Mezőhegyes lakossága csökkent a leginkább az elmúlt 10 évben

  • narancs.hu
  • 2021. május 17.

Belpol

A leginkább a Budapest környéki és a fürdővárosok népessége nőtt az elmúlt 10 évben. 

A Csepel-szigeten fekvő Halásztelek lakossága nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt 10 évben a városok közül, miközben a békési Mezőhegyesen és a tolnai Gyönkön csökkent a leginkább - írja a G7.hu a Belügyminisztérium adatai alapján.

Az elmúlt tíz évben a legnagyobb mértékben gyarapodó városok közé több helység is bekerült a budapesti agglomerációból, de a leginkább Halásztelek lakossága nőtt, 29 százalékkal (9100-ról 11800-ra).

Tovább növekedett ugyanakkor az egyaránt 20 ezer körüli lakossággal rendelkező Veresegyház (25 százalékkal), Gyömrő (22 százalékkal) és Göd (20 százalékkal), valamint a kilencezres Dunavarsány (18 százalékkal).

Megugrott a Velencei-tó körüli városok lakosságszáma is: Velencéé 26 százalékkal, Gárdonyé 23 százalékkal; de úgy tűnik, népszerűek a fürdővárosok is: növekedett a gyógyvizéről ismert Harkány (25 százalékkal), Zalakaros (23 százalékkal) és Igal (17 százalékkal) népessége is.

Míg a legnagyobb mértékben növekvő városok Budapest közelségéhez vagy a fürdővizekhez köthetőek, addig a leginkább csökkenő lakosú városok jellemzően Kelet-Magyarországhoz és a nehéziparhoz.

Legnagyobb mértékben a román határ közelében fekvő,  és a ménesbirtokáról ismert Mezőhegyes lakossága csökkent, 13,4 százalékkal, de

Békés megye valamennyi településén csökkent a népesség az elmúlt tíz évben, több olyan falu van, ahol több mint húsz százalékkal.

Mezőhegyessel azonos mértékben csökkent egy tolnai kisváros, Gyönk lakossága, amely a hatvanas évekig járási székhely volt, ezt a pozíciót és jelentőségét azonban azóta elvesztette. 

Az egykori szocialista iparvárosok közül egyaránt a legnagyobb mértékben csökkenő lakosságú városok közé tartozik Bélapátfalva (13 százalék), Salgótarján (12,6 százalék), Kazincbarcika (12 százalék), Tiszaújváros (12 százalék) és Dunaújváros (11,3 százalék).

A két megyei jogú város, Salgótarján és Dunaújváros lakossága mintegy öt-ötezer fővel csökkent tíz év alatt.

A listán még két olyan település szerepel, amely a horvát határ közelében húzódik, Csurgó (11,5 százalék) és Villány (12 százalék).

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.