Letöltendő börtönbüntetést szabott ki a Szegedi Ítélőtábla pénteken a történelmi Magyarország nevezetes épületeit bemutató makettpark ügyében. A mórahalmi látványosság eredeti építői közül hárman a költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt indult büntetőperben súlyosabb büntetést kaptak, mint tavaly márciusban a Szegedi Törvényszéktől.
Az elsőrendű vádlott B. S.-re – aki a Szeviép Zrt. igazgatója volt – jogerősen 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést rótt ki a bíróság. A másodrendű vádlott, a park ötletgazdája, D. I. büntetése 3 év 6 hónap szintén letöltendő börtön. A harmadrendű vádlott 1 év 6 hónapot, a negyedrendű 1 év tíz hónapot, az ötödrendű 1 év 1 hónapot kapott. Az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottak büntetése nem felfüggesztett, le kell tölteniük.
Az ítélőtábla megállapította, B. S. és D. I. az általuk megálmodott makettparkot 648 milliós összköltséggel, 550 millió forint uniós támogatással tervezték megépíttetni. Úgy igazolták, hogy megvan a projekthez szükséges önerő, hogy a pénzt egy napra átutalták az e célra szolgáló bankszámlára. Építkezés közben is állandóan likviditási gondok adódtak, ezen pedig úgy próbáltak segíteni az építtetők, hogy a kifizetési kérelmekben olyan makettekről és munkálatokról jelentik, hogy már megvannak, amelyekkel még nem készültek el. Azzal is tisztában voltak a vádlottak – szögezi le az ítélőtábla –, hogy a makettek egy része silány minőségben épült meg, az Országházat és a budai várat pedig túlárazták.
Az építtetők 2014 júniusáig 512 millió 345 ezer forint támogatást kértek, végül – az ellenőrzések idején látott hiányosságok miatt – 436 millió forintot fizettek ki nekik. Bár a park több makettje sérült volt, a beruházást „készre jelentették” 2014. március 31-én. Végül a teljes támogatás visszafizetésére kötelezték a vádlottak cégét, de csak 50 millió forintot sikerült visszaszerezni.
A tavaly márciusi, felfüggesztett börtönbüntetéseket kiszabó törvényszéki ítélettel szemben az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, a vádlottak a felmentés, illetve az enyhítés reményében.
A Mezőlaki Erik vezette ítélőtáblai tanács úgy látta, a törvényszék nagyrészt helyesen vette figyelembe a vádlottakra vonatkozó súlyosbító és enyhítő körülményeket, viszont „az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések részben nem igazodtak a terheltek által megvalósított bűncselekmények konkrét tárgyi súlyához, illetve nem feleltek meg a vádlottak közötti belső arányosítás követelményének”, továbbá „a büntetési célok az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottak esetében csak a tényleges végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása mellett érhetőek el”.
Az ítélet ellen már nem lehet fellebbezni.
(Címlapképünkon: a Mini Hungary-per egy korábbi tárgyalása. Fotó: a szerző felvétele)
