Az építményadó minden szolnoki háztartásra vonatkozó kiterjesztését, valamint telekadó bevezetését fogadta el a megyei jogú város önkormányzata november végén.
A döntés szerint a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanok után 2025. január 1-től, éves szinten, négyzetméterenként 350 forintot kell fizetni. A telekadó is változik: a földhivatali nyilvántartásban „kivett, beépítetlen terület” néven nyilvántartott ingatlanok után 50 forint lesz négyzetméterenként az adó mértéke évente. A régi rendelet alapján eddig csak a 150 négyzetméter feletti lakóingatlanok esetében (100 Ft/nm/év), illetve alapterülettől függetlenül a garázsok, valamint a nem életvitelszerűen lakásnak használt üdülők (200 Ft/nm/év) után kellett adót fizetni.
Az indoklás szerint az adó mindenkire történő kiterjesztésére azért van szükség, mert a város jövő évi költségvetésének egyensúlyban tartásához 2,6 milliárd forintra van szükség. Az új adóforrás 600 milliós pótlást biztosít, ami fontos a város jövő évi zavartalan működtetéséhez. A döntést azért kellett most meghozni, mert ha átcsúszik jövő évre, akkor már csak 2026-tól érvényesíthető az adómódosítás.
A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón Györfi Mihály, a város ellenzéki polgármestere elmondta, az építményadó megfizetése az áldozatvállalásról szól, a képviselők a lakosság iránt érzett felelősségüknek megfelelően döntöttek. Hozzáfűzte, hogy a 2025-ös költségvetés előkészítéséhez volt szükség a tervezet elfogadására. Azokat a hátrányos helyzetűeket, akiknek nehézséget okoz az adó megfizetése, támogatják. A polgármester azt is mondta, reméli, hogy a bevezetett közterhek csak átmeneti időre szólnak. Töreki András, a szolnoki közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője szerint számos szakmai egyeztetés előzte meg a döntést: „Látta és megértette a Fidesz-frakció, hogy az építményadó kiszélesítésére szükség van” – jegyezte meg.
Miért a lakosággal kell megfizettetni?
Sámson László ellenzéki képviselő egyedüliként szavazott nemmel az előterjesztésről. Már a közgyűlés előtt megszellőztette Facebook-oldalán, hogy mit gondol erről. „Véleményem szerint ez csak úgy támogatható, ha sávosan kell fizetni. Az elmúlt súlyos inflációtól terhelt évek után nem lehet ezt mindenkitől megkövetelni. A maradék 1,2-1,3 milliárdot még ki kell gazdálkodni. Ezt az önkormányzati cégek támogatásának jelentős megkurtításával lehet majd elérni. Akármelyik ujjamat harapom, mindegyik fájni fog” – írta. A képviselő lapunknak elmondta, több dolog miatt nem értett egyet a döntéssel. „A közgyűlés előtt legalább nyolc nappal ismertetni kell ezeket az előterjesztéseket a képviselőkkel, de most a végleges verziót két nappal előtte olvashattuk. A törvények szerint legalább harminc nappal az év vége előtt dönteni kell a következő évi adóváltoztatásokról, így a képviselőtársak azzal magyarázták a sietséget, ha most nincs elhatározás, akkor csak 2026-ban lehet bevezetni az adómódosítást. De így nem maradt idő az átgondolt bevezetésére, ezt meg kellett volna beszélni lakossági fórumokon, civil szervezetekkel, nyugdíjas szervezetekkel. Ráadásul a végleges megoldás az lett, hogy lakásmérettől függetlenül egyöntetűen mindenki négyzetméterenként fizeti a 350 forintot és nem teherviselő képességéhez mérten fizet” – indokolta, miért szavazott nemmel.
Arra is kitért, hogy az ingatlanadó módosításból bejövő 600 millió forintot egy ekkora költségvetéssel rendelkező város máshonnan is elő tudná teremteni meg. „Nem vagyok közgazdász, de addig, amíg nem ismerjük a megtakarítási kapacitásokat, nem néztük át a költségvetést, amíg nem történt meg a polgármester által ígért átvilágítás, addig
miért teszünk a lakosság vállára egy olyan terhet, amit végül is az előző ciklus önkormányzata termelt ki?”
– tette fel a kérdést a képviselő.
Nincs ellenzék
Miskolczi László volt képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Egyházügyi önkormányzati bizottság tagja is megjegyezte, hogy az előző ciklus fideszes vezetésének elhibázott gazdaságpolitikája okozta a megyeszékhely pénzügyi válságát. Tavaly még olyan hangokat lehetett hallani a szolnoki ellenzéktől, hogy technikai csődben van a város, ma már Miskolczi úgy érzi, nincs ellenzék. Kiemelte, a döntés előtt hatástanulmány nem készült, a döntéshozók csak arra voltak kíváncsiak, hány háztartás van és így mennyi pénzt tudnak beszedni. „A kereskedelmi és szolgáltató egységekre is vonatkozik az építményadó kiterjesztése, az emiatt bezáró üzletek a városból további elvándorlást eredményezhetnek” – figyelmeztetett Miskolczi. Szerinte érdemes megjegyezni, hogy még az építményadó módosítása előtt, az új testület első intézkedései között volt, hogy megemelték a képviselők tiszteletdíját.
A közösségi médiában is ezt emlegették leginkább Szolnok felháborodott lakosai, meg azt, hogy a Fidesz és az ellenzék ilyen típusú együttműködéséből nem kérnek. Azt mindenki tudja, hogy a kormányzati elvonások is nehezítették a város költségvetésének egyensúlyban tartását, de azt már kevésbé értik, ha a hiány az előző ciklusban keletkezett, akkor miért nem teszik egyértelművé, ki a felelős. Sokan szóvá tették, végképp nem érthető, miért a városban élőkre tolják ennek terhét.
(Címlapképünkön: a szolnoki Széchenyi-lakótelep. Forrás: Szolnok Facebook)
