Gyula

Bontanak az erősítő miatt

Kis-Magyarország

Lebontották Gyula belvárosának két teraszát az önkormányzat utasítására. A vendéglátósok perelni fognak a szerintük alaptalan lépés miatt. A felfordulás oka, hogy Gyulán nem szabad erősítőt használni. Konkrét zajmérés nem is volt.

Múlt szerdán egy le nem zárt jogi vita ellenére az önkormányzati tulajdonban lévő Gyulai Közüzemi Kft. munkásai másfél óra alatt lebontották a Lídó és a Fregatt vendéglátóegységek kerthelyiségeit. A helyszínre érkező városi aljegyző elmondta, hogy augusztusra már nem kötöttek közterület-használati szerződést a két helyszín bérlőivel, mert korábbi ellenőrzéseik során meggyőződtek, hogy a zeneszolgáltatáshoz erősítőt használnak, és a hangos zene zavarja a környéken élőket. Emiatt került sor a bontásra.

Zajfelelős=polgármester
A történet előzménye, hogy idén februárban a gyulai képviselő-testület rendeletet fogadott el a közterületi rendezvényekről és egyéb szabadidős tevékenységekről. Ebben úgy rendelkeztek, hogy a helyi zajvédelmi ügyekben – átruházott hatáskörben – a polgármester jár el. Ezt követően sokáig nem történt semmi, majd a belvárosi sétálóutca szívében található Fregatt étterem és Lídó Club kapott egy határozatot július 19-én Görgényi Ernő (Fidesz) polgármestertől. Ebben a városvezető „azonnali hatállyal eltiltotta” a vendéglátóegységek „előkertjében hangosítóberendezéssel történő zeneszolgáltatást”. Indoklása szerint ugyanis a vendéglők előtti teraszon folytatott zenéléssel kapcsolatban több lakossági bejelentés, és ezek nyomán több rendőrségi intézkedés is történt. Ehhez a polgármester még azt is hozzátette, hogy „a határozatban foglaltak be nem tartása esetén a vendéglők tevékenysége felfüggeszthető”. Négy nappal később a helyi polgármesteri hivatal mérnöki osztályának vezetője írt levelet, melyben felhívta a figyelmet „a zajkibocsátási határértéket megállapító határozat maradéktalan betartására”. 

Itt még megvan a Fregatt-terasz


Itt még megvan a Fregatt-terasz

 

Nem voltak mérések
A vendéglátósok azonban a határozat ellen fellebbezéssel éltek. A két étterem közös jogi képviselője, Szécsi István indoklása szerint a városvezető megalapozatlanul hivatkozik lakossági bejelentésekre, ráadásul a vendéglátósoknak nincs tudomása semmilyen rendőri intézkedésről. Azt elismerte az ügyvéd, hogy a városi közterület-felügyelet munkatársai többször végeztek ellenőrzést a helyszínen, ám csak a polgármesteri határozat megszületése után. (A fellebbezés miatt egyébként a határozat nem is emelkedett jogerőre – B.T.) A jogi képviselő továbbá azt is kifogásolja, hogy sem a polgármester, sem a mérnöki osztály vezetője nem szólt arról, hogy mikor és mennyiben szegték volna meg a zajkibocsátási határértéket. „Az általánosságokra hivatkozó és szakértői véleménnyel alá nem támasztott határozat teljességgel életszerűtlen és (…) aggályos” – írta a dokumentumban az ügyvéd. Tény: sem a határozat, sem a tájékoztató egyetlen mérésről, mérési eredményekről, decibelekről és konkrét adatokról nem szól.
Épp ezért a narancs.hu megkereste a hivatalt, a pontos mérések után tudakolózva. Kérdésünkre Becsyné dr. Szabó Márta gyulai címzetes főjegyző elmondta, a hangos zenével kapcsolatban nem volt zajmérés, de – tette hozzá – nem is ez döntött a kérdésben, hanem a helyi közterületi rendezvényekről szóló rendelet, amely kizárja az erősítő használatát. Csakhogy a Lídó teraszán fel-felbukkanó szintetizátor nem működik erősítő nélkül, ezért nélkülözhetetlen kellék.    

Csak az egyiknél szól, de bűnhődjön a másik is
A két vendéglátó bérlője augusztus 2-án kapott levelet a közterület kiadásában eljáró Gyulai Közüzemi Kft.-től. Ebben az önkormányzati cég arról tájékoztatta az érintetteket, hogy augusztus 1-jétől „nem áll módjukban” közterület-használati szerződést kötni velük, mivel a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint nem tartják be a zajvédelmi előírásokat. A történetnek egyébként a Fregatt ártatlan áldozata, mert noha egymás mellett van a két vendéglő, ugyanakkor a Lídó teraszán működő zeneszolgáltatás miatt nem kötöttek újabb szerződést a Fregatt-tal sem. „Ez a joggal való visszaélésnek tekinthető” – írta válaszában az ügyvéd.
Azt már az egyik tulajdonostól tudjuk meg, hogy az elmúlt napokban szakértővel zajmérési adatokat készíttettek, amelyek azt bizonyítják, hogy az előírt határértékeken belül maradnak. Időközben ráadásul egy vállalkozó ajánlatot tett a feleknek: ő kínai boltot nyitna úgy, hogy a két vendéglátóhelyet összenyitná. A belső rész ugyan magántulajdon, csakhogy az erősen kétséges, érdemes-e tovább működni a Fregattnak, illetve a Lídónak úgy, ha a teraszokat nem tudják kinyitni. A tulajdonosok jelenleg gondolkodnak az ajánlaton. Ha bezárnának, az nemcsak a kínai bolt fellendülését hozhatná magával, profitálhatna belőle ugyanis az az önkormányzati cég is, amely az európai hírű vár melletti Rondellát működteti. Utóbbinak a Fregatt és a Lídó versenytársa.
Az ügy hamarosan a bíróságon folytatódik, a vendéglátósok ugyanis perelni fognak az önkormányzat lépései miatt.

(Ha Ön vidéken él, és van egy története a hatalommal való visszaélésről, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.