Visegrád

Marakodás a Dunakanyarban

  • Matkovich Ilona
  • 2012. március 21.

Kis-Magyarország

Bizalmatlanság, rosszindulat, egymás sértegetéséig fajuló ellentétek – ezeket az okokat sorolták a visegrádi képviselők a február 29-i testületi ülésen, ahol végül megszavazták az önfeloszlatást. De mi vezetett ide?

Új választást tartanak májusban Visegrádon, miután a helyi képviselők február 29-én kimondták a héttagú testület feloszlatását. A döntést egy független képviselő, Zeller Tibor kezdeményezte, mert „olyan mértékű egyet nem értés jellemezte a munkájukat, amely már Visegrád fejlődését akadályozta. Előfordult, hogy a testületi ülést 15 perc után be kellett rekeszteni” – fogalmazott a narancs.hu-nak a helyi politikai viszonyokról szólva a civilben vendéglős férfi.

A régi polgármester érdekei

A veszekedős felszín alatt azonban nagyon konkrét politikai okok húzódnak. A másfél évvel ezelőtti önkormányzati választáson az 1750 fős történelmi város polgárai ugyanis a változásra voksoltak, amikor a várost 1990-től vezető fideszes (jelenleg parlamenti képviselő) Hadházi Sándor helyére a független Abonyi Gézát választották meg. „Mindenki elkönyvelte, hogy két évtized után az emberek változást akartak. Ez nem jött be” – fogalmaz egy névtelenséget kérő helyi forrásunk. Szerinte a fő kérdés a városközpont fejlesztése, illetve ennek elmaradása. Ez, valamint „az erre kapott pénz lehívása, plusz a hitelfelvétel végletesen megosztotta a visegrádiakat. Volt, aki azt kérdezte, miért nem fogtak már bele, mások azt kérdezték, minek kell egy ekkora településen ilyen méretű fejlesztés”.

Abonyi Géza, a jelenlegi polgármester szintén itt ragadta meg a probléma gyökerét: szerinte a testületi tagoknak a városfejlesztésről vallott különböző nézetei okozták a kialakult helyzetet. A 2010 őszén megalakult testület az előző testülettől örökölt több megnyert pályázatot a megvalósításhoz szükséges feltételekkel és útmutatókkal. A városközpont teljes megújítására 540 millió forint uniós pénzt kapott a város, de ehhez kellett önrész is, megközelítőleg 160 millió forint. „Több képviselőtársammal közösen úgy véljük, némi módosítással ugyan, de bele kell fognunk ebbe a beruházásba. A városközpont kialakításával – mert bármilyen hihetetlen, ennek a patinás városnak a mai napig nincs városközpontja – nem várhatunk tovább. A testületben azonban többen nem szeretnék, hogy ez a projekt megvalósuljon.”

Az új városháza látványterve


Az új városháza látványterve


Ennek magyarázata egyesek szerint pofonegyszerű: Visegrád volt fideszes polgármestere, valamint az ő csapata szeretné a korábban megnyert, így saját szerzeménynek tekintett pályázati babérokat „learatni”, a jelenlegi polgármester viszont ehhez nem a megfelelő „partner”. Abonyi ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: „Emberileg megértem, hogy az előző vezetés által megnyert pályázatot a régi csapat szeretné megvalósítani, akik ennek érdekében az önfeloszlatás után valószínűleg indulni is fognak a polgármesterségért és a képviselői helyekért.” A várost vezető férfi szerint a feloszlatás szükségszerű volt, hiszen nem lehetett már dolgozni ebben az összetételben, mert a képviselők egy ideje elfogadhatatlan hangnemben, nemcsak a testületet, hanem a várost is lejárató stílusban vitatkoztak, s erről szinte mindenki tudomást szerzett Visegrádon a helyi televízió közvetítései alapján. Abonyi egyébként úgy tervezi: megméretteti magát májusban is.  

Omlik a vakolat

Az évtizedek óta alvó városnak nem ez az egyetlen megvalósításra váró óriásprojektje: szintén az előző ciklusban 1,3 milliárdot nyertek árvízvédelemre, most ennek elindítása is a következő testületre vár. „Egy olyan városnak, amelynek fő adóbevételi forrása a turizmus, és amelynek az idegenforgalomból származó bevétele mintegy évi 240 millió forint, létkérdés a város fejlesztése is” – mondja a feloszlatást kezdeményező Zeller, aki két éttermet és egy szállodát is működtet Visegrádon. Névtelenséget kérő forrásunk keményebben fogalmaz: a legnagyobb baj az, hogy a vezetők „nem tudtak igazából profitálni a hatalmas idegenforgalomból évtizedek óta, ezért váltották le többek között a régi polgármestert is, de az újjal sem jutottak előbbre".

A jelenlegi városközpont.


A jelenlegi városközpont.

Fotó: A szerző felvétele


A sokat vitatott, és a következő testületre váró városközpont-fejlesztés során a városháza épületébe kerülne az önkormányzat, a rendőrőrs, az okmányiroda, egy díszterem, mellette városi dísztér és piactér létesülne, valamint több ezer négyzetméter területet is rehabilitálnak. „A jelenlegi hivatali épületek állapota méltatlan Visegrád városához, azokban dolgozni, látogatókat fogadni, rendezvényeket tartani szinte már lehetetlen, hisz lassan fejünkre esik a mennyezet” – summázta a helyi állapotokat Zeller.  

Visegrádon másfél hónap múlva, május hatodikán tartanak előrehozott választásokat.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.