Hazahúzta a szíve a szegedi egyetem kirúgott docensét

Kis-Magyarország

Honvágya lett, ezért tért haza korábban idő előtt az Egyesült Államokból Horváth Szatmár pszichiáter, akit a héten mentett fel szegedi klinikai állásából Rovó László rektor. Egy évtizede nagy lelkesedéssel látott hozzá az itthoni munkához – aztán, mint mondja, a Mariana-árok mélyén találta magát.

„Alapos és megfelelően alátámasztott indokkal" mentette fel – a hivatalos szegedi egyetemi közlemény szerint – Rovó László rektor hétfőn Horváth Szatmárt, a pszichiátriai klinika docensét. Az egyetem szerint a sajtó „hamisan összemossa" a felmentés ügyét az érintett „közéleti szerepvállalásával". Arról van szó, hogy Horváth Szatmár az orvosi kamara megyei szervezeténél az etikai bizottság elnöke. Ez a bizottság kezdeményezett etikai vizsgálatot Rovó Lászlóval kapcsolatban, amikor a hírek arról szóltak, hogy a szabadságáról hazatért rektor koronavírusos, és betegen dolgozhatott.

Az állásából felmentett pszichiáter most politikai hírek szereplője. Egy évtizede a Délmagyarország azért írt róla, mert biológusként és orvosként az Alzheimer-kór kialakulásáért felelőssé tehető fehérje szerepének meghatározásával foglalkozik. Kutatja, hogyan függ össze a herpeszvírus jelenléte ezzel az agyi betegséggel. Japánból kapott mintákkal dolgozott, az eredményeket továbbította az Egyesült Államokba, a kutatás ottani partnereihez. Korábban a skizofrénia idegrendszeri hátterét vizsgálta, egy Mirnics Károly professzor vezette kutatóprogramban.

Az előtt pedig az Egyesült Államokban dolgozott, három évre szóló szerződése volt.

„A feleségem kétszer sírt: először, amikor kimentünk, aztán akkor, amikor egy év után megmondtam, honvágyam van, és haza szeretnék jönni" – mondta a Narancs.hu-nak Horváth Szatmár. Ambiciózus volt, amikor hazajöttek, tervei voltak. Mostanra a "Mariana-árok mélyén" érzi magát.

Szerinte az, hogy egy rendszerben, ahová az ember bekerül dolgozni, van egy csomó jó arc, és valahány kevésbé jó, általános tapasztalat – de az inkább Magyarországra jellemző, hogy a kevésbé jó arcok gyakran a rendszer tetején, a piramis csúcsán foglalnak helyet.

A felmentésével kapcsolatos „alapos indokokokra" vonatkozó kérdésre azt mondja, a vele szemben megfogalmazott kifogások között például szerepel egy amerikai közös kutatási projekt esete is, 2014-15-ből. Mirnics professzor terve az volt, hogy Szegeden létrejön egy labor, pályázati támogatásból, ez egy közös kutatási programot szolgált volna. A kapcsolattartó – az amerikai magyar professzor szándéka szerint – Horváth Szatmár lett volna. Az egyetemmel való egyeztetés végül nem alakult jól, a pályázat nem jött össze. A felmentés hivatalos indoklásában az áll, hogy az egyetemi vezetés szerint Horváth nem tájékoztatta megfelelően a kollégáit ebben az ügyben.

A docens úgy gondolja, inkorrekt módon bántak vele. Először nem írta alá a felmentésével kapcsolatos hivatalos iratot, aztán jogásszal konzultálva mégis szabályszerűen átvette. Arra büszke – ezért is tette közzé a Facebook-oldalán – hogy a rektor, aki fül-orr-gégész, hivatalos iratban minősíti az ő szakmai alkalmasságát. Nem szeretne visszakerülni az egyetemre, és tényleg valós lehetőség, hogy családostul elhagyja az országot.

Arra, hogy a magyar egészségügyet sem a pénz teheti jobbá, hanem az emberek hozzáállása és a szervezésben a korrekt emberi mentalitás, azt mondja, szembesítette ilyen véleménnyel más is, ezt érti, de inkább a családjára, a gyermekeire gondol. A felvetésről, elképzelhetőnek tartja-e, hogy 8-10 év múlva ismét honvágya legyen, azt gondolja, hogy igyekszik elemezni, mit tesz, mert nem szereti kétszer elkövetni ugyanazt a hibát.

„Nem vagyok egy szerethető karakter" – szögezi le. – „Hirtelen döntök, és azt vallom, a beteggel nem együtt kell sírni, hanem segíteni kell rajta."

A szakmai korrektségen túl igazán azt tartja lényeges szempontnak, hogy azok az emberek, akik neki fontosak, szeressék. Valóban volt konfliktusa a közvetlen főnökével, egy kritikus Facebook-bejegyzése kapcsán, és emiatt vizsgálatot is kezdeményeztek vele szemben, de ez végül abbamaradt, miután ő közzé tette: megjegyzései nem konkrétan a főnökére vonatkoztak, csupán egyfajta vezetői mentalitásra.

Az orvosi kamara megyei etikai bizottságának pedig nézete szerint nem volt más választása, miután a sajtóból értesült a rektorral kapcsolatos hírekről, hogy hivatalból vizsgálatot kezdeményez, aztán bejelenti az elfogultságát.

A rektor utalt arra, hogy a betegségéről szóló konkrét információt törvénysértő módon hozhatták nyilvánosságra. Horváth Szatmár ezzel kapcsolatban azt mondta, kideríthető, a bizottság tagjai közül senki sem kezelt törvénysértő módon személyes adatot. Ő épp ezt tanítja az egyetemen a hallgatóknak. Az a vizsgálat a sajtóhírek alapján indult, hivatalból.

(Címlapképünkön: a Szegedi Tudományegyetem)

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?