Bezárt posták kinyitását ígéri a Fidesz Vásárhelyen

Kis-Magyarország

Öt képviselőjelölt is ezzel kampányol Lázár és Márki-Zay városában: fizesse ki az önkormányzat azt, amire az állami Magyar Posta Zrt. nem hajlandó többé pénzt költeni.

Két éve 366 postahivatal zárt be Magyarországon „ideiglenesen” a megugrott energiaköltségek miatt. Hódmezővásárhelyen a szikáncsi, a Jókai utcai és a Klauzál utcai posta bezárása ellen néhány nap alatt 2800 aláírást gyűjtöttek össze a döntés ellenzői.

A Kluzál utcán az ottani vállalkozók segítséget ajánlottak, az is felmerült, hogy az oda járó emberek egy-egy alkalommal száz forintot dobnak be valamilyen kasszába a hivatal fönnmaradása érdekében. Ebben a városrészben több mint tízezer idős ember él, és ők nem okostelefonon intézik a pénzügyeiket.

Márki-Zay Péter polgármester akkor gyűlést is tartott a helyszínen. Arról beszélt, hogy a Magyar Posta Zrt. azt kérte, az ideiglenesnek hirdetett bezárás idejére engedje el az önkormányzat a helyiségek bérleti díját. Ezt a város akkor tette volna meg, ha nem zárnak be a hivatalok. A Fidesz vásárhelyi szervezete is beleszólt a párbeszédbe: felszólította az önkormányzatot, hogy engedje el a bérleti díjat, és ajánlja fel a rezsi kifizetését is. A Promenad24 hírportál pedig akkor emlékeztette Márki-Zayt, hogy 2007-ben, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején Lázár János ellenzéki vásárhelyi polgármesterként és képviselőként elérte, hogy egy régi hivatal helyett új nyílt, később pedig két kispostát is „megmentett”, mert az önkormányzat vállalta a működési költségeket.

Márki-Zay erre azzal reagált, hogy a posták fenntartása nem önkormányzati, hanem állami feladat, és kegyetlen húzás az állam részéről, hogy kevesebb pénzt ad az önkormányzatoknak, és az energiaköltségek növekedése közepette még azt is elvárja tőlük, hogy állami feladat ellátását finanszírozzák. A Fidesznek inkább ott kellene lobbiznia – mondta akkor a polgármester –, ahol a bezárásról döntöttek: a kormánynál, Lázár János miniszternél, vagy a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójánál, Balczó Balázsnál, aki Lázár asszisztense volt egy időben.

A vásárhelyi önkormányzat tovább tárgyalt a postavezetéssel, amely a posták bezárása után közölte is az ajánlatát: fizesse a város mindhárom hivatal működési költségének a felét – ez évente 64,2 millió forint –, és megmarad a szolgáltatás. Ez a város lehetőségeihez képest nagy összeg volt, de az egyeztetés holtpontra is jutott – az önkormányzattól úgy tudjuk, azért, mert az állami cég egy ponton túl a három vásárhelyi hivatal közül csak egynek az újranyitásába egyezett bele. Dönteni kellett, melyik legyen az.

Mivel a városon belül ingyenes a tömegközlekedés, a Klauzál utcai (susáni) és a Jókai utcai (csúcsi) hivatal ellátási körzetéből 1-2 kilométert könnyebb megtenni a központi nagy postáig, mint a külterületi Szikáncsról 12 kilométert utazni. 2022. december 8-án a közgyűlés úgy határozott, elfogadja a Magyar Posta Zrt. ajánlatát. 18 hónapra átvállalja a nettó 3,9 millió forintos szolgáltatási díjat annak érdekében, hogy a szikáncsi hivatal 2023 januárjától ismét működhessen.

Most az önkormányzati választási kampányban ismét szóba került a posták ügye Hódmezővásárhelyen. Az 5. körzetben, ahová Csúcs, Belváros és Susán városrész tartozik, Szél Istvánt indítja a Fidesz. Ez meglepetést okozott városszerte, mert Szél 2010 óta Székkutas polgármestere volt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Vármegyei elnökeként és Lázár János közeli munkatársaként is ismert.

A megyei napilapnak azt nyilatkozta, azért indul Hódmezővásárhelyen, mert szeretne ott is segíteni. Szél hódmezővásárhelyi, tehát mindennap ingázik a szomszédos Székkutasra. Vásárhelyi szórólapján az ígéretek között az első helyen szerepel, hogy újra megnyitják a csúcsi postát.

„Ki szeretnénk nyitni. Ez ilyen egyszerű. Azt gondolom, az önkormányzatnak erre van lehetősége. Akad számtalan jó példa, Királyhegyesen és Makón is meg tudták ezt tenni” – válaszolta Szél István a Narancs.hu-nak a kérdésre, hogyan tervezik a nyitást. „Ezt a problémát meg kell oldani, kooperációban a postával. Ha az önkormányzatnak ehhez hozzá kell járulnia anyagilag, akkor tegye meg.”

Ez többes számban tett ígéret, négy másik fideszes képviselőjelölt is ezt ígérte a tízből. A kormánypárti jelöltek susáni és a csúcsi hivatalt is újra akarják nyittatni, mert a várost járva ezt sok ember kérte tőlük. A felvetést, hogy ez akkor valósulhat meg, ha a Fidesz többséget szerez a közgyűlésben, Szél pontosította: csak az kell hozzá, hogy ezt a kezdeményezést a többség támogassa.

Hódmezővásárhelyen most Márki-Zay Péter (MMM – Tiszta Vásárhelyért Egyesület) a polgármester, és többsége van a közgyűlésben. Azt nem mondta Szél István – de nem is kell, mert ezt mindenki sejti –, hogy ha fideszes vezetést választ Hódmezővásárhely, a Magyar Posta Zrt. valószínűleg készségesebb tárgyalópartner lesz.

A szomszédos Makón, amely ugyanúgy Lázár János építési és közlekedési miniszter választókerületébe tartozik, fideszes az önkormányzat vezetése. A testület egy szem DK-s képviselője, Mucsi Tamás két éve novemberben a 2-es kisposta bezárása ellen kezdeményezett aláírásgyűjtést. Öt nap telt el, és kiderült, megmenekülhet a kisposta az önkormányzat anyagi hozzájárulásával, az épület bérleti díjának elengedésével és a rezsiköltségek átvállalásával. Mucsi akkor azt nyilatkozta, ha igazán felelős vezetése lenne a városnak, már az előtt tárgyalt volna a Magyar Posta Zrt.-vel, hogy felmerült a bezárás.

Arról, hogy most megint kérdéses a kisposta jövője, ismét Mucsi Tamás beszélt egy videóban május 21-én, Horváth-Varga Edit Eszter és Török Miklós képviselőjelöltek társaságában. Mucsi leszögezte, a DK aláírásgyűjtésének köszönhetően menekült meg a bezárástól ez a hivatal, de az akkor megkötött szerződés június végén lejár. Ő a legutóbbi testületi ülés előtt a Facebookon megemlítette, szóba fogja hozni ezt a témát. Farkas Éva Erzsébet fideszes polgármester az ülés elején arról beszélt, tárgyalt a zrt. vezérigazgatójával a posta megmaradásáról. Mucsi szerint az, hogy e tárgyalásnak nincs nyoma a hivatalos polgármesteri beszámolóban, arra utal, hogy a vezetés „sunnyog”, és félő, hogy ha a Fidesz nyer a választáson, bezárják a kispostát.

Ennek a feltételezésnek ellentmond a megyei napilap tudósítása a testületi ülésről. „A polgármester elmondta, a hónap elején egyeztetett az illetékesekkel és arra jutottak, hogy az eredetileg másfél évre kötött szerződés határozatlan idejűvé válik, így az eredeti feltételeknek megfelelően továbbra is él, a kis posta nem zár be” – írta a Delmagyar.hu.

Mucsi a Narancs.hu kérdésére azt mondta, ettől függetlenül elképzelhetőnek tartja, hogy mégis be akarják zárni a postát, mert úgy tudja, a környező településeken már rég megszületett a szerződés postaügyben, de Makón még tervezetet sem látott a testület, holott a szerződés tényleg lejár. A DK helyi elnöke azt gondolja, hogy a posta működését át kellene alakítani, postapontként működtetni, mert „az nem megy, hogy a posta lefölözi a hasznot, mi pedig fizetjük a bért és a rezsit”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.