Kecskemét

Életbe lépett az új csendrendelet

  • Birtalan Gy. Gergő
  • 2012. május 4.

Kis-Magyarország

Kedd óta hatályos az a csendrendelet, amely Kecskemét szórakozóhelyeinek éjféltől reggel hat óráig tiltja meg a nyitva tartást. Az ügy egy klub és a helyi lakosok konfliktusából indult, ám végül az egész várost érintő kérdéssé nőtte ki magát.

Még 2011 végén indult lakossági tiltakozás a Vanity Promotion Kft. tulajdonában lévő belvárosi kávézó és szórakozóhely megépülése ellen: a környéken élők közül többen felháborodva vették tudomásul, hogy a helyszínen – ahol régebben már volt diszkó – újra épül valami, ezért levélben fordultak a polgármesterhez. Zombor Gábor hamarosan nyílt válaszban biztosította a panaszosokat, hogy megoldást találnak, és ennek egyik eszközéül „a széles körű lakossági tiltakozás következtében felmerülő helyi rendeletalkotás lehetőségét” jelölte meg.
A lehetőség aztán bizonyossággá is vált az április 20-án közzétett és április 26-án elfogadott „Vendéglátóüzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló önkormányzati rendelettel”, amely az eredeti szándéktól eltérően nemcsak a város központjában lévő helyeknek tiltja meg az éjjel 12 és reggel 6 óra közötti üzemelést, hanem az összes többinek is. A polgármester állítása szerint a szórakozóhelyek zaja miatti ügyek kivizsgálása hosszadalmas és kijátszható, ezért új rendelkezésre van szükség, így a nyitvatartási idő szabályozása az egyetlen eszköz, amivel a közgyűlés élhet. A rendelet egyébként május elsején már hatályba is lépett.

Gyepfoglalás
A szabályozás leginkább a vendéglátósokat sújtja, akik jelentős bevételkieséssel számolhatnak az éjféli zárás miatt. A sörözők általában hétvégenként este 9-től éjjel 2 óráig érnek el telt házas forgalmat, így a rendelet által lecsípett két óra a helyi tapasztalatok szerint a bevétel 40 százalékától fosztja meg őket. A Red Corner tulajdonosa méltánytalannak találja, hogy a „magas helyi adó mellett így kiszúrnak" velük, míg a Garázs nevű hely egyik alkalmazottja szerint, akik tőlük késő éjszaka távoznak, azok rendszerint nem haza, hanem a diszkókba mennek; épp ezért úgy gondolja, hogy ha ők éjfélkor bezárnak, a „bemelegítés után” mindenki az utcán folytatná a bulizást.

A megkérdezett diákok szintén ezt állítják, „jön a nyár, tuti, hogy nem megyünk haza éjfélkor, hanem kiülünk a fűbe, és ott iszunk tovább”. A koncertekre gyakran jönnek fiatalok a környező városokból, falvakból is, de az utolsó vonatok, buszok bőven éjfél előtt indulnak. Kecskemét közvetlen agglomerációjában is ez a helyzet, a környékbelieknek pedig valahol el kell tölteni az időt reggelig. „Hát majd a padon alszom” – poénkodott egy ceglédi fiú.


A kocsma lágy ölén
Az éjféli zárás nemcsak a kocsmák, sörözők, hanem a Vanityhez hasonló klubok nyereségességét is veszélyezteti, tekintve, hogy e helyeken éjfélig szinte semmi nincs. A klubpartik mellett azonban a koncertezést is jórészt lehetetlenné teszi a rendelet. A műsorok hivatalosan 9-10 óra körül kezdődnek, de szinte mindig vannak késések, és a legritkább esetben érnek véget éjfél előtt. Kováts Zoltán, az egyik legnagyobb koncerthelyszín, a Technika kávézó tulajdonosa ezért úgy látja, hogy a rendelet miatt az együtt turnézó bandákból vagy nem tudnak mindenkit fogadni, vagy „délután hatkor kéne kezdeni a koncertet, amikor az emberek még haza sem értek a munkából”. Az pedig szerinte csak „rosszabb lenne, ha ki kéne küldeni a vendégeket, mert itt legalább vigyázunk arra, hogy ne csináljanak hülyeséget”.

Képünk csak illusztráció


Képünk csak illusztráció

Fotó: MTI

Homoki Balázs, egy helyi banda, a Baby on the Woods dobosa azt mondja, hogy a garázsbandák ritkán lépnek fel egyedül, márpedig éjféli zárással biztos, hogy nem tudnak hárman egymás után játszani, ezért még az eddigiekhez képest is szűkülnek az amúgy sem tág lehetőségek. Szabó Balázs, a nevét viselő band frontembere szerint az aludni vágyók igényeit tiszteletben kell tartani, de nem gondolja, hogy tolerálhatatlanok lennének a hetente vagy kéthetente tartott rendezvények.A koncertek számának csökkenése, a hangulatos belvárosi éjszakai élet megszűnése ugyanakkor sok diák és vendéglátós félelme szerint a városi turizmust is visszavetné, továbbá Kecskemét maradék diákvárosi reputációját is elveszítené. Egy diák a most zajló nagyszabású központi városrendezést hozza fel példának: „Minek építenek korzót, ha úgysem fog idejönni senki?”

Nem csak a húszéveseké a világ
A belvárosban természetesen sok idős lakik, de nem csak őket zavarja a rendbontás: „Csak egymás tiszteletével lehetne egyezségre jutni! Nem a kulturált szórakozás ellen vannak a tiltakozók és a városvezetők, hanem az ellen, hogy azt nem lehetséges biztosítani” – állítja egy középkorú központi lakó. Többen osztják a véleményét, a fiatalok erre viszont azt ajánlják, hogy költözzenek ki a külvárosokba, ha zavarja őket a zaj.
A szórakozni vágyók körében a csendrendelet miatt jelentősen csökkent Zombor Gábor népszerűsége, ők azonban úgy vélik, hogy a 2010 óta polgármester politikus elcserélte az ő lehetséges szavazataikat az idősekéire. Bár a különböző generációk nehezen értenek szót ebben az ügyben, az biztos, hogy több megkérdezett idősebb lakos gondjait egyáltalán nem oldja meg a szabályozás. „Előre jön az egész pár órával, és akkor mi van? – nyilatkozott rezignáltan egy hölgy, majd hozzátette: – Sokkal nagyobb problémát okoznak a körúton éjjel száguldozó meg versenyző autók meg motorok.”


Menekülési útvonal
A rendelet – bár korábban többször rebesgették eljövetelét – a többséget váratlanul érte. Miután április 20-án a tervezete kikerült, másnap megjelent egy petíció ellene, melyet hat nap alatt több mint 2200-an írtak alá.

Ennek ellenére Zombor Gábor a közgyűlésen úgy vélekedett, hogy társadalmi vitára nincs szükség és lehetőség, mert ez elvi kérdés, és a képviselők megfelelően közvetítik választóik véleményét. Katonáné Szabó Gabriella ifjúsági ügyekért felelős alpolgármester pedig ugyanott elmondta, hogy 2008 óta próbálják felszámolni a „fiatalok botrányos utcai magatartását”, kamerákkal, játszóterekkel, a polgárőrség segítségével és egyéb módokon, ám mindez sikertelen maradt. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság ugyanakkor arról tájékoztatott minket, hogy Kecskeméten nincs olyan rendfenntartási feladat, amit ne tudnának ellátni, és nincs olyan szórakozóhely sem, amelyik problémás lenne rendőrségi szempontból.

Dr. Kodácz Kinga, a Vanity Café jogi képviselője azonban a szabad versenyre és az egyenlő esélyekre nézve sértőnek tartja a rendeletet, sok vendéglátós pedig kilátásba helyezte, hogy a szakmabeliekkel közösen lépnek fel a rendelet ellen. A hétvégenként kikapcsolódást kereső fiatalok, középkorúak és idősebbek a tüntetést, flashmobot sem tartják kizártnak.
Némi lehetőséget azonban hagy az elfogadott módosítás is: például hajnalban is működhet az a szórakozóhely, amelynek nincs telekhatára lakóépületekkel – akkor, ha „egy éven belül a vendéglátóüzlet mindenkori üzemeltetőjével szemben nem érkezik lakossági panasz vagy bejelentés”. Nyitva tarthatnak azok a helyek is, ahol a társasházi közgyűlés vagy az ingatlan tulajdonosai hozzájárulnak ehhez. A közgyűlési vita után pedig azzal a módosító javaslattal egészült ki a csendrendelet, miszerint azok a helyek, amelyek múlt év december 31-ig megszerezték működési engedélyüket, és augusztus 31-ig bejelentkeznek a közgyűlés jogi, ügyrendi és bűnmegelőzési bizottságánál, mentesülést kapnak a rendelet hatálya alól. Ha azonban egy éven belül, két külön esetben megalapozott lakossági panasz érkezik a helyre, őrájuk is éjféli zárás vár.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.