Blikk: Botrányt okozott a félegyházi polgármester

  • narancs.hu
  • 2023. december 28.

Kis-Magyarország

A lapnak Csányi József nem nyilatkozott a történtekről, egy képviselő is csak inkognitóban.

A Blikk megpróbált utánajárni a Kiskunfélegyházán terjedő szóbeszédnek, miszerint Csányi József polgármester december 17-én, vasárnap este a lakásához közeli szórakozóhelyen leittasodott, kieresztette a hangját, dulakodott, majd öngyilkossággal fenyegetőzött, és emiatt később a tűzoltók be is mentek a lakásába, és mentő vitte el.

A cikk szerint a megkérdezettek zavarban voltak, nem szívesen beszéltek arról, amit hallottak vagy láttak, pár embernek eredt csak meg a nyelve. Ezek a riportalanyok úgy tudják, hogy a polgármesternek, aki 2020-ban Bács-Kiskun megyében az év polgármestere  címet is megkapta, magánéleti gondjai vannak. 

A lap újságírója felhívta Csányi Józsefet is, aki a kérdés hallatán ezt mondta: „köszönöm az érdeklődésüket, de akkor maguk már úgyis tudnak mindent. Nem élnék a lehetőséggel, sok sikert, viszontlátásra ”.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz is kérdést küldött a lap azzal kapcsolatban, milyen rendőri intézkedés zajlott aznap a városban, indult-e eljárás. A rendőrség későbbre ígért választ.

Egy önkormányzati képviselő, aki nem akarta, hogy a neve nyomtatásban szerepeljen, azt mondta, valóban közismert Kiskunfélegyházán, hogy a polgármester magánéleti válságot él át, el is költözött otthonról. A képviselőt fel is hívták december 17-én, hogy valami balhé tört ki, és a polgármester kocsiját lefotózták a söröző előtt, és ő is értesült arról, hogy rendőrök, mentők is jártak a Kossuth utcában. 

A városi karácsonyi ünnepségen a negyedik gyertya meggyújtásakor jelen volt a polgármester, és mintha egy seb látszott volna a homlokán – idézte fel a képviselő.

Csányi József a Nemzeti Fórum Egyesület jelöltjeként lett polgármester, először 2014-ben. A testületben is az NFE képviselői vannak többségben. Ennek a szervezetnek az elnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés kormánypárti alelnöke. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.