Gyula

Bontanak az erősítő miatt

Kis-Magyarország

Lebontották Gyula belvárosának két teraszát az önkormányzat utasítására. A vendéglátósok perelni fognak a szerintük alaptalan lépés miatt. A felfordulás oka, hogy Gyulán nem szabad erősítőt használni. Konkrét zajmérés nem is volt.

Múlt szerdán egy le nem zárt jogi vita ellenére az önkormányzati tulajdonban lévő Gyulai Közüzemi Kft. munkásai másfél óra alatt lebontották a Lídó és a Fregatt vendéglátóegységek kerthelyiségeit. A helyszínre érkező városi aljegyző elmondta, hogy augusztusra már nem kötöttek közterület-használati szerződést a két helyszín bérlőivel, mert korábbi ellenőrzéseik során meggyőződtek, hogy a zeneszolgáltatáshoz erősítőt használnak, és a hangos zene zavarja a környéken élőket. Emiatt került sor a bontásra.

Zajfelelős=polgármester
A történet előzménye, hogy idén februárban a gyulai képviselő-testület rendeletet fogadott el a közterületi rendezvényekről és egyéb szabadidős tevékenységekről. Ebben úgy rendelkeztek, hogy a helyi zajvédelmi ügyekben – átruházott hatáskörben – a polgármester jár el. Ezt követően sokáig nem történt semmi, majd a belvárosi sétálóutca szívében található Fregatt étterem és Lídó Club kapott egy határozatot július 19-én Görgényi Ernő (Fidesz) polgármestertől. Ebben a városvezető „azonnali hatállyal eltiltotta” a vendéglátóegységek „előkertjében hangosítóberendezéssel történő zeneszolgáltatást”. Indoklása szerint ugyanis a vendéglők előtti teraszon folytatott zenéléssel kapcsolatban több lakossági bejelentés, és ezek nyomán több rendőrségi intézkedés is történt. Ehhez a polgármester még azt is hozzátette, hogy „a határozatban foglaltak be nem tartása esetén a vendéglők tevékenysége felfüggeszthető”. Négy nappal később a helyi polgármesteri hivatal mérnöki osztályának vezetője írt levelet, melyben felhívta a figyelmet „a zajkibocsátási határértéket megállapító határozat maradéktalan betartására”. 

Itt még megvan a Fregatt-terasz


Itt még megvan a Fregatt-terasz

 

Nem voltak mérések
A vendéglátósok azonban a határozat ellen fellebbezéssel éltek. A két étterem közös jogi képviselője, Szécsi István indoklása szerint a városvezető megalapozatlanul hivatkozik lakossági bejelentésekre, ráadásul a vendéglátósoknak nincs tudomása semmilyen rendőri intézkedésről. Azt elismerte az ügyvéd, hogy a városi közterület-felügyelet munkatársai többször végeztek ellenőrzést a helyszínen, ám csak a polgármesteri határozat megszületése után. (A fellebbezés miatt egyébként a határozat nem is emelkedett jogerőre – B.T.) A jogi képviselő továbbá azt is kifogásolja, hogy sem a polgármester, sem a mérnöki osztály vezetője nem szólt arról, hogy mikor és mennyiben szegték volna meg a zajkibocsátási határértéket. „Az általánosságokra hivatkozó és szakértői véleménnyel alá nem támasztott határozat teljességgel életszerűtlen és (…) aggályos” – írta a dokumentumban az ügyvéd. Tény: sem a határozat, sem a tájékoztató egyetlen mérésről, mérési eredményekről, decibelekről és konkrét adatokról nem szól.
Épp ezért a narancs.hu megkereste a hivatalt, a pontos mérések után tudakolózva. Kérdésünkre Becsyné dr. Szabó Márta gyulai címzetes főjegyző elmondta, a hangos zenével kapcsolatban nem volt zajmérés, de – tette hozzá – nem is ez döntött a kérdésben, hanem a helyi közterületi rendezvényekről szóló rendelet, amely kizárja az erősítő használatát. Csakhogy a Lídó teraszán fel-felbukkanó szintetizátor nem működik erősítő nélkül, ezért nélkülözhetetlen kellék.    

Csak az egyiknél szól, de bűnhődjön a másik is
A két vendéglátó bérlője augusztus 2-án kapott levelet a közterület kiadásában eljáró Gyulai Közüzemi Kft.-től. Ebben az önkormányzati cég arról tájékoztatta az érintetteket, hogy augusztus 1-jétől „nem áll módjukban” közterület-használati szerződést kötni velük, mivel a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint nem tartják be a zajvédelmi előírásokat. A történetnek egyébként a Fregatt ártatlan áldozata, mert noha egymás mellett van a két vendéglő, ugyanakkor a Lídó teraszán működő zeneszolgáltatás miatt nem kötöttek újabb szerződést a Fregatt-tal sem. „Ez a joggal való visszaélésnek tekinthető” – írta válaszában az ügyvéd.
Azt már az egyik tulajdonostól tudjuk meg, hogy az elmúlt napokban szakértővel zajmérési adatokat készíttettek, amelyek azt bizonyítják, hogy az előírt határértékeken belül maradnak. Időközben ráadásul egy vállalkozó ajánlatot tett a feleknek: ő kínai boltot nyitna úgy, hogy a két vendéglátóhelyet összenyitná. A belső rész ugyan magántulajdon, csakhogy az erősen kétséges, érdemes-e tovább működni a Fregattnak, illetve a Lídónak úgy, ha a teraszokat nem tudják kinyitni. A tulajdonosok jelenleg gondolkodnak az ajánlaton. Ha bezárnának, az nemcsak a kínai bolt fellendülését hozhatná magával, profitálhatna belőle ugyanis az az önkormányzati cég is, amely az európai hírű vár melletti Rondellát működteti. Utóbbinak a Fregatt és a Lídó versenytársa.
Az ügy hamarosan a bíróságon folytatódik, a vendéglátósok ugyanis perelni fognak az önkormányzat lépései miatt.

(Ha Ön vidéken él, és van egy története a hatalommal való visszaélésről, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?