„Úgy kell és úgy fogom az igazamat és az ártatlanságomat bebizonyítani, hogy a vádemelés után egy azóta indult másik eljárás keretében (...) az engem vádoló vádhatóság házkutatás keretében a lakásomról a jelenlegi ügyemnek tűpontosan kidolgozott védekezési stratégiáját tartalmazó számítógépemet és adathordozóimat lefoglalta. A lefoglalt eszközökön lévő adattartalom, így a jelen büntető ügyemnek teljes védekezési anyaga már a tárgyalást jóval megelőzően az ügyészség rendelkezésére áll és arról tudomással bírnak. Úgy érzem, ezzel sérül a védekezéshez való jogom, valamint megfosztottak az Alaptörvényben, valamint büntetőeljárási kódexben deklarált alapjogomtól” – szögezte le közel négyórán át felolvasott vallomása elején a múlt héten a Gyulai Törvényszéken Bakos Pál volt Békés megyei főállatorvos, egy illegális kutyaexporttal kapcsolatos büntetőper elsőrendű vádlottja.
Bakos Pált a vádirat – más bűncselekmények, például hivatali vesztegetés elkövetése mellett – összesen 5103 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolja az illegális kutyaexporttal összefüggésben. A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség 8 év letöltendő börtönbüntetést, 33 millió forint vagyonelkobzást, 1,5 millió forint pénzbírságot kér, emellett 8 év foglalkoztatástól eltiltást lát szükségesnek abban az esetben, ha beismeri az ellene felhozottakat. A volt főállatorvos viszont tagadja és visszautasítja a vádiratban foglaltakat.
A büntetőper szeptember közepi előkészítő ülésén Bakos és jogi képviselője, Makó Sándor tanúnak szerette volna beidéztetni a békéscsabai K. Mihályt, aki az ügy 2021. májusi kirobbanása után állításuk szerint többször is azzal kereste meg Bakost és családtagjait egy magas rangú vezető ügyészre hivatkozva, hogy tegyen beismerő, vagy legalábbis olyan tartalmú vallomást, ami a majdani vádakat alátámasztja. A volt főállatorvos azt állítja, hogy sokáig vádalkuval hitegették.
A vádalkuból végül nem lett semmi; Makó Sándor ügyvéd még az előkészítő ülésen elmondta, tudomásuk szerint K. Mihály ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) nemrégiben befolyással való üzérkedés miatt indított eljárást. Ennek a folyományaként csaptak le a nyomozók Bakosra is, amikor minden adathordozóját és adatrögzítőjét elvitték tőle.
Lehallgatás hamis indokkal?
2021. május 11-én egyszerre tucatnyi Békés megyei helyszínen razziáztak a nyomozók. Akkor állították elő és vették őrizetbe a nem sokkal később menesztett térségi főállatorvost. Bakos és védője szerint viszont a nyomozó hatóság hamis információk és valótlan indokok alapján készített titkosszolgálati eszközökkel hangfelvételeket. Erre hivatkozva azt szeretnék elérni, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat rögzítette hangfelvételeket a bíróság rekessze ki a bizonyítékok közül, és a vallomásai közül is csak az elfogásakor tettet vegyék figyelembe, mert a többit egyrészt az egyezség látszatát keltő befolyás, pszichikai nyomás, másrészt az előzetes letartóztatásban, a börtönben elszenvedett fizikai bántalmazás hatása alatt tette meg. „Nekem legelső esetben itt, a törvényszéken van lehetőségem arra, hogy hiteles, valós vallomást tegyek” – állította Bakos. A vádiratról azt mondta, nem igazán érti, az abban megfogalmazott tényállások szerinte homályosak, sok esetben feltevésekre alapulnak.
Bakos védekezésében arra is hivatkozott, hogy szerinte a tényállási elemeket részletező vádiratban az ügyészség sok helyen már hatályon kívül, vagy hatályba nem lépett jogszabályra hivatkozott; de azt is megemlítette saját szakmai presztízsét emelendő, hogy részt vett a TRACES (TRAde Control and Expert System), az állatok, állati- és növényi termékek nyomon követésére szolgáló európai információkezelési rendszer egyik részének kidolgozásában, és PhD-hallgatókat is oktatott az Állatorvosi Egyetemen is.
Az ügyészség korábban kiadott közleményében a következő áll: „A szolgáltató állatorvos a szállítás érdekében biankó kisállat-útleveleket állított ki anélkül, hogy az állatokon bármilyen vizsgálatot, beavatkozást elvégzett volna, majd a vezető beosztású hatósági állatorvos segítőjével rögzítette a webalapú nyilvántartásokban a fiktív adatokat, vizsgálat nélkül igazolta az állatok szállításra való alkalmasságát, és kiállította a szállítmányokat kísérő bizonyítványokat”.
Bakos Pál szerint viszont az ügyet egy általános sémára próbálja ráhúzni az ügyészség, és az ország más területein, más hatósági állatorvosok által elkövetett bűncselekményeket próbálják ráhúzni. Bár a többi esetben volt tettenérés is, Békés megyében szerinte nem is lehetett ilyen, és árulkodónak tartja azt is, hogy a gyanúsításkor átadott iratok között egy kutyaszállítással kapcsolatos ügyben egy Kaposvári Ügyészségi anyag is szerepelt.
Biankó kisállatútlevelek
A további nyolc vádlott – szolgáltató állatorvos, kutyatenyésztők és szállítók – meghallgatása közel három napon át folyt a Gyulai Törvényszéken. Az egyik vádlott, Sz. Károly volt újkígyósi állatorvos az eljárás közben elhunyt. A többi vádlott vallomása nem, vagy nem mindenben támasztotta alá Bakosét.
Bakos beosztottja, K. Sándor, az állategészségügyi állomás volt informatikusa azt mondta, az esetek nagy többségében a főállatorvos azonosítójával lépett be a TRACES-rendszerbe, amelyet egy utasítás és némi plusz pénz nyomán ő töltött ki. Elismerte, ez nem volt szabályos, ugyanakkor hangsúlyozta, valótlan adatot nem rögzített. Bár arra a bírói kérdésre, hogy ezt pontosan honnan tudja, nem tudott érdemi választ adni. Egy, még a nyomozati szakban tett és most visszavont vallomásában arról is beszélt, hogy a negyedrendű vádlottnál, Sz.-né B. Klára orosházi kutyatenyésztőnél azt látta, hogy előre kitöltötték a kutyák külföldre szállításához elengedhetetlen kisállatútleveleket.
S. Györgyi harmadrendű vádlott, aki régebb óta Gerendáson működtetett telephelyet, Futó Ildikó bíró kérdésre elmondta, az állatokat nem, vagy nem mindig vizsgálta meg Bakos. Az ügyletből származó jogtalan előnyt a kutyák tartására fordította.
Sz.-né B. Klára egy Orosháza és egy Gádoros melletti tanyán felvásárlói tevékenységéhez kapcsolódva üzemeltetett telephelyet a férjével együtt. A bíróság előtt kifejtette, hogy a nyomozati szakban azért nem tett vallomást, mert „nem is tudta, miről van szó, ezért semmi bűntudata nem volt”. Szerinte mindent szabályosan végeztek, az állatjóléti intézkedéseket is betartották, s úgy nevelték a kiskutyákat, hogy hamar megbarátkozzanak új gazdájukkal. Azt is hangsúlyozta, nem fűződött anyagi érdekük és jogtalan előnyük ahhoz – amint a vádiratban szerepel –, hogy a megengedett 15 hetes koruk előtt Németországba kerüljenek az állatorvos által nem látott, be nem oltott és chippel el nem látott kölyökkutyák.
Elmondása szerint egy szállítmány alkalmával a legtöbbször 70 kutyák vittek 1500 kilométeres távolságra, és esetükben minden alkalommal H. Winkel német kereskedővel működtek együtt, akinek „rendkívül magas elvárásai voltak mind a kutyákkal szemben, mind az eljárás szabályosságával kapcsolatban”. A német cégtulajdonossal egy Orosháza mellett található, egy helyrajzi számra bejegyezett ingatlanon osztozik a magyar kutyakereskedő. (H. Winkelről és a több, nem magyar kereskedőről lásd Külföldi kapcsolat című keretes írásunkat.)
A negyedrendű vádlott viszont elismerte, hogy a kisállatútlevelet az állatorvos helyett – szabálytalanul – ő állította ki. Az üres közokiraton csak az állatorvos aláírása és bélyegzője szerepelt. Ekkor már Pertich Attila tótkomlósi állatorvos – ő korábban is vállalta a teljes nevét – ugrott Bakos helyére, aki időközben megyei és hatósági főállatorvos lett. „Ön adna egy üres lapot vagy okiratot bárkinek, amelynek az alján csak a maga neve szerepel?” – próbálta a helyzet fonákságát kérdésével érzékeltetni Futó Ildikó bíró. A Bakossal való régi jó kapcsolatára hivatkozva, és nem a felvetés átfogó jellegére határozatlan igent mondott a negyedrendű vádlott.
Külföldi kapcsolat
H. Winkel német üzletember nem csupán jól ismeri és üzleti kapcsolatban volt/van a negyedrendű vádlottal, akivel egy helyre van bejegyezve telephelye, de a Németországba szabálytalanul szállított kutyák magyarországi összegyűjtésének és szállíttatásának ő lehetett az egyik szervezője, kutyaszaporítók és -nepperek bevonásával, akiknek a zöme már a vádlottak padján ül. Mind a magyarországi, mind a németországi ügyekben így H. Winkel az egyik kulcsfigura.
Megkérdeztük a KNYFÜ-t, hogy H. Winkel a nyomozás, majd a vádemelés során miért nem merült fel sem gyanúsítottként, sem vádlottként. Erre a KNYFÜ azzal reagált, hogy bírósági szakban lévő ügyről egyéb adatot nem közölhet. Hozzátették, hogy az ügyészség konkrét megjelölt személy büntetőjogi érintettségével kapcsolatban a személyiségi jogok védelme miatt nem adhat tájékoztatást.
79 szállítmány, 6500 kutya
„Csináltam, amit mondtak, de jogellenességről szó sem volt. Azt néztem, mi ez a sok állat, ekkora mennyiségben. Nem tudom pontosan, mi az állatorvos dolga, nem kell átlátnom a teljes folyamatot. Nem Pertich Attila oltotta be a kutyákat, talán sejtettem, hogy valami nincs rendben” – ezt mondta B.-né D. Magdolna hetedrendű vádlott, aki Pertich Attila asszisztense.
Bakos Pál Pertichtől kért ugyanis segítséget, hogy megyei és egyben hatósági főállatorvosi kinevezése után is megtartsa szolgáltató állatorvosi praxisát, egyben ne veszítse el jól fizető együttműködését a Zora-Hunden Kft.-vel, amely H. Winkelen keresztül Németországba szállított ki kölyökkutyákat. A főállatorvosi kinevezése után Bakos ugyanis szolgáltatói állatorvosi praxisát összeférhetetlenség miatt nem vihette tovább.
„Ez egy, az egyetem óta ismert jó barátnak tett szívesség volt, aminek semmi köze nem volt a jogtalan anyagi előnyszerzéshez” – mondta vallomásában a hetedrendű vádlott, Pertich Attila. Innentől kezdve az ő aláírása szerepelt a kitöltetlen kisállatútleveleken, és ő állította ki a számlákat is, noha semmilyen tényleges tevékenységet nem végzett a kiszállításra váró kölyökkutyákkal.
Pertich azt mondta, sem a beosztottja, sem a főállatorvos nem vitt fel hamis adatokat a kisállatútlevelekre. Azt viszont furcsállotta, hogy a TRACES-okmányokat Bakos megyei főállatorvosként indította, az ugyanis a kialakult gyakorlat szerint nem volt szokás. Pertich szólt arról is, hogy egyszer összekülönbözött Bakossal, mert a korábbi szóbeli megállapodásuk ellenére nem csak Németországba, hanem két szlovák kutyakereskedő, de lehet, pontosabb a kutyanepper kifejezés, Marian Homola és egy Alex nevű férfi segítségével Szlovákián keresztül, vagy egyenesen Spanyolországba vittek olyan kiskutyákat, amelynek okmányain az ő neve szerepelt. A vádiratban azt olvasni, Marian Homola az eljárás során ismeretlen maradt. (Ahogy lapunkban már korábban megírtuk, a nyilvános szlovák cégadatbázisban két perc alatt megtaláltuk Homola cégét, telephelyének címét és vállalkozásának legfontosabb adatait, ami azt feltételezi, felkutatása nem lehetetlen. Amikor ezt kérdeztük a KNYFÜ-től, azt a választ kaptuk, a külföldi személyek esetében nem lehetett a megalapozott gyanú szintjét elérő bizonyossággal megállapítani, hogy aktívan részt vettek volna a korrupciós kapcsolatban, vagy akár csak tudomásuk lett volna arról, hogy az ügyben hatósági személyt vesztegetnek.)
Vallomásában Pertich arról is beszélt, hogy a vád tárgyává tett időszak, 2019–2020 a Covid-járvány időszakára esett, amikor a nyugat-európaiak még a szokásosnál is több háziállat megvásárlásával elképesztő mértékű igénnyel léptek fel a piacon. Ezek után, tehetjük hozzá, aligha véletlen, hogy megnőtt a Magyarországról Német- és Spanyolországba szállított kutyák száma. A vádirat szerint ebben a vádlotti körben ekkor 79 szállítmány indult el Magyarországról. Csak ekkor az ehhez a személyi körhöz tartozók több mint 6500 kutyát exportáltak nyugatra. A hetedrendű vádlott szerint ennek ellenére alig akadt reklamáció, ha mégis, az sem az állatok egészségügyi állapota, hanem a színe vagy fajtája miatt történt. (Lapunkkal kapcsolatban álló német állatvédők nem osztják ezt a közlést.)
Pertich, akinek egyébként három cége és kiterjedt agrárgazdasága is van, elismerte, hogy a számlákon feltüntetett teljesítés nem volt valós. Ügyvédje, Györgyi Árpád úgy vélekedett, hogy védencét emiatt a számviteli fegyelem – azóta egyébként már elévült – cselekményével kellett volna megvádolni, a vádhatóság viszont – szerinte tévesen – bűnsegédként elkövetett, vezető beosztású hivatalos személyként, az előnyért a hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és nem kevesebb, mint 2523 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolja. Mindezért 5 év börtönt, 5 év foglalkozástól való eltiltást és másfél millió forint pénzbírságot javasol a bíróságnak, amennyiben a vádlott beismeri a vele szembe felhozott bűncselekményeket. Pertich mindezeket tagadja.
Bakos Pál a vallomásában arról is beszélt, hogy összefüggés lehet az ügye és a között, hogy állítása szerint korábban a munkatársai feltártak egy súlyos európai uniós költségvetési csalást érintő ügyet, ő maga pedig a megyei vadászatok engedélyezésével és tiltásával is foglalkozott a megyében. Elmondása szerint amikor a vezetőinek ezekről az ügyekről beszámolt, fenyegetéseket kapott, és rá egy hónapra történt a meggyanúsítása és letartóztatása. Ezért Bakos és ügyvédje kezdeményezte Takács Árpád megyei kormányhivatali vezető tanúkénti meghallgatását.
(Címlapképünk illusztráció)
