Gyula

Bontanak az erősítő miatt

Kis-Magyarország

Lebontották Gyula belvárosának két teraszát az önkormányzat utasítására. A vendéglátósok perelni fognak a szerintük alaptalan lépés miatt. A felfordulás oka, hogy Gyulán nem szabad erősítőt használni. Konkrét zajmérés nem is volt.

Múlt szerdán egy le nem zárt jogi vita ellenére az önkormányzati tulajdonban lévő Gyulai Közüzemi Kft. munkásai másfél óra alatt lebontották a Lídó és a Fregatt vendéglátóegységek kerthelyiségeit. A helyszínre érkező városi aljegyző elmondta, hogy augusztusra már nem kötöttek közterület-használati szerződést a két helyszín bérlőivel, mert korábbi ellenőrzéseik során meggyőződtek, hogy a zeneszolgáltatáshoz erősítőt használnak, és a hangos zene zavarja a környéken élőket. Emiatt került sor a bontásra.

Zajfelelős=polgármester
A történet előzménye, hogy idén februárban a gyulai képviselő-testület rendeletet fogadott el a közterületi rendezvényekről és egyéb szabadidős tevékenységekről. Ebben úgy rendelkeztek, hogy a helyi zajvédelmi ügyekben – átruházott hatáskörben – a polgármester jár el. Ezt követően sokáig nem történt semmi, majd a belvárosi sétálóutca szívében található Fregatt étterem és Lídó Club kapott egy határozatot július 19-én Görgényi Ernő (Fidesz) polgármestertől. Ebben a városvezető „azonnali hatállyal eltiltotta” a vendéglátóegységek „előkertjében hangosítóberendezéssel történő zeneszolgáltatást”. Indoklása szerint ugyanis a vendéglők előtti teraszon folytatott zenéléssel kapcsolatban több lakossági bejelentés, és ezek nyomán több rendőrségi intézkedés is történt. Ehhez a polgármester még azt is hozzátette, hogy „a határozatban foglaltak be nem tartása esetén a vendéglők tevékenysége felfüggeszthető”. Négy nappal később a helyi polgármesteri hivatal mérnöki osztályának vezetője írt levelet, melyben felhívta a figyelmet „a zajkibocsátási határértéket megállapító határozat maradéktalan betartására”. 

Itt még megvan a Fregatt-terasz


Itt még megvan a Fregatt-terasz

 

Nem voltak mérések
A vendéglátósok azonban a határozat ellen fellebbezéssel éltek. A két étterem közös jogi képviselője, Szécsi István indoklása szerint a városvezető megalapozatlanul hivatkozik lakossági bejelentésekre, ráadásul a vendéglátósoknak nincs tudomása semmilyen rendőri intézkedésről. Azt elismerte az ügyvéd, hogy a városi közterület-felügyelet munkatársai többször végeztek ellenőrzést a helyszínen, ám csak a polgármesteri határozat megszületése után. (A fellebbezés miatt egyébként a határozat nem is emelkedett jogerőre – B.T.) A jogi képviselő továbbá azt is kifogásolja, hogy sem a polgármester, sem a mérnöki osztály vezetője nem szólt arról, hogy mikor és mennyiben szegték volna meg a zajkibocsátási határértéket. „Az általánosságokra hivatkozó és szakértői véleménnyel alá nem támasztott határozat teljességgel életszerűtlen és (…) aggályos” – írta a dokumentumban az ügyvéd. Tény: sem a határozat, sem a tájékoztató egyetlen mérésről, mérési eredményekről, decibelekről és konkrét adatokról nem szól.
Épp ezért a narancs.hu megkereste a hivatalt, a pontos mérések után tudakolózva. Kérdésünkre Becsyné dr. Szabó Márta gyulai címzetes főjegyző elmondta, a hangos zenével kapcsolatban nem volt zajmérés, de – tette hozzá – nem is ez döntött a kérdésben, hanem a helyi közterületi rendezvényekről szóló rendelet, amely kizárja az erősítő használatát. Csakhogy a Lídó teraszán fel-felbukkanó szintetizátor nem működik erősítő nélkül, ezért nélkülözhetetlen kellék.    

Csak az egyiknél szól, de bűnhődjön a másik is
A két vendéglátó bérlője augusztus 2-án kapott levelet a közterület kiadásában eljáró Gyulai Közüzemi Kft.-től. Ebben az önkormányzati cég arról tájékoztatta az érintetteket, hogy augusztus 1-jétől „nem áll módjukban” közterület-használati szerződést kötni velük, mivel a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint nem tartják be a zajvédelmi előírásokat. A történetnek egyébként a Fregatt ártatlan áldozata, mert noha egymás mellett van a két vendéglő, ugyanakkor a Lídó teraszán működő zeneszolgáltatás miatt nem kötöttek újabb szerződést a Fregatt-tal sem. „Ez a joggal való visszaélésnek tekinthető” – írta válaszában az ügyvéd.
Azt már az egyik tulajdonostól tudjuk meg, hogy az elmúlt napokban szakértővel zajmérési adatokat készíttettek, amelyek azt bizonyítják, hogy az előírt határértékeken belül maradnak. Időközben ráadásul egy vállalkozó ajánlatot tett a feleknek: ő kínai boltot nyitna úgy, hogy a két vendéglátóhelyet összenyitná. A belső rész ugyan magántulajdon, csakhogy az erősen kétséges, érdemes-e tovább működni a Fregattnak, illetve a Lídónak úgy, ha a teraszokat nem tudják kinyitni. A tulajdonosok jelenleg gondolkodnak az ajánlaton. Ha bezárnának, az nemcsak a kínai bolt fellendülését hozhatná magával, profitálhatna belőle ugyanis az az önkormányzati cég is, amely az európai hírű vár melletti Rondellát működteti. Utóbbinak a Fregatt és a Lídó versenytársa.
Az ügy hamarosan a bíróságon folytatódik, a vendéglátósok ugyanis perelni fognak az önkormányzat lépései miatt.

(Ha Ön vidéken él, és van egy története a hatalommal való visszaélésről, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.