Az egészségügyi törvénytől függetlenül is menekülőre fogták a szegedi klinika orvosai?

  • B. P.
  • 2020. október 17.

Kis-Magyarország

Egymás után mondtak fel a szegedi klinika Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének orvosai. Eddig legkevesebb tizenöten távoztak a regionális feladatokat is ellátó intézetből. Pótlásuk nehezen megoldható, az orvosláson belül ez ugyanis hiányszakmának számít. Kiderült, nem az egészségügyi törvény módosítása áll a háttérben.

Sötét képet fest a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinika Központjáról, azon belül is az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézeti állapotokról a szeged.hu.

A helyi hírportál értesülése szerint az elmúlt három hónapban, de más források szerint a mögöttünk álló másfél hónapban legkevesebb tizenöt orvos mondott fel az intézetben. A név nélkül nyilatkozó orvosok elmondták, hogy a rossz és egyre rosszabbodó munkakörülmények miatt döntöttek a távozás mellett.

A hivatalosan elérhető információk szerint hatvan orvos dolgozik a szegedi klinikai intézetben, de arról egyelőre nincs hivatalos információ, mekkora nehézséget okoz ennyi távozó orvos mellett a feladatellátás megszervezése. Az intenzív osztályokra békeidőben is nagy szükség van, de olyan háborús körülmények között, mint a most tomboló koronavírus-járvány, az ilyen részlegek hadra foghatósága életvágóan fontos kérdés.

Átgondolatlanság, tervszerűtlenség

A távozók úgy látják, átgondolatlanul, tervszerűtlenül működik a klinikai részleg. Egyik orvos azt is elmondta, hogy belefáradtak az elmúlt évek alatt abba a szélmalomharcba, amit az egyetem és az intézet vezetésével kellett folytatniuk. Nagyon gyenge hatékonysággal működik a klinikai központot irányító egyetem, amelyet bürokratikusnak és lomhának neveztek a nevük elhallgatását kérő orvosok.

Megkezdődhetett az orvosok elvándorlása szegedi klinikákról, legalábbis erre lehet következtetni abból a tényből, hogy a szegedi hírportálnak nyilatkozó források szerint messze nem egyedi, ami az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetnél történik. A szokásosnál több orvos távozott a radiológiai, a szülészeti-nőgyógyászati és a pszichiátriai klinikákról.

A tömeges felmondás nincs összefüggésben a nemrégiben elfogadott egészségügyi törvénnyel, amelyet nincs másfél hete, hogy ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadtak el. A szegedi klinikáról nagy számban távozó orvosok nyár óta folyamatosan nyújtották be felmondásaikat.

Általános a vélemény, hogy rossz a hangulat az egyetemen. Rossz vezetésről és rossz vezetőkről számoltak be az orvosok, valamint arról, hogy az előre jutás sokszor a megfelelő szakmai eredmények mellett sem garantált. Az egyetem vezetése egyelőre megkeresés ellenére sem reagált a helyi hírportál cikkében foglaltakra.

(Címlapfotónkon a szegedi klinikai tömb egyik épülete. A felvétel forrása: szeged.hu.)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.