Az évezred golfpálya-építési lázzal tört Magyarországra: egymás után létesültek a dimbes-dombos beruházások, amelyek egy része az első évtized végére be is dőlt. Szerencsésebb esetben még a tervezőasztalon, mint Zalacsányban; és volt, ahol a beruházók időben észbe kaptak és leálltak, mint Csákberényben vagy Bicskén. Sok helyen viszont nagy lett a bukta, mivel életképtelennek bizonyultak a golfklubok. Ebben a játszmában a CIB Bank igazi lúzernek tűnik, három olyan golfpályát is finanszírozott - Bükön, Óbudán és Gödön -, amelyek nem tudták kitermelni többmilliárdos hiteleiket.
Gödön is a 90-es évek végén indult a projekt a Pólus Péter üzletember által 1998-ban alapított Pólus Palace Kft. főszereplésével. Ez volt a gödi ingatlanboom ideje, amikor az önkormányzat a legtöbb telkét értékesítette, többek között a 70 hektáros golfpályához szükséges földeket is átadta. A várost ekkoriban a Gödi Lokálpatrióták Egyesülete, a Gödi Vállalkozók Egyesülete és a Fidesz-MDF koalíciója irányította. Közelebbről a gödiek által "négyes fogatként" emlegetett csapat: a vállalkozókat képviselő Szegedi Sándor polgármester; a sikeres helyi ingatlanos és a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke, Szabó Zoltán; aztán Markó József, a városfejlesztési bizottság elnöke, a Településellátó Szervezet igazgatója, a pénzügyi ellenőrző bizottság alelnöke, aki azóta második ciklusát tölti Fidesz-KDNP-s polgármesterként, és Lenkei György Fidesz-KDNP-s képviselő, a szociális bizottság jelenlegi elnöke.
A Golf-áramlat
Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
"Amíg működött a szálló, Pólus úr nagy megbecsülésnek örvendett az önkormányzatnál, hogy úgy mondjam, nem mert senki ujjat húzni vele. Amit kért, azt általában megkapta, amivel tartozott, azt nem nagyon követelték tőle" - fogalmazott a gödi viszonyokat jól ismerő forrásunk. Pólus hatékonyan lobbizott, amit az is bizonyít, hogy a gyepigényhez fokozottan védett lápos területeket kapott meg az önkormányzattól; a földbérletért cserébe e területek gondozását vállalta. (Azóta az önkormányzat visszavette ingatlanjait.)
Pénz, siker, csillogás
A megvalósítás nyögvenyelősen indult, a szálloda lassan kezdett épülni. A helyiek már gyanús pénzmozgásokról, a vállalkozó csődjéről kezdtek pusmogni: a rosszindulatú pletykákat Mucsi László, a Pólus Palace személyzeti vezetője és az 1998-2002-es ciklusban a Fidesz-MDF önkormányzati képviselője próbálta eloszlatni, amikor a helyi újságban 2000 augusztusában a 2001-es nyitásról beszélt. Az elit vendégekre specializálódott luxushotel végül 2005-ben nyitott meg; a megvalósulásban nem kis szerepet játszhatott a CIB Bank 5,6 millió eurós hitele. Ekkor már a magyar állam is kecsegtetőnek ítélte a golfüzletet: a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2005 elején 2,5 milliárddal szállt be a cégbe, s ezzel 49 százalékos üzletrészhez jutott. A kft. még ebben az évben részvénytársasággá alakult.
Honlapján a klub szívesen büszkélkedett az ide látogató hazai sztárokkal - ám több forrásunk is úgy tudja, a csillogás és a nagy csinnadratta ellenére a klubnak igazán kiugró forgalma sosem volt. Előfordult, hogy az alkalmazottakat nem tudták időben kifizetni, a beszállítóknak is tartoztak. "A golfszálló a trópusokat idéző pálmaleveles napernyőkkel, a szombat esti tűzijátékokkal, a harsányzöld gyepen végigguruló golfkocsikkal, a Való Világ-versenyzőket, Forma-1-es pilótákat furikázó luxuslimuzinnal úgy lebegett Göd poros mindennapjai fölött, mint valami délibáb" - idézte fel az egyik gödi lakos. Sikerben fürdött a létesítmény megálmodója és az önkormányzat, a CIB és az MFB partnerségének kovácsa, Pólus Péter is, akit 2007-ben az év vállalkozójának választottak - épp az "évtized egyik legsikeresebb hazai vállalkozása, a legnagyobb hazai golfos sikertörténet" okán. Pólus a siker titkát a deluxe.hu-nak a befektetés kockázataival magyarázta: "Nagy kockázatot jelentett, és erre fel is hívták a figyelmemet a bankok, amikor hitelért folyamodtam hozzájuk, ők ugyanis meg voltak róla győződve, hogy ez egy rossz beruházás, mert úgy vélték, ha valami nincs, az biztosan rossz üzlet. Én viszont épp ellenkező módon gondolkodom: ha valami újat hozunk létre, annak mindig sokkal nagyobb növekedési potenciálja van, ennek megfelelően a vállalkozásaim mindig úttörő jellegűek voltak, legalábbis sosem egy már ismert modellt másoltam le." Pólus magabiztosan nyilatkozott a kilátásokról. "Az én döntésemet igazolja a dinamikus növekedés, amely oly mértékű, hogy már bővítésre is szorul a hotel. Úgy vélem, jó lóra tettem, és jó úton járunk."
Csakhogy a szálló a cégadatok szerint az egymilliárd forint árbevételt produkáló 2007 után 2008-ban már a hanyatlás jeleit mutatta. A 6,9 milliárd forint befektetett értékű, 2 milliárdos tőkéjű cég már csak 522 millió forint nettó árbevételt és 14 millió forint adózott eredményt ért el; az APEH 2008. januárban rendelte el az első végrehajtást. 2009 júliusában, amikor a vállalkozás javában menetelt a csőd felé, Tasi László, a Pólus Palace Golfklub elnökhelyettese szintén a golfpálya-üzemeltetés kockázatairól beszélt a Népszabadságnak. De Tasi ekkor még úgy vélte, hogy "mi még szerencsések vagyunk, hiszen a vállalkozás tulajdonosai - Pólus Péter és a Magyar Fejlesztési Bank - magyarok, akik a hazai pályán otthonosan mozgó befektetőkként nem is vártak gyors megtérülést".
És valóban: gyors megtérülésre hiába is vártak volna. (A golfpályák fejlesztésével foglalkozó Golf Management Magyarország Kft. a kisebb befektetést igénylő 3-9 lyukú pályák építését ajánlja, ezek megtérülése 8-10 év.) A nemzetközi versenyekre is alkalmas 18 lyukú golfparadicsom 2009 decemberében csődvédelmet kért, a társaság 2010-re pedig felkerült a 100 millió forint adótartozást 180 napon túl cipelő cégek APEH-feketelistájára. Mivel pedig a hitelezőkkel nem sikerült megegyezni, 2010 decemberében elkezdődött az üzemeltető Pólus Palace Vendéglátó Szabadidő Sport Szolgáltató Zrt. felszámolása. A golfklub 2010 márciusában bezárt. Bár Pólus 2010 áprilisában még egy titokzatos befektető közeli színre lépéséről nyilatkozott, aki kifizette volna a bankot is, meg az MFB tulajdonrészét is megvette volna, majd 2011 januárjában is felröppentek hírek az esetleges, a CIB közreműködésével lebonyolított reorganizációról, egyik üzlet sem jött létre.
Hogy ki mennyivel ragadt benn ebben a szomorú történetben, és hogy pontosan ki mennyi pénze után fut, nem tudjuk: a felszámoló Invest Almanach Kft., amely a társaság irányítójaként jár el, nem nyilatkozik. Bár a cég - Pólus Péter egy 2011-es közlése szerint, amit lapunknak is elismételt - törlesztette akkor már 200 milliós adóhátralékát, az egykori üzletfelek és -társak most egymás rovására igyekeznek veszteségeiket minimalizálni. A CIB a hírek szerint 1,7 milliárdos tartozás fejében élni akart elővásárlási jogával az MFB üzletrésze vonatkozásában, ám a felszámoló ezt nem engedte: a felek most bíróság előtt keresik az igazukat. Pénz mindenesetre - valamennyi pénz - csak akkor lesz ebből, ha jó áron eladnák az ingatlant, azért viszont nem kapkodnak befektetők. A felszámoló háromszor hirdette meg - 2011 júniusában 3 milliárd forintért -, de nem akadt jelentkező. A CIB nem árulta el, mik a terveik. "A hotel jövőjét befolyásoló perek zajlanak, ezek lezárultával láthatjuk tisztán a hotel további sorsát" - közölte megkeresésünkre a bank. Az MFB még ennél is szűkszavúbb volt: lapunk érdeklődésére egyáltalán nem válaszolt.
Az nem sztori
Pólus Péter a Narancsnak a csőd okairól a következőket mondta. "A hotel hat évig kiválóan működött, a bezárás előtt már 360 golfklubtag volt. 2008 végén, amikor jött a válság, elmaradtak a konferenciák, és elkezdtünk veszteséget termelni. Ekkor keletkezett a két negyedévi tőke- és kamatelmaradás a CIB felé és a további adótartozás. 2009 végén tarthatatlan lett a működés. A 49 százalékos társam, az MFB nem segített, mert közel volt a kormányváltás. A CIB, amely a hitelt adta, és amelynek húsz éve termelem különböző vállalkozásaimmal a hasznot, nem volt hajlandó átütemezni, mert új igazgató jött, akinek az volt a dolga, hogy felmondja a szerződéseket, és felszámoltasson. Ráadásul jogellenesen járt el, mert áron alul magához vette a fedezetet, amit a felszámoló már perben első fokon meg is nyert ellene."
A végrehajtást kérőkhöz aztán a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság is csatlakozott, csakúgy, mint a gödi önkormányzat. "Önkormányzatunk bérlet- és termálvíz-szolgáltatás tárgyában Pólus Péter magánszeméllyel kötött annak idején szerződést, a zrt. megalakítása előtt. E szerződésből keletkezett követelésünk összege több millió forint. 2010. december 7-én Pólus Péterrel megállapodást kötöttünk, melynek értelmében részére részletfizetést engedélyeztünk, vállalta, hogy 2011 végéig tartozását megfizeti. A vállalkozó a megállapodást nem teljesítette, ezért a végrehajtási eljárást megindítottuk" - tudtuk meg Markó József polgármestertől.
Mindettől függetlenül Pólus Péter ma is bizakodik. "Nem kell aggódni, mert akkora a vagyon, a hotel, a 70 hektár földterület, hogy a felszámoló, még ha fél áron adja is el, ki fogja elégíteni a bankokat. Csak én bukhatom el a vagyonomat, és el is fogom, de az sem magát, sem mást rohadtul nem érdekel. Mert az nem sztori. Az a normális, hogy a mocsok vállalkozó dögöljön meg. Egyébként a követelés háromszorosa értékben megvan. Senki nem nyúlt le semmit. Meg lehet nézni - közölte lapunkkal Pólus Péter. - De ez egy pozitív kimenetel lenne, és ez sem érdekel senkit. Vagy igen?" - tette hozzá kérdőn.
Göd, golf, gondokA golfpálya végzete Göd sorsára nézve sem közömbös. Annak idején ambiciózus tervek álltak megvalósításra készen, hogy a pályával szomszédos szerény önkormányzati strandot többhektáros élmény- és wellnessfürdővé bővítsék. Az érvek között az is elhangzott, hogy a luxushotel vendégei az önkormányzati strandon fürdőzhetnek majd - holott az önkormányzat maga engedélyezte a termálvíz kivételét a vállalkozásnak. Végül addig csűrték-csavarták a terveket, és értékesítették a környékbeli földeket, hogy nem maradt hova bővíteni. Az önkormányzat lassan eladogatta a strand körüli telkeket, helyet adva az Oázis lakóparknak. Egyik informátorunk így összegezte a történteket: Pólus Péter szálloda- és golfpálya-építési tervei igen jól jöttek a helyi ingatlanfejlesztőknek, úgy spekuláltak, hogy a luxusszálló növelni fogja a környező ingatlanok értékét. Az elmaradt turisztikai fejlesztés visszahullt az önkormányzatra: miközben Mogyoródon és Újpesten prosperáló vízipark épült, Gödnek se pénze, se modern fürdője, se ingatlanvagyona nem maradt. Van viszont adóssága doszt: a város 2007-ben 2,7 milliárd forint kötvényt bocsátott ki, a húszéves törlesztési időszak már elkezdődött. Göd idén a legeladósodottabb települések listáján a 24. helyet foglalta el. A golfnews.hu pedig arra emlékeztet a golfpályák csődhulláma kapcsán, hogy 2005-ben Andrea Sartori, a KPMG Magyarország területi vezetője úgy jósolta, hogy 2013-ra 12 ezer regisztrált játékos és 25 golfklub működik majd. Ezzel szemben továbbra is 2-3 ezer regisztrált játékos és 11 darab 18, illetve 9 szakaszos golfpálya található az országban. Ma már a golfnews.hu-n is a honlap saját nekrológja a legfrissebb hír: tavaly novemberben húzta le a rolót a független szaklap. |
| Pólus egyéb üzletei: siker siker hátán Pólus Péter nem szokványos karriert futott be. A Napi Gazdaság úgy tudja, a vendéglátó-ipari főiskolát végzett businessman kígyófarmot üzemeltetett és kígyóméreggel kereskedett, vízi csúszdákat gyártott, és szórakoztató központja volt Görögországban, görög márványt exportált és kaszinót is üzemeltetett Kijevben. A Pólus Palace Zrt. feltűnt a Club Aliga egyik kérőjeként is: a balatonvilágosi önkormányzattal közös projektcég alapításáról kötött megállapodást, de a zsákmányt végül elhalászták az orra elől. A golfparadicsom végső lehanyatlásával egy időben, 2010 decemberében kezdődött meg a Pólus érdekeltségébe tartozó Iconbuild Kft. és Sundance Park Kft. felszámolása is. A két cég súlyos tízmilliókat költött a sokadszorra befuccsolt balatonfüredi görög falu újjáélesztésére. Pólus Péter nyomában járva Rudabányán egy bárium-szulfát-bányát kerestünk - de a helyi kocsmában megtudtuk: azt ugyan hiába, mert nem üzemel. A Szuha-völgyi egykori bányásztelepülésen hallottak a dologról, de a vállalkozás a kitermelésig nem jutott el, pedig a Gazdasági Operatív Programból a Pólus Kincs Ásványfeldolgozó Zrt. 215, illetve 312 millió forint támogatást kapott a rudabányai baritbánya és -feldolgozó létesítéséhez. (Az adat a Pólus Kincs tulajdonosa által készített befektetési ajánlatból származik.) Pólus 2007-ben úgy nyilatkozott, hogy a 2,3 milliárdos projekthez nyújtandó MFB-hitel az első 100 tonna barit kitermelésével megtérül. Ennek érdekében Ukrajnában kezdett tárgyalni, hogy az anyagot az új csernobili szarkofághoz eladja. (A barit adalék anyagként növeli a beton ellenállását a radioaktív sugárzásnak.) Még 2010-ben is befektetőt kerestek a projekthez - a befektetési ajánlat hivatkozik a szintén Pólus-érdekeltségű Rudagipsz Mix Kft. 327 millió uniós fejlesztési támogatására is. Arról nem szóltak az ajánlatban, hogy 2010 júliusában a miskolci bányakapitányság 300 ezer forint bírsággal sújtotta a Rudagipszet, mert az alsótelekesi és kánói dolomit- és mészkőbányáiban több mint hat hónapja abbahagyta a termelést - amit persze meg lehet tenni, csak utána rendezni kell a környezetet. Az egyik helyszínen az üzemeltető a bányagödör előírt víztelenítését sem végezte el, s így a műszaki üzem tervtől eltérő, jogellenes, balesetveszélyes állapotot idézett elő. |
