Nem makulátlan a keszthelyi Fő tér rekonstrukciójának kivitelezési pályázata. A „Keszthely történelmi belvárosának rehabilitációja a gyalogos térrendszer kiterjesztésével” elnevezésű, közel 2 milliárd forintos projektet a Közgép Zrt.-ből és a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből álló KR 2010 Konzorcium nyerte, egyedüli indulóként. A narancs.hu által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint épp a valódi versenyeztetés hiánya a legnagyobb gond a tenderrel, noha a törvényeknek teljesen megfelelt a pályáztatás.
A második ajánlat
A város vezetése 2010 áprilisában írta ki a pályázatot, ám az egyetlen ajánlattevőt, a KR 2010-et 2010 júniusában el kellett utasítaniuk. (Hogy miért csak egy cég pályázott, arról később még szót ejtünk.) A jegyzőkönyv szerint „érvényes ajánlatot tevő ajánlattevők (sic!) közül az összességében legelőnyösebb ajánlatot a KR 2010 Konzorcium (…) ajánlattevő adta” azzal, hogy Keszthely város főterének rekonstrukcióját nettó 1,1979 milliárd – bruttó közel 1,5 milliárd – forintért vállalta, csakhogy ez az ajánlat azért nem lehetett megfelelő, mert az ajánlatkérőnek ekkor nettó forrásként még „csak” 856 millió forint állt rendelkezésére.
A Magyarok Nagyasszonya-templom
Fotó: MTI
Novemberben viszont – ahogy az a mi Közgép-összeállításunkból is kiderül – már nyert a konzorcium egy 997,6 milliós ajánlattal. A hazai törvények ugyanakkor eredménytelen eljárás esetén lehetővé teszik azonos tartalommal kiírni ugyanazt a pályázatot, és hirdetmény nélkül meghívni az ajánlattételben érintett céget, cégeket – ez esetben ugye csak a KR 2010 Konzorciumot. Tehát a második ajánlattétel dokumentációját csak ez a konzorcium kapta meg. Szakértőnk szerint az, hogy a kiíró nem módosított a feltételeken, hanem az egyetlen ajánlattevővel tárgyalt tovább más eljárásban, sérti az uniós szabályozást, hiába van összhangban a hazai szabályozással.
Ez azért releváns szempont, mert a keszthelyi felújítás jelentős európai támogatással valósul meg: az összköltség 1,844 milliárd forint, és ehhez 997,9 milliónyi uniós pénzt kapott az önkormányzat. (Érdekes módon nagyjából erre az összegre csökkentette a konzorcium az eredeti, majdnem 1,2 milliárdos ajánlatát.)
„A későbbi EU-s ellenőrzés esetében igenis van kockázata annak, ha az ajánlatkérő elfelejt versenyeztetni” – állítja forrásunk. (Erről lásd bővebben Hasonlatos című keretes írásunkat.) Az önkormányzattól megkérdeztük, hogy a két kiírás között eltelt pár hónapban (2010 júniusa és novembere közt) miből teremtettek elő még 140 millió forintot, ám erre választ nem kaptunk.
| Ezért kell a felújítás A keszthelyi önkormányzat arra is válaszolt, hogy miért szükséges a Fő tér átalakítása. Egyik céljuk a tér forgalmának tehermentesítése volt, másrészt „a projekt helyreállítja a történelmi belvárost. (…) A Fő tér gyalogos térrendszerbe történő integrálásával a sétálóutcai szakasz jelentősen bővül, az ország egyik legszebb főúri kastélymúzeuma, a Festetics-kastély és a kialakítandó klasszikus városközpont közvetlen gyalogos összeköttetést kap. (…) Az átalakuló belváros a helyi előnyökön túl a minőségi turizmus élénkülését is szolgálja majd.” A felújítás során megújul a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom tornya, a rendház, illetve más főtéri és sétálóutcai épületek is. A felújítás második ütemének befejezését 2013-ra ígérik. Egy hónappal ezelőtt a keszthelyi önkormányzat internetes szavazást indított arról, hogy mi legyen a megújult Fő tér neve. |
Egy, csak egy
A pályázati kiírás továbbá elég kemény követelményeket támasztott a potenciális pályázókkal szemben, nem elég, hogy szigorú és terjedelmes referencialistát írt elő, 3 évre visszamenőleg. A kiírás ugyanis eleve alkalmatlannak nyilvánítja azt a pályázót, aki:
– Nem rendelkezik az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 36 hónapban összesen legalább 10 000 m2 felületű, műemléki környezetben, természetes kővel megvalósított térburkolási munkára vonatkozó referenciákkal, amely referenciák közül legalább 1 db műemléki környezetben megvalósított (KÖH mint szakhatóság által jóváhagyott) legalább 5000 m2 felületen természetes kővel megvalósított térburkolási referencia, ahol az ellenszolgáltatás mértéke legalább nettó 400 000 000 HUF összeget elérte, és amely referenciának az Európai Unió strukturális vagy kohéziós alapjából finanszírozott munkára kell vonatkoznia.
– Nem rendelkezik az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 36 hónapban összesen legalább 1 db műemléki védelem alatt álló köztéri szobor vagy emlékmű, továbbá legalább 1 db köztéri szobor vagy emlékmű áthelyezésére, felújítására és/vagy rekonstrukciójára vonatkozó referenciával.
–Nem rendelkezik összességében legalább egy városközpontban vagy elkülönített városrészben teljesített komplex mélyépítési rehabilitációra irányuló, legalább nettó 300 millió Ft-ot elérő értékű, az alábbi munkafolyamatokat magában foglaló referenciával: egy fejlesztési projekt és egy szerződés keretében, parkolókialakítást, szennyvízcsatorna hálózat, ivóvízhálózat rekonstrukciót, villamos energia hálózat kialakítást (sic!).
(A kiírás ezenkívül számos munkaeszközt, illetve végzettségi, sőt alkalmazotti követelményt is állít, ezek mind megtalálhatók itt.)
| Hasonlatos A keszthelyi történet emlékeztet a 2009-ben megpályáztatott Budapest Szíve programra. Még március elején írta meg az index.hu, hogy értesülései szerint 1,8 milliárd forintos bírságot kaphat cégein keresztül a főváros és az V. kerület, miután a jelentős uniós támogatást nyert beruházás ellenőrei úgy találták, hogy a Budapest Szíve program 2009-es közbeszerzési kiírása irányított volt, ugyanis a feltételeknek csak egy hazai cég felelhetett meg. A pályázónak (azaz az egyedüliként induló Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből és a Bau Holding 2000 Zrt.-ből álló Budapest Szíve Konzorciumnak) részfeladatonként egy-egy – nettó 1,2 milliárd forint értékű – műemléki környezetben végzett kivitelezési referenciával, valamint részfeladatonként három, egyenként legalább nettó 300 millió forint értékű díszburkolási referenciával kellett rendelkeznie. Mint az ellenőrök megjegyzésükben írták: a „műemléki környezetben” végzett milliárdos értékű referenciák kiválasztási kritériumként való előírása aránytalan volt és nem kapcsolódott a beszerzés tárgyához, ugyanis a Budapest Szíve három projektjében „a munkák nem kifejezetten történelmi épületek felújítására, hanem járda és közút burkolati felújítására irányultak. Bár az érintett utcák Budapest történelmi belvárosában találhatók, a kiírt kivitelezési tevékenységek nem voltak szignifikáns mértékben eltérőek a nem történelmi helyszíneken végzett munkáktól” – olvasható az index.hu-n. |
A meglepően szigorúnak tűnő feltételekre vonatkozó kérdésünkre a keszthelyi önkormányzat úgy reagált: a „projektek szinte teljes egészében műemléki környezetben valósulnak meg, ezért szabta feltételül a kiírás, hogy a majdani kivitelező cég jártas legyen az ilyen munkálatokban”.
Nem átlátszó
Közbeszerzési szakértőnk szerint az is kifogásolható, hogy a nyertes pályázóval kötött szerződésről a város honlapján nincsen információ, csak korábbi idevágó dokumentumokat lehet letölteni az oldalról. (A hirdetmény itt elérhető.) Ez pedig egyrészt törvénysértő, másrészt olyasvalami, amit a nagyobb önkormányzatok ma már nem engedhetnek meg maguknak.
A kiíró
A közbeszerzési ajánlattételi felhívást nem Keszthely önkormányzati hivatala írta ki. Az önkormányzattól kapott információink alapján a Veszprémber Zrt. „megbízási szerződés alapján közbeszerzői és lebonyolítói tevékenységet lát el a projekt II. ütemében, így ez a cég állította össze” a közbeszerzési ajánlattételi felhívást is. Ez az a cég, amely négymilliárdos ajánlatával elnyerte a vörösiszap-katasztrófában érintett három település, Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely lakásainak újjáépítését is. (A cég vezetője pedig itt beszél a beruházásról részletesebben.) Érdekesség, hogy az Opten szerint a cég igazgatósági tagja az a Garancsi Mária, aki a Népszabadság tavalyi cikke szerint a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tanácsadója, és meg nem erősített információink szerint a befolyásos kormányközeli személyiségek, valamint az Orbán Viktor által is favorizált Videoton FC tulajdonosának, Garancsi Istvánnak a testvére is.
| Memoriter A Közgépről szóló januári cikkünkben azt írtuk: a Közgép Zrt. – többnyire egy-egy konzorcium vezető cégeként – az elmúlt másfél év alatt több mint 200 milliárd forintnyi állami, illetve önkormányzati megbízást kapott közbeszerzés útján. Cikkünkben az is szerepelt, hogy a vidéki önkormányzatok szintjén megbízhatóan gyűjtögeti megbízásait a Közgép, de különösen a fideszes polgármesterek vezette városokban aktív. A Közgép nyerte el „a szolnoki önkormányzat által a kerékpáros-gyalogos Tisza-híd építési munkálataira kiírt 1,225 milliárd forint értékű közbeszerzési pályázatot. A székesfehérvári szennyvízcsatorna hálózatának bővítésére meghirdetett – 7,83 milliárd forintos – tendert szintén a Közgép vitte el. Sopronban egy Közgép vezette konzorcium a helyi önkormányzat, illetve a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. által kiírt tendereken egyaránt sikerrel indult, és a két címről összesen 800 millió forint felett kapott megbízásokat. Salgótarjánban, Csongrádon sok tízmilliós, Keszthelyen, Balatonfüreden közel egymilliárdos, Győrben, Nagykanizsán és Siófokon többmilliárdos helyi beruházások valósulhatnak meg Közgép vezette társulások munkájában. A mellékelt listán két független kivételével valamennyi megrendelő önkormányzat élén fideszes polgármester áll.” (Keszthelyt is a fideszes Ruzsics Ferenc vezeti.) Többször megírtuk már, hogy a Közgép Zrt. elnök-vezérigazgatója Nyerges Zsolt, aki bizalmas viszonyt ápol a Fidesz gazdasági háttérbirodalmát vezető Simicska Lajossal. A Népszabadság pedig április 16-án írta meg egy közbeszerzési dokumentumra hivatkozva, hogy Simicska Lajos a Közgép Zrt. valódi tulajdonosa. |
(Ha Ön vidéken él, és szintén tapasztalt kifogásolható közpénz-költést, kérjük, írja meg nekünk a címre.)
