Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás státuszt kapott a kormánytól három éve a Club Aliga-fejlesztés. Mármint az eredeti elképzelés, mely 100 szobás szállodát, 5 társasházat, 37 ingatlanból álló villaparkot, kikötőfejlesztést és -bővítést, egy közösségi tér kialakítását és 13 vízparti ingatlan értékesítését foglalta magában.
A bíróság közbeszól
A hajdani balatoni pártüdülő fejlesztői (kezdetben a Mészáros Lőrinc-Tiborcz István kettős érdekeltsége, mely később Jellinek Dániel ingatlanfejlesztőére szállt át, jelen pillanatban pedig már Balázs Attila Bayer Property Zrt.-je van körül belül) a szállodakomplexumra több milliárdos támogatást is elnyertek a Kisfaludy-programból, ám ezt a kormány a beruházásstop közelmúltbeli elrendelésével együtt visszavonta. Az elmúlt hónapokban előbb egy társasháztömbre, majd egy kikötőépületre kért és kapott is építési engedélyt a beruházó. Az engedélyeket bírósági perben megtámadó Aligai Fürdőegyesület (AFE) szerint ha kisebb részekre bontják a fejlesztés elemeit, akkor elkerülhetik a nyilvánosság bevonásával járó környezeti hatástanulmány készítését. A kiemelt beruházás státusz azonban lehetővé teszi, hogy ne kelljen figyelembe venni olyan előírásokat, mint például Balatonvilágos község helyi építési szabályzata, s így 16-20 méter magas épületeket is emelhet és akár 80 százalékos beépítéssel is élhet a beruházó. Legalábbis ebben a hiszemben volt az engedélyeket kérő Bayer Property Zrt., egészen addig, amíg a Pécsi Törvényszék helyt nem adott az építési engedélyt megtámadó AFE keresetének és ki nem mondta, hogy mivel a társasháztömb építése nem turisztikai célú fejlesztés, nem szállodaépítés, így a kiemelt beruházás státuszt is tévesen alkalmazta az engedélyt kiadó Somogy Vármegyei Kormányhivatal.
Hiányzó indoklás
A Pécsi Törvényszék azonban nem csak a társasházépítések ügyében döntött így; a 3,5 méter magasságúra és 330 négyzetméter alapterületűre tervezett kikötőépület építési engedélyét is hasonló módon megsemmisítette, új eljárásra kötelezve a kormányhivatalt (nem ugyanaz volt az eljáró bíró a két ügyben). A napokban nyilvánossá vált ez utóbbi, szintén nem megfellebbezhető ítélet indokolása is. E szerint
„a kikötőépületre vonatkozó kérelem önmagában nem indokolja azt, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy legyen”.
Ezt támasztja alá az is, hogy az engedélykérő „kérelme kizárólag a kikötőépület építésére vonatkozott, ezt a tárgyaláson tett nyilatkozatában is megerősítette”. A bíróság megállapítása szerint a somogyi kormányhivatal nem indokolta, hogy miért minősítette a kikötőépület építését nemzetgazdasági jelentőségű ügynek. S bár a bíróság leszögezte, hogy egy kikötőépület önmagában nem lehet kiemelt beruházás, mégis arra hívta fel a kormányzati szervet, hogy egy új eljárás esetében konkrét jogi érvekkel támassza alá, ha továbbra is kiemeltnek minősíti, „amennyiben ennek jogi alapját nem látja, az alperesi érdekelt kérelmét az építésengedélyezési eljárásban az általános szabályok szerint kell elbírálnia”. A bíróság indokolásban szerepel az is, hogy a somogyi kormányhivatal az engedélyezési eljárás során olyan eljárásjogi szabályokat sértett (így például csak az engedély megszületése után biztosított ügyfél státuszt az Aligai Fürdőegyesületnek), melyeknek az orvoslására a perben nem kerülhetett sor, ezért a kiadott építési engedélyt meg kellet semmisíteni.
Öngól?
Érdekesség, hogy a Bayer-Property az ítélet megszületésének napján, március 14-én visszavonta építésiengedély-kérelmét a kikötőépületre, mire a kormányhivatal 16-án megszüntette az eljárást. Az AFE részéről azt mondták a Narancs.hu-nak: elégedettek a „meccs állásával (2:0)”, azzal, hogy a jelek szerint a befektető öngólt lőtt a fejlesztési elemek részekre szedésével, de újabb menetekre számítanak. Talán az Aliga II-es területen felparcellázott, Balaton-partig érő telkek ügye lehet a következő, vagyis a szabad parti sétány „visszaszerzése”. (A szóban forgó partszakaszon 13, közvetlenül vízparti telket parcelláztak fel, megszüntetve ezzel az eddigi közcélú parti sétányt.) Azt is megkérdeztük Bukovszki Andrástól, az egyesület alelnökétől, hogy voltaképpen mi a problémájuk a kikötőépülettel. „A közpark és a part közé tervezték, csökkentené a kilátást, olyan helyre is meg lehet azt építeni, mert hely van rá bőven, ahol nem takarja a kilátást” – felelte az alelnök, hozzátéve: amennyiben a helyi építési szabályzat alapján kell megépíteni, az esetben az önkormányzat településképi eljárásán is „át kell hogy menjen”.
Milliárdos ajánlat
Azt pedig, hogy az aligai „meccs” még valóban nincs lefújva, jól mutatja a Bayer Property március közepén tartott lakossági tájékoztatója (melyről szintén írtunk), ott ugyanis az hangzott el: továbbra is napirenden van a kikötőfejlesztés, továbbá magasparti apartmanvillák, valamint egy 80-100 szobás szálloda építése is. A Club Aliga útjainak, parti sétányának közcélokra történő átadására nem tettek ígéretet, ellenben arra igen, hogy közel egymilliárd forint értékű fejlesztést valósítanak meg a település számára; vállalják egyebek között közintézmények felújítását, új, orvosi rendelőnek is helyet adó intézmény építését, s a község támogatását 100 millió forint értékben. Mint ismert, a balatonvilágosi képviselő-testület többségi szavazással nem támogatta a perbe lépést az AFE oldalán sem a társasháztömb, sem a kikötőépület ügyében.
A Narancs.hu Club Aligáról szóló valamennyi cikke itt érhető el.
(Címlapképünkön: a Club Aliga kikötőjének látványterve. Forrás: Aligai Fürdőegyesület Facebook)
