„Ha adnak, fogadd el, ha ütnek, szaladj el!” – mondta az orosházi képviselő-testület tavaly októberi ülésén Fetser János (MSZP) önkormányzati képviselő. A korábban városvezetőként és parlamenti képviselőként is dolgozó baloldali politikus arra reagált, hogy a fideszes többség előterjesztése alapján az önkormányzat visszamondta a diákélelmezésre az EU-tól 2018-ban elnyert 250 millió forintot – sőt a lemondás járulékos költségei további 39 millió forinttal növelték a cehet. Az ellenzéki képviselő károkozásról beszélt, valamint arról, hogy ezt az összeget nem a városnak, hanem az alkalmatlanságukat bizonyító önkormányzati vezetőknek saját zsebből kellene visszafizetnie. Azt is firtatta a múlt őszi testületi ülésen Fetser, ki adott arra utasítást, hogy a rendelkezésre álló negyedmilliárdos forrás ellenére bruttó 500 milliós új diákélelmezési központot kezdjenek tervezni. Végül – sikertelenül – fegyelmi vizsgálatot kért a Fidesz-többségű képviselő-testülettől a kormánypárti polgármester ellen.
A Fidesz vezette Orosháza
a diákélelmezés fejlesztésére elnyert 250 millió forintot azzal az indokkal adta vissza, hogy a teljes beruházás ezen felül további súlyos százmilliókat igényelne, amit a város nem bírna el.
Azt viszont a kormánypárti többség nem közölte, hogy pontosan mi és miért kerülne ennyibe. Az októberi testületi vitában Fetser János viszont azt hangoztatta, hogy határidő-módosítással és a költségek indokolt emelkedésével érvelve életben tartható lett volna a pályázat, erre az uniós kiírások lehetőségek adnak. Jelezte, normál esetben 30 százalékkal lehet a költségnövekedést elismertetni az Irányító Hatósággal, de arra is volt példa, hogy egy pályázó 50 vagy 80 százalékos pluszforrást kapott.
Molnár Béla (Fidesz-KDNP) társadalmi megbízatású alpolgármester, egyben a helyi Fidesz elnöke akkor azzal védekezett, hogy ő még csak egy éve ül a testületben, ezért mindenért aligha vállalhat felelősséget.
Feltételes közbeszerzés
A szocialista képviselő idén január végén levélben érdeklődött Dávid Zoltán fideszes polgármesternél többek között arról, hogy az önkormányzathoz tartozó Gyermek és Diákélelmezési Intézménynél valóban tervezik-e az étkeztetés kiszervezését, és ha igen, kivel tárgyaltak erről, továbbá mi indokolja a változtatást. Dávid Zoltán rövid válaszában az önkormányzat honapján is megtalálható feljegyzést ajánlotta a kíváncsi képviselőnek, mondván, abból tájékozódhat.
Nos, a kétoldalas dokumentum említi a 2018-as sikeres pályázatot, és lényegében megismétli az októberi ülésen elhangzottakat arról, hogy miért mondták vissza az elnyert uniós negyedmilliárdot (a tényleges költségek fedezésére igen jelentős önkormányzati önerő kellett volna). A feljegyzés szerint a városvezetés célja az, hogy „az önkormányzat saját erő nélkül oldja meg magas színvonalon ezt a feladatot” – tudniillik a diákétkeztetést. Dávid ezért olyan feltételes közbeszerzés kiírását javasolja - egyszemélyi döntéssel, hiszen a koronavírus-járvány miatt nem ülésezik a képviselő-testület -, amelynek értelmében a nyertes az összes szükséges felújítási, modernizációs és bővítési feladatot elvégzi. Az orosházi városvezetés szerint ennek költsége az előzetes számítások alapján 2 milliárd 345 millió forint. Tízéves jogviszony esetén így évente 230 millió forintot kellene fizetni a vállalkozónak az orosházi költségvetésből. A feljegyzésből nem derül ki, hogyan jött ki a 2,3 milliárdos bekerülési költség.
Fetser elégedetlen volt a polgármesteri válasszal, mivel egy sor kérdésre nem kapott semmilyen információt. „Ezért törvényességi vizsgálat lefolytatását kértem az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó kormányhivataltól” – mondta az ügy közelmúltbeli fejleményei kapcsán a Narancs.hu-nak az MSZP képviselője. Az ellenzéki politikus azt is kifogásolja, hogy az orosházi polgármester nem egyeztet a város életét befolyásoló döntések meghozatala előtt, mi több, a döntések hátteréről sem tájékoztat megfelelően.
„Álláspontom szerint a jelenlegi veszélyhelyzet sem foszt meg – mert nem foszthat meg – alapvető önkormányzati képviselői jogaimtól. Ezt egyébként az alapvető jogok biztosa állásfoglalása is kimondja” – mondta a képviselő, aki az állásfoglalásból részletesen idézett is a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének, Takács Árpádnak írt levelében. Például a különleges jogrend szabályozásából egyértelműen nem következik a diákélelmezés testületi egyeztetés nélküli kezelése.
Fetser János a kormányhivatalnak írt levelében foglalkozik a polgármester válaszadási kötelezettségével is, elismerve, hogy a törvényalkotó nem gondolt a jelenlegihez hasonló kényszerhelyzetekre, amikor egy képviselő-testület több hónapon keresztül nem ülésezik. A képviselő lapunknak ugyanakkor azzal érvelt, hogy a veszélyhelyzetre érvényes kényszerűség sem vezethet diktatórikus vezetéshez, titkolózáshoz, a választott képviselő-testület és ezen keresztül a közvélemény teljes kizárásához. A helyi hatalomgyakorlás demokratikusságát értelmezése szerint minden körülmények között biztosítani kell.
"A döntés felelőssége a polgármesteré"
„Annak megítélése, hogy egy adott kérdésre adott válasz érdemi-e, adott esetben szubjektíven ítélhető meg, azonban javaslom, hogy azon kérdéseit, amelyek még relevánsak, és azokra nem talált választ a közzétett feljegyzésben, ismételten nyújtsa be a polgármesternek” – érkezett a Békés Megyei Kormányhivatalból a válasz. Majd ismertette az illetékes főosztályvezető, hogy a kihirdetett veszélyhelyzetben, mint különleges jogrendben, a helyi önkormányzatok működésére a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó passzusokat kell alkalmazni. Ez alapján a képviselő-testület valamennyi hatáskörét a polgármester gyakorolja, a testületnek veszélyhelyzetben nincs döntési jogköre. Arra ugyanakkor van lehetőség, hogy a polgármester e-mailben vagy más módon a döntését megelőzően kikérje a képviselő-testület tagjainak véleményét, a döntés felelőssége azonban a polgármesteré, a véleményezés módját pedig a jogszabály nem határozza meg.
„A Békés Megyei Kormányhivatal nem végezte el az alapvető munkáját, hogy valóban törvényességi felügyeletet lásson el az önkormányzatok felett. Kérdéseim megválaszolatlanul maradtak, de ezeket nem vetette össze a hivatal a feljegyzésben foglaltakkal, hanem egyszerűen megspórolta magának a munkát és egy kamu választ adott. Egyben új fogalmat vezetett be: a konkrét kérdésekre nem felelő válaszokat »szubjektív« műfajnak nevezi, ami ebben és más esetben is elfogadhatatlan” – mondta Fetser János. Hozzáfűzte, nem látja értelmét, hogy a kormányhivatal ajánlására újra feltegye a kérdéseit, mert ezekre Dávid Zoltántól nem fog választ kapni.
Ugrásra készen a Fidesz-közeli cégek
„A diákélelmezés küszöbön álló kiszervezése nem orosházi ügy, hanem rövid időn belül minden bizonnyal országos probléma lesz.
Ugyanakkor tudok olyan Békés megyei településről, ahol a polgármester a veszélyhelyzet miatt az erről szóló előterjesztést félretette, s majd akkor tárgyalnak róla, ha a képviselő-testületek döntenek, nem pedig a polgármester egyszemélyben” – magyarázta a kialakult helyzetet a közel 30 ezres dél-békési iparváros MSZP-s önkormányzati képviselője. Jelezte, két forgatókönyv lehetséges. Az egyik, ami szerinte Orosházán is körvonalazódik, hogy közbeszerzés után egy vállalkozás kapja meg a diákétkeztetés szolgáltatási jogát. Emellett az sem kizárt Fetser János feltételezése alapján, hogy a mindent központosító és maga alá gyűrő Orbán-kormány ezt az ágazatot is államosítja. Ám könnyen lehet, ez csak egy közbülső lépés volna a magánosítás felé. Fetsernek azt követően végképp nincsenek illúziói, hogy Balla György, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese ezt a lehetőséget már hivatalosan meg is pendítette. Továbbá nem titok, hogy fideszes gazdasági érdekkörök, amelyek a kormánypárt legfelső vezetésében és magában a kormányban is támogatókra találtak, ugrásra készen állnak, hogy az önkormányzatoktól történő kiszervezés után átvegyék ezt az országos szinten évente több tízmilliárd forintos és biztos bevételt jelentő piacot.
Tavaly augusztusban a Népszava írt arról, hogy a honi közétkeztetési piac – aminek éves forgalmát 150 milliárd forintra teszik – elsősorban a biztos profit miatt vonzza a kormányközeli vállalkozókat. A szereplők között vagy mögött felsejlik a fideszes Bánki Erik, az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, egy korábbi államtitkár testvére, de mellettük egy, a menzabizniszbe beszállt 24 éves focistáról sem nehéz feltételezni, hogy csak nevét adja a céghez, amelynek formailag tulajdonosa. A napilap arról is beszámolt, hogy a közelmúltban a közétkeztetési piacon jelentős átalakulás történt a cégfelvásárlásoknak köszönhetően. Az egyik főszereplő a Hungast Holding Zrt., amelyről egy ideje azt rebesgetik, hogy ez a társaság lehet a nyertese az állami menzakoncessziónak. E cég mögött sejtik Bánkit. De a jövő lehetséges nyerteseinek sorában említik a Klassz Menza Kft.-t és a Prizma-Junior Zrt.-t. Ezek a cégek a legenyhébb megfogalmazás szerint is Fidesz-közeliek.
Lázár János még Miniszterelnökséget vezető miniszterként jelentette be 2016-ban, hogy a kormány a hulladékkezelés mintájára a közétkeztetést is központi irányítás alá vonná. Ezt aztán éppen fideszes politikusok fúrták meg, és került le a napirendről.
(Címlapképünk illusztráció)
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.
Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket itt.
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
