Egy évig nem működött a társasház elektromos kapuja, mert a távirányító érzékelőjét „bezavarta” a Nap

  • Massay-Kiss Andrea
  • 2023. április 13.

Kis-Magyarország

Szolnokon, a Bimbó úton az egyik társasház lakói tavaly tavasszal azzal szembesültek, hogy a háromemeletes épülethez kovácsoltvas kerítést építenek. A privátszférát és zárható, saját parkolót jelentő kerítésre a kivitelezők felszereltek egy érzékelővel ellátott, távirányítóval működtethető kaput. Ám kiderült: a szenzor nem nyitja és zárja a bejáratot, ha rásüt a Nap.

Így a kerítés értelme, a folyamatosan nyitva lévő kapuval, legalábbis kérdésessé vált. Ez az értéknövelő beruházás egy éve történt, de a megoldásra igen sokat kellett várni. Kerek egy évet. A 32 lakásos lakóház tulajdonosa a szolnoki önkormányzat, üzemeltetője a helyi Szollak Kft., a lakók pedig bérlők. Két bérlő elmondása szerint a munkálatokról előzetesen nem tudtak. Mivel nem tulajdonosok, csak azzal a kész ténnyel szembesültek tavaly tavasszal, hogy készül egy kovácsoltvas kerítés a társasháznál. Azt sem tudták, ki volt a kivitelező.

„A kerítésen két ember dolgozott, és nagyjából két hónap alatt készültek el. Amikor végeztek, azt mondták, hogy majd jön valaki, aki beüzemeli az érzékelővel ellátott kaput” – mesélte az egyik lakó. Ám a beüzemelést végző férfi nem tudta elvégezni a munkáját, csak megállapította, hogy a kapu mozgásáért felelős beépített szenzor működésképtelen, mert rásüt a Nap.

„Ezután annyit mondott, hogy a kivitelezőket már nem lehet elérni” – folytatta a lakó. Átmeneti megoldásként az előttük lévő szomszédos ház kerítésére két bérlő egy hosszú nád takarást tett, így próbálták árnyékolni a szenzort. Kiderült, megoldásuk nem minden évszakban tökéletes, mert nem ugyanolyan magasságban jár a Nap, így a szenzor továbbra sem működtette a kaput. Az sem bizonyult jónak, amikor egy szerelő egy fémlappal árnyékolta az érzékelőt, mert emiatt a berendezés olyan takarásba került, hogy egyáltalán nem érzékelte jelet, így nem működtette a kaput.

Ezért jobb híján a kapu folyamatosan nyitva volt.

A használhatatlan kapuhoz tartozó távirányítókat korábban kifizettette a lakókkal a Szollak Kft. „Itt is volt egy kis trükközés, mert eredetileg arról volt szó, hogy a távirányító tízezer forint, a másolt típus ötezer forint. Végül nem volt eredeti, csak másolt távirányító, amiért hétezer forintot kértek” – mesélték a lakók, akik nem értették, hogy miért kellett kifizetniük előre, ha nem tudják használatba venni a kaput. Ráadásul mindamellett, hogy funkciótlan, az egy éve épített kerítés rozsdásodni kezdett.

A Narancs.hu megkeresett több, távirányítható kapuk forgalmazásával foglalkozó céget. Egybehangzó véleményük szerint tényleg előfordulhat, hogy a napsütés zavarhatja a szenzort. Jelezték: mivel nem látják a konkrét problémát, csak tippelni tudnának, hogy mi lehet a megoldás. Az egyik szakember ugyanakkor megjegyezte, ez nem olyan gond, amit ne lehetne megoldani rövid időn belül.

 
Fotó: A szerző felvétele

Érdeklődtünk a lakóházat üzemeltető Szollak Kft.-nél is. Szerettük volna megtudni, hogy küldtek-e tájékoztatást a lakóknak a kerítés elhelyezéséről. Információt kértünk a finanszírozásról, a kivitelezőről, a probléma megoldásáról, valamint arról, hogy ez utóbbi költsége érinti-e a lakókat. Válaszokat a cégtől nem kaptunk, ellenben néhány információt Györfi Mihálytól, Szolnok MSZP-s alpolgármesterétől igen. Őt egyébként még korábban a lakók keresték fel a problémával.

Györfi elmondta, elképzelhető, hogy a lakók nem kaptak tájékoztatást a beruházásról. A finanszírozást a közös költség megtakarítási részéből oldotta meg az üzemeltető. Az alpolgármester hozzátette, szeretnének a beton felvágása nélkül elvezetni egy vezetéket a kapuhoz.

Cikkünk készítése közben a lakók jelezték, azt az üzenetet kapták, hogy a társasházkezelő április 12-én fogja bekapcsolni a távirányítóval működtethető kaput. Ám van, amire használatakor ügyelniük kell a bérlőknek:

„ha a kiskapu nyitva van, akkor a nagykapu nem működik, illetve ha a kiskaput a nagykapu működése közben kinyitják, a nagykapu megáll.

Kérjük, a kiskaput minden esetben csukja be maga után” – írták a lakóknak az üzenetben, amiben egyben megértésüket továbbra is köszönik. Egy év után pedig most szerdától működik a kapu. Nyit és zár.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.