Mezőhegyes lakossága csökkent a leginkább az elmúlt 10 évben

  • narancs.hu
  • 2021. május 17.

Belpol

A leginkább a Budapest környéki és a fürdővárosok népessége nőtt az elmúlt 10 évben. 

A Csepel-szigeten fekvő Halásztelek lakossága nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt 10 évben a városok közül, miközben a békési Mezőhegyesen és a tolnai Gyönkön csökkent a leginkább - írja a G7.hu a Belügyminisztérium adatai alapján.

Az elmúlt tíz évben a legnagyobb mértékben gyarapodó városok közé több helység is bekerült a budapesti agglomerációból, de a leginkább Halásztelek lakossága nőtt, 29 százalékkal (9100-ról 11800-ra).

Tovább növekedett ugyanakkor az egyaránt 20 ezer körüli lakossággal rendelkező Veresegyház (25 százalékkal), Gyömrő (22 százalékkal) és Göd (20 százalékkal), valamint a kilencezres Dunavarsány (18 százalékkal).

Megugrott a Velencei-tó körüli városok lakosságszáma is: Velencéé 26 százalékkal, Gárdonyé 23 százalékkal; de úgy tűnik, népszerűek a fürdővárosok is: növekedett a gyógyvizéről ismert Harkány (25 százalékkal), Zalakaros (23 százalékkal) és Igal (17 százalékkal) népessége is.

Míg a legnagyobb mértékben növekvő városok Budapest közelségéhez vagy a fürdővizekhez köthetőek, addig a leginkább csökkenő lakosú városok jellemzően Kelet-Magyarországhoz és a nehéziparhoz.

Legnagyobb mértékben a román határ közelében fekvő,  és a ménesbirtokáról ismert Mezőhegyes lakossága csökkent, 13,4 százalékkal, de

Békés megye valamennyi településén csökkent a népesség az elmúlt tíz évben, több olyan falu van, ahol több mint húsz százalékkal.

Mezőhegyessel azonos mértékben csökkent egy tolnai kisváros, Gyönk lakossága, amely a hatvanas évekig járási székhely volt, ezt a pozíciót és jelentőségét azonban azóta elvesztette. 

Az egykori szocialista iparvárosok közül egyaránt a legnagyobb mértékben csökkenő lakosságú városok közé tartozik Bélapátfalva (13 százalék), Salgótarján (12,6 százalék), Kazincbarcika (12 százalék), Tiszaújváros (12 százalék) és Dunaújváros (11,3 százalék).

A két megyei jogú város, Salgótarján és Dunaújváros lakossága mintegy öt-ötezer fővel csökkent tíz év alatt.

A listán még két olyan település szerepel, amely a horvát határ közelében húzódik, Csurgó (11,5 százalék) és Villány (12 százalék).

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.