Egymilliárdot szán a kormány a szegedi zsinagógára – és közben a Mazsihiszt vádolja

  • narancs.hu
  • 2014. október 31.

Kis-Magyarország

A mai bejelentés örömteli: egymilliárd forintot szánnak a felújításra, az életveszély elhárításához szükséges 150 millió forint akár egy héten belül folyósítható. Három napja írtuk meg, milyen siralmas állapotok uralkodnak Európa negyedik legnagyobb zsinagógájában.

Évtizedek óta pusztul Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb zsinagógája Szegeden. A turisták által is közkedvelt, impozáns épület sokak szerint nem csupán az idő, de helyi és kormányzati szintű politikai harcok áldozata, még akkor is, ha erről csak kevesen mernek nyíltan beszélni – írtuk október 28-án megjelent cikkünkben. Akkor azzal kezdtük, hogy „az áldatlan állapotok miatt november 15-én bezárják a Szegedi Új Zsinagógát. Az életveszély elhárítása 3-400 millióba, a teljes felújítás 2 milliárd forintba kerülne. A zsinagóga évek óta pályázik sikertelenül, és úgy tűnik, a Holokauszt Emlékév sem hoz számukra megoldást”.

false

 

Fotók: Kuklis István

A hír azóta bejárta a magyar sajtót, a Népszavának például annyira megtetszett Cservenák Zoltán írása, hogy szerdai számában saját információként, szó szerinti átvételekkel, a valódi forrásra való hivatkozás nélkül közölte a hírt.

Nem tétlenkedett Lázár János sem. A Miniszterelnökség szerdai közleményéből rögtön kiderül, ki viselkedett felelősen, és ki felelőtlenül: „Bár évek óta ismert, hogy a szegedi zsinagóga felújításra szorul, ám mostanig sem a Szegedi Zsidó Hitközség, sem a Mazsihisz nem készíttette el a szükséges állapotfelmérést és a felújítási terveket. Felmérve azonban a szegedi zsinagóga felújításának halasztást nem tűrő állapotát, maga a miniszter kért egyeztetést a Mazsihisz vezetőitől annak tisztázása érdekében, hogy a közös kulturális örökségünket képző épület felújításának első ütemét szolgáló, mintegy 150 millió forintos összegre kivel tud a kormány leszerződni.” Továbbá: „Sajtóforrásokból a Miniszterelnökség is értesült arról, hogy súlyos belső viták nehezítik meg jelenleg a Mazsihisz működését. Arra kérjük a zsidó közösségi vezetőket, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a magyarországi zsidó kulturális örökség megmentését szolgáló kormányzati támogatás mielőbb hasznosuljon, ugyanis nem szeretnénk, hogy közös kulturális örökségünk megmentése a Mazsihisz szervezetén belül folyó viták áldozatává váljon.”

false

Ma azonban a szokásos hárításnál és bűnbakkeresésnél több is történt. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára pénteken Szegeden bejelentette: „egymilliárd forintot szán a kormány a szegedi zsinagóga felújítására, a közvetlen életveszély elhárításához szükséges 150 millió forint pedig akár egy héten belül folyósítható.“ A sajtótájékoztatóról tudósító MTI szerint Latorcai sem rejtette véka alá véleményét: „A helyettes államtitkár a Mazsihisz vezetésén belüli ’súlyos válságnak' tulajdonítja, hogy eddig nem született meg a felújítás indulásához szükséges döntés.”

Ha kíváncsi a szegedi zsinagóga történetére, jelenlegi állapotára, és a leromlás okainak némiképp árnyaltabb bemutatására, akkor továbbra is jó szívvel ajánljuk cikkünket.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.