Börtönbe megy a Mini Hungary-per három vádlottja

A Szegedi Ítélőtábla súlyosbította az első fokon kiszabott büntetést.

Letöltendő börtönbüntetést szabott ki a Szegedi Ítélőtábla pénteken a történelmi Magyarország nevezetes épületeit bemutató makettpark ügyében. A mórahalmi látványosság eredeti építői közül hárman a költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt indult büntetőperben súlyosabb büntetést kaptak, mint tavaly márciusban a Szegedi Törvényszéktől.

Az elsőrendű vádlott B. S.-re – aki a Szeviép Zrt. igazgatója volt – jogerősen 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést rótt ki a bíróság. A másodrendű vádlott, a park ötletgazdája, D. I. büntetése 3 év 6 hónap szintén letöltendő börtön. A harmadrendű vádlott 1 év 6 hónapot, a negyedrendű 1 év tíz hónapot, az ötödrendű 1 év 1 hónapot kapott. Az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottak büntetése nem felfüggesztett, le kell tölteniük.

Az ítélőtábla megállapította, B. S. és D. I. az általuk megálmodott makettparkot 648 milliós összköltséggel, 550 millió forint uniós támogatással tervezték megépíttetni. Úgy igazolták, hogy megvan a projekthez szükséges önerő, hogy a pénzt egy napra átutalták az e célra szolgáló bankszámlára. Építkezés közben is állandóan likviditási gondok adódtak, ezen pedig úgy próbáltak segíteni az építtetők, hogy a kifizetési kérelmekben olyan makettekről és munkálatokról jelentik, hogy már megvannak, amelyekkel még nem készültek el. Azzal is tisztában voltak a vádlottak – szögezi le az ítélőtábla –, hogy a makettek egy része silány minőségben épült meg, az Országházat és a budai várat pedig túlárazták.

Az építtetők 2014 júniusáig 512 millió 345 ezer forint támogatást kértek, végül – az ellenőrzések idején látott hiányosságok miatt – 436 millió forintot fizettek ki nekik. Bár a park több makettje sérült volt, a beruházást „készre jelentették” 2014. március 31-én. Végül a teljes támogatás visszafizetésére kötelezték a vádlottak cégét, de csak 50 millió forintot sikerült visszaszerezni.

A tavaly márciusi, felfüggesztett börtönbüntetéseket kiszabó törvényszéki ítélettel szemben az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, a vádlottak a felmentés, illetve az enyhítés reményében.

A Mezőlaki Erik vezette ítélőtáblai tanács úgy látta, a törvényszék nagyrészt helyesen vette figyelembe a vádlottakra vonatkozó súlyosbító és enyhítő körülményeket, viszont „az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések részben nem igazodtak a terheltek által megvalósított bűncselekmények konkrét tárgyi súlyához, illetve nem feleltek meg a vádlottak közötti belső arányosítás követelményének”, továbbá „a büntetési célok az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottak esetében csak a tényleges végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása mellett érhetőek el”. 

Az ítélet ellen már nem lehet fellebbezni.

 (Címlapképünkon: a Mini Hungary-per egy korábbi tárgyalása. Fotó: a szerző felvétele)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.