Hazahúzta a szíve a szegedi egyetem kirúgott docensét

Kis-Magyarország

Honvágya lett, ezért tért haza korábban idő előtt az Egyesült Államokból Horváth Szatmár pszichiáter, akit a héten mentett fel szegedi klinikai állásából Rovó László rektor. Egy évtizede nagy lelkesedéssel látott hozzá az itthoni munkához – aztán, mint mondja, a Mariana-árok mélyén találta magát.

„Alapos és megfelelően alátámasztott indokkal" mentette fel – a hivatalos szegedi egyetemi közlemény szerint – Rovó László rektor hétfőn Horváth Szatmárt, a pszichiátriai klinika docensét. Az egyetem szerint a sajtó „hamisan összemossa" a felmentés ügyét az érintett „közéleti szerepvállalásával". Arról van szó, hogy Horváth Szatmár az orvosi kamara megyei szervezeténél az etikai bizottság elnöke. Ez a bizottság kezdeményezett etikai vizsgálatot Rovó Lászlóval kapcsolatban, amikor a hírek arról szóltak, hogy a szabadságáról hazatért rektor koronavírusos, és betegen dolgozhatott.

Az állásából felmentett pszichiáter most politikai hírek szereplője. Egy évtizede a Délmagyarország azért írt róla, mert biológusként és orvosként az Alzheimer-kór kialakulásáért felelőssé tehető fehérje szerepének meghatározásával foglalkozik. Kutatja, hogyan függ össze a herpeszvírus jelenléte ezzel az agyi betegséggel. Japánból kapott mintákkal dolgozott, az eredményeket továbbította az Egyesült Államokba, a kutatás ottani partnereihez. Korábban a skizofrénia idegrendszeri hátterét vizsgálta, egy Mirnics Károly professzor vezette kutatóprogramban.

Az előtt pedig az Egyesült Államokban dolgozott, három évre szóló szerződése volt.

„A feleségem kétszer sírt: először, amikor kimentünk, aztán akkor, amikor egy év után megmondtam, honvágyam van, és haza szeretnék jönni" – mondta a Narancs.hu-nak Horváth Szatmár. Ambiciózus volt, amikor hazajöttek, tervei voltak. Mostanra a "Mariana-árok mélyén" érzi magát.

Szerinte az, hogy egy rendszerben, ahová az ember bekerül dolgozni, van egy csomó jó arc, és valahány kevésbé jó, általános tapasztalat – de az inkább Magyarországra jellemző, hogy a kevésbé jó arcok gyakran a rendszer tetején, a piramis csúcsán foglalnak helyet.

A felmentésével kapcsolatos „alapos indokokokra" vonatkozó kérdésre azt mondja, a vele szemben megfogalmazott kifogások között például szerepel egy amerikai közös kutatási projekt esete is, 2014-15-ből. Mirnics professzor terve az volt, hogy Szegeden létrejön egy labor, pályázati támogatásból, ez egy közös kutatási programot szolgált volna. A kapcsolattartó – az amerikai magyar professzor szándéka szerint – Horváth Szatmár lett volna. Az egyetemmel való egyeztetés végül nem alakult jól, a pályázat nem jött össze. A felmentés hivatalos indoklásában az áll, hogy az egyetemi vezetés szerint Horváth nem tájékoztatta megfelelően a kollégáit ebben az ügyben.

A docens úgy gondolja, inkorrekt módon bántak vele. Először nem írta alá a felmentésével kapcsolatos hivatalos iratot, aztán jogásszal konzultálva mégis szabályszerűen átvette. Arra büszke – ezért is tette közzé a Facebook-oldalán – hogy a rektor, aki fül-orr-gégész, hivatalos iratban minősíti az ő szakmai alkalmasságát. Nem szeretne visszakerülni az egyetemre, és tényleg valós lehetőség, hogy családostul elhagyja az országot.

Arra, hogy a magyar egészségügyet sem a pénz teheti jobbá, hanem az emberek hozzáállása és a szervezésben a korrekt emberi mentalitás, azt mondja, szembesítette ilyen véleménnyel más is, ezt érti, de inkább a családjára, a gyermekeire gondol. A felvetésről, elképzelhetőnek tartja-e, hogy 8-10 év múlva ismét honvágya legyen, azt gondolja, hogy igyekszik elemezni, mit tesz, mert nem szereti kétszer elkövetni ugyanazt a hibát.

„Nem vagyok egy szerethető karakter" – szögezi le. – „Hirtelen döntök, és azt vallom, a beteggel nem együtt kell sírni, hanem segíteni kell rajta."

A szakmai korrektségen túl igazán azt tartja lényeges szempontnak, hogy azok az emberek, akik neki fontosak, szeressék. Valóban volt konfliktusa a közvetlen főnökével, egy kritikus Facebook-bejegyzése kapcsán, és emiatt vizsgálatot is kezdeményeztek vele szemben, de ez végül abbamaradt, miután ő közzé tette: megjegyzései nem konkrétan a főnökére vonatkoztak, csupán egyfajta vezetői mentalitásra.

Az orvosi kamara megyei etikai bizottságának pedig nézete szerint nem volt más választása, miután a sajtóból értesült a rektorral kapcsolatos hírekről, hogy hivatalból vizsgálatot kezdeményez, aztán bejelenti az elfogultságát.

A rektor utalt arra, hogy a betegségéről szóló konkrét információt törvénysértő módon hozhatták nyilvánosságra. Horváth Szatmár ezzel kapcsolatban azt mondta, kideríthető, a bizottság tagjai közül senki sem kezelt törvénysértő módon személyes adatot. Ő épp ezt tanítja az egyetemen a hallgatóknak. Az a vizsgálat a sajtóhírek alapján indult, hivatalból.

(Címlapképünkön: a Szegedi Tudományegyetem)

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.