Békés megye sok hátránnyal küzd: gazdasági teljesítménye elmarad az országos átlagtól, az egy főre jutó nemzeti jövedelem más térségekhez mérten csökken, a munkanélküliség az átlagot meghaladó, továbbá nagy az elvándorlás, és ezzel összefüggésben megállíthatatlanul csökken a Viharsarok népessége. Békés az egyetlen megye, amelyet nem érint egyetlen autópálya és autóút sem – hogy ez változzon, arra egyelőre remény sincs.
A kevés pozitívum egyike, hogy az európai főközlekedési útvonalnak (korridornak) számító Budapest–Bukarest villamosított vasúti fővonal a Viharsarkon keresztül fut. Ráadásul itt európai uniós fejlesztési forrásból nagy erőkkel folyik a teljes magyar pályaszakasz korszerűsítése, amely egyben az állomások felújítását is jelenti. Ennek eredményeként hamarosan óránkénti 160 kilométeres sebességgel száguldhatnak itt a gyorsvonatok, két óra alá szorítva a menetidőt Békéscsaba és Budapest között. (A járatszűkítésről szóló korábbi cikkünk itt.)
A leginkább sújtott megye
Ehhez képest több mint érthetetlen, hogy a MÁV vonalain az április 15-től tervezett vonatjárat-csökkentés a fővonalakon Békés megye és Békéscsaba számára jár a legsúlyosabb következménnyel, ugyanis az országosan megszüntetni tervezett 414 vonatjáratból 58 érinti Békés megyét. A vasúttársaság első számú menetrend-módosítási terve szerint napi hat vonatpár szűnik meg ekkortól Budapest és Békéscsaba között. Ez némi túlzással azt jelenti, hogy a nemzetközi, Romániából érkező és oda induló vonatok maradnak csak a belföldi közlekedés részei.
Egyetlen megyeszékhelyet sem érint ilyen durván a csökkentés – áll a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) levelében. Szóth Tibor, a MOSZ területi ügyvivője szerint ez azért is megdöbbentő, mert Békéscsaba és Budapest között kifejezetten rossz a közúti összeköttetés, ráadásul a Viharsarok és az ország fővárosa között az autóbusz-közlekedés is bőven hagy kívánnivalót maga után. „Kimondottan elgondolkodtató a vasúti közlekedés ilyen arányú csökkentése egy olyan térségben, aminek a közúti infrastruktúrája is elmaradott az ország többi részéhez viszonyítva” – írta Szóth. (A levél kapcsán Varga Zoltán szocialista parlamenti képviselő nyílt levélben fordult a megye kormánypárti képviselőihez, csodálkozásának adva hangot, hogy a Viharsarkot radikálisan érintő vonatszám-csökkentés ügyében közülük senki sem szólalt meg a törvényhozásban.)
Mezőhegyes és Battonya
Fotó: MTI
Hasonló a helyzet Dél-Békésben is, ahol Mezőhegyes jelent regionális vasúti csomópontot. Ide Szeged és Makó, valamint Orosháza felől érkeznek a vonatok, s innen lehet továbbindulni Kétegyházán keresztül Békéscsaba felé. Kovácsné dr. Faltin Erzsébet mezőhegyesi és Karsai József battonyai polgármester a narancs.hu tudósítójának megerősítette: április közepétől nagymértékben csökken a vonatforgalom térségükben.
„Tudomásom szerint a Battonya és Mezőhegyes között most közlekedő hét vonatpárból csupán kettő marad meg. Ez olyan csökkentés, ami minősíthetetlen, s megítélésem szerint ez csupán egy közbülső lépés a teljes megszüntetés előtt” – hangsúlyozta a narancs.hu-nak Karsai József. Hozzátette: „Most azok a döntő többségében fideszes politikusok számolják fel a vasúti szárnyvonalakat, akikkel évekkel ezelőtt vállvetve küzdöttünk, hogy ezek megmaradjanak.” A polgármester – aki ezért akkor megkapta a magáét szocialista társaitól – felvetésünkre elmondta: nem terveznek demonstrációt, Battonyát eluralta az apátia, az emberek csöndesen tűrnek.
Másként nyilatkozott Kovácsné dr. Faltin Erzsébet. A mezőhegyesi polgármester megjegyezte, hogy a Vasutas Települések Szövetségével levelet írnak az érintett térségek országgyűlési képviselőinek, hogy akadályozzák meg a vonatszámcsökkentést. Emellett vonatos körutazásra hívják a térségben élő embereket.
A Békés megyét radikálisan érintő vonatjárat-csökkentés ellen a Jobbik tüntetést szervez. A szélsőjobboldali párt ez ügyben kiadott közleményében az MSZP-t kutyának, míg a Fideszt ebnek nevezi. A Fidesz térségi országgyűlési képviselői egyelőre hallgatnak az ügyben.
