószág adományozásával.
| ||
A malacokra ugyanakkor még így sem mutatkozott nagy érdeklődés, hiszen azokat tényleg etetni kell, és ez különösen nehéz ott, ahol még a saját étkezésükről sem tudnak gondoskodni az emberek. Első évben az egymilliárd forint feletti nettó árbevételű Kardoskúti Zrt. szállította az állatokat darabonként 15 ezer forintért, majd 2012-től már a tizenegy Büntetés-végrehajtási Gazdasági Társaság egyike a beszállító. A büntetés-végrehajtás területén évtizedes hagyománya van az elítéltek mezőgazdasági társaságokon belüli foglalkoztatásának, ráadásul a Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő Értékesítő és Szolgáltató Kft. kedvezőbb, 14 ezer forintos áron, táppal együtt vállalta a feladatot. Mint Hegedűstől megtudtuk, az ügylet hátterében a Pintér Sándor belügyminiszterrel való jó kapcsolata áll, akivel a közmunkaprogramot is együtt dolgozták ki. Ennek eredményeként az egész közmunkaprogramot a Belügyminisztérium irányítja, valamint az elítéltek is a program résztvevői lettek.
| Eladják, elpusztulnak Az is probléma továbbá, hogy amint arról mi is beszámoltunk, a kiosztott állatok sokszor elpusztulnak, más esetben pedig eladták őket új gazdáik. Mivel nem készül felmérés, nem tudni pontosan, hogy mennyi adomány hasznosul ténylegesen. |
A változatos zöldségeket tartalmazó biovetőmag-csomagokat kezdetek óta a családi vállalkozásként indult, mára stabilan egymilliárd forint feletti nettó árbevételt teljesítő Garafarm Kft. szállítja. A vállalkozást 1989-ben indították kifejezetten a kiskerttulajdonosokra és hobbikertészekre gondolva, de a vevők mára több mint négyszáz zöldség- és virágfajta közül választhatnak. A csomagokat 2011–12-ben 700 forintos, 2013-ban 830 forintos, idén pedig 900 forintos egységáron vásárolták meg. A kiszállítást a cég ingyen végzi társadalmi felelősségvállalás keretében.
Megoldotta a szegénység problémáját
Az alapítvány jövőbeni tevékenysége egyelőre még nem körvonalazódott. Hegedűs szerint egyre kevesebb család jelentkezik vetőmagokért és háztáji állatokért, ami azt mutatja, hogy sikerült megállítani és visszafordítani a szegénység újratermelődését. Idén 7500 új család jelentkezett, jövőre 4-5 ezer jelentkezőre számít, de hozzáteszi, hogy még akkor is csinálni fogja, amikor már csak 1000 pályázó lesz. (Igaz, az újak mellett azok, akik korábban kaptak, továbbra is hozzájutnak az adományhoz.) A kuratóriumi elnök ugyanakkor valószínűsíti, hogy pár éven belül okafogyottá válik az alapítvány működése. A társadalmi felzárkóztatásért felelős főtanácsadó asszony szeretné más ötleteit is megvalósítani a leszakadó rétegek felzárkóztatásának területén: OKJ-s képzéseken takarítónőket képezne a leghátrányosabb régiókban (ez a képzés már el is indult), akik ha itthon nem is, de külföldön biztos munkához jutnának, továbbfejlesztené a szociális szövetkezeteket, és az MGYLJ új programjának részeként az orvosokat helyettesítő gyógyítójárgányok mellett tanuszodákat létesítene azokon a településeken, ahol a gyerekek ennek híján vannak.
| Végső megoldás A civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát elsősorban az éves beszámolók és közhasznúsági mellékletek biztosítják, amelyeket minden év május 31-ig kell elküldeni az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH). Ezek a birosag.hu-n a társadalmi szervezetek nyilvántartása menüben bárki számára hozzáférhetők, és a szervezeteknek a közzétételt követően legalább két éven át a saját honlapjukon is elérhetővé kell tenni ezeket. Az MGYLJ az OBH-nak július végén küldte be a 2011-es, 2012-es és 2013-as beszámolókat, amelyek a napokban a nyilvántartásba is felkerültek. 2013-tól a közhasznú szervezeteknek ún. kiegészítő mellékletet is csatolni kell a beszámolóhoz, ebben felhasznált támogatásonként elkülönítve kell számot adni arról, hogy az adott összeget mire fordították. „Az indulásnál a Commitment Zrt. biztosította az apparátust, így a könyvelés is náluk volt, és ott is maradt. Átküldtük a papírokat, aztán nem foglalkoztunk a dologgal, ők pedig csak akkor jeleztek, ha probléma volt” – vallotta be Hegedűs, aki megköszönte a beszámolók utáni érdeklődésünket, mert így legalább rátelefonáltatott a könyvelőre. Az általunk megkérdezett, civil ügyekben jártas jogász szerint a több mint kétéves csúszás „nem törvényes működést feltételez, hiszen a civil- és számviteli törvénynek is ellentmond, ha egy szervezet nem készíti el határidőben a beszámolóját”. A jogkövetkezmény nem automatikus, egyéves késés után a bíróság értesítheti az ügyészséget, hogy folytasson le törvényességi ellenőrzési eljárást [civiltörvény 30 § (5) bekezdés], amelynek eredménye lehet a közhasznú státusz elvesztése, vagy az alapítvány megszüntetése. Az ügyészség a Hatvannégy Vármegye ellen kezdeményezett például ilyen típusú eljárást. |
