Gyula

Bontanak az erősítő miatt

Kis-Magyarország

Lebontották Gyula belvárosának két teraszát az önkormányzat utasítására. A vendéglátósok perelni fognak a szerintük alaptalan lépés miatt. A felfordulás oka, hogy Gyulán nem szabad erősítőt használni. Konkrét zajmérés nem is volt.

Múlt szerdán egy le nem zárt jogi vita ellenére az önkormányzati tulajdonban lévő Gyulai Közüzemi Kft. munkásai másfél óra alatt lebontották a Lídó és a Fregatt vendéglátóegységek kerthelyiségeit. A helyszínre érkező városi aljegyző elmondta, hogy augusztusra már nem kötöttek közterület-használati szerződést a két helyszín bérlőivel, mert korábbi ellenőrzéseik során meggyőződtek, hogy a zeneszolgáltatáshoz erősítőt használnak, és a hangos zene zavarja a környéken élőket. Emiatt került sor a bontásra.

Zajfelelős=polgármester
A történet előzménye, hogy idén februárban a gyulai képviselő-testület rendeletet fogadott el a közterületi rendezvényekről és egyéb szabadidős tevékenységekről. Ebben úgy rendelkeztek, hogy a helyi zajvédelmi ügyekben – átruházott hatáskörben – a polgármester jár el. Ezt követően sokáig nem történt semmi, majd a belvárosi sétálóutca szívében található Fregatt étterem és Lídó Club kapott egy határozatot július 19-én Görgényi Ernő (Fidesz) polgármestertől. Ebben a városvezető „azonnali hatállyal eltiltotta” a vendéglátóegységek „előkertjében hangosítóberendezéssel történő zeneszolgáltatást”. Indoklása szerint ugyanis a vendéglők előtti teraszon folytatott zenéléssel kapcsolatban több lakossági bejelentés, és ezek nyomán több rendőrségi intézkedés is történt. Ehhez a polgármester még azt is hozzátette, hogy „a határozatban foglaltak be nem tartása esetén a vendéglők tevékenysége felfüggeszthető”. Négy nappal később a helyi polgármesteri hivatal mérnöki osztályának vezetője írt levelet, melyben felhívta a figyelmet „a zajkibocsátási határértéket megállapító határozat maradéktalan betartására”. 

Itt még megvan a Fregatt-terasz


Itt még megvan a Fregatt-terasz

 

Nem voltak mérések
A vendéglátósok azonban a határozat ellen fellebbezéssel éltek. A két étterem közös jogi képviselője, Szécsi István indoklása szerint a városvezető megalapozatlanul hivatkozik lakossági bejelentésekre, ráadásul a vendéglátósoknak nincs tudomása semmilyen rendőri intézkedésről. Azt elismerte az ügyvéd, hogy a városi közterület-felügyelet munkatársai többször végeztek ellenőrzést a helyszínen, ám csak a polgármesteri határozat megszületése után. (A fellebbezés miatt egyébként a határozat nem is emelkedett jogerőre – B.T.) A jogi képviselő továbbá azt is kifogásolja, hogy sem a polgármester, sem a mérnöki osztály vezetője nem szólt arról, hogy mikor és mennyiben szegték volna meg a zajkibocsátási határértéket. „Az általánosságokra hivatkozó és szakértői véleménnyel alá nem támasztott határozat teljességgel életszerűtlen és (…) aggályos” – írta a dokumentumban az ügyvéd. Tény: sem a határozat, sem a tájékoztató egyetlen mérésről, mérési eredményekről, decibelekről és konkrét adatokról nem szól.
Épp ezért a narancs.hu megkereste a hivatalt, a pontos mérések után tudakolózva. Kérdésünkre Becsyné dr. Szabó Márta gyulai címzetes főjegyző elmondta, a hangos zenével kapcsolatban nem volt zajmérés, de – tette hozzá – nem is ez döntött a kérdésben, hanem a helyi közterületi rendezvényekről szóló rendelet, amely kizárja az erősítő használatát. Csakhogy a Lídó teraszán fel-felbukkanó szintetizátor nem működik erősítő nélkül, ezért nélkülözhetetlen kellék.    

Csak az egyiknél szól, de bűnhődjön a másik is
A két vendéglátó bérlője augusztus 2-án kapott levelet a közterület kiadásában eljáró Gyulai Közüzemi Kft.-től. Ebben az önkormányzati cég arról tájékoztatta az érintetteket, hogy augusztus 1-jétől „nem áll módjukban” közterület-használati szerződést kötni velük, mivel a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint nem tartják be a zajvédelmi előírásokat. A történetnek egyébként a Fregatt ártatlan áldozata, mert noha egymás mellett van a két vendéglő, ugyanakkor a Lídó teraszán működő zeneszolgáltatás miatt nem kötöttek újabb szerződést a Fregatt-tal sem. „Ez a joggal való visszaélésnek tekinthető” – írta válaszában az ügyvéd.
Azt már az egyik tulajdonostól tudjuk meg, hogy az elmúlt napokban szakértővel zajmérési adatokat készíttettek, amelyek azt bizonyítják, hogy az előírt határértékeken belül maradnak. Időközben ráadásul egy vállalkozó ajánlatot tett a feleknek: ő kínai boltot nyitna úgy, hogy a két vendéglátóhelyet összenyitná. A belső rész ugyan magántulajdon, csakhogy az erősen kétséges, érdemes-e tovább működni a Fregattnak, illetve a Lídónak úgy, ha a teraszokat nem tudják kinyitni. A tulajdonosok jelenleg gondolkodnak az ajánlaton. Ha bezárnának, az nemcsak a kínai bolt fellendülését hozhatná magával, profitálhatna belőle ugyanis az az önkormányzati cég is, amely az európai hírű vár melletti Rondellát működteti. Utóbbinak a Fregatt és a Lídó versenytársa.
Az ügy hamarosan a bíróságon folytatódik, a vendéglátósok ugyanis perelni fognak az önkormányzat lépései miatt.

(Ha Ön vidéken él, és van egy története a hatalommal való visszaélésről, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.