Egymilliárdot szán a kormány a szegedi zsinagógára – és közben a Mazsihiszt vádolja

  • narancs.hu
  • 2014. október 31.

Kis-Magyarország

A mai bejelentés örömteli: egymilliárd forintot szánnak a felújításra, az életveszély elhárításához szükséges 150 millió forint akár egy héten belül folyósítható. Három napja írtuk meg, milyen siralmas állapotok uralkodnak Európa negyedik legnagyobb zsinagógájában.

Évtizedek óta pusztul Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb zsinagógája Szegeden. A turisták által is közkedvelt, impozáns épület sokak szerint nem csupán az idő, de helyi és kormányzati szintű politikai harcok áldozata, még akkor is, ha erről csak kevesen mernek nyíltan beszélni – írtuk október 28-án megjelent cikkünkben. Akkor azzal kezdtük, hogy „az áldatlan állapotok miatt november 15-én bezárják a Szegedi Új Zsinagógát. Az életveszély elhárítása 3-400 millióba, a teljes felújítás 2 milliárd forintba kerülne. A zsinagóga évek óta pályázik sikertelenül, és úgy tűnik, a Holokauszt Emlékév sem hoz számukra megoldást”.

false

 

Fotók: Kuklis István

A hír azóta bejárta a magyar sajtót, a Népszavának például annyira megtetszett Cservenák Zoltán írása, hogy szerdai számában saját információként, szó szerinti átvételekkel, a valódi forrásra való hivatkozás nélkül közölte a hírt.

Nem tétlenkedett Lázár János sem. A Miniszterelnökség szerdai közleményéből rögtön kiderül, ki viselkedett felelősen, és ki felelőtlenül: „Bár évek óta ismert, hogy a szegedi zsinagóga felújításra szorul, ám mostanig sem a Szegedi Zsidó Hitközség, sem a Mazsihisz nem készíttette el a szükséges állapotfelmérést és a felújítási terveket. Felmérve azonban a szegedi zsinagóga felújításának halasztást nem tűrő állapotát, maga a miniszter kért egyeztetést a Mazsihisz vezetőitől annak tisztázása érdekében, hogy a közös kulturális örökségünket képző épület felújításának első ütemét szolgáló, mintegy 150 millió forintos összegre kivel tud a kormány leszerződni.” Továbbá: „Sajtóforrásokból a Miniszterelnökség is értesült arról, hogy súlyos belső viták nehezítik meg jelenleg a Mazsihisz működését. Arra kérjük a zsidó közösségi vezetőket, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a magyarországi zsidó kulturális örökség megmentését szolgáló kormányzati támogatás mielőbb hasznosuljon, ugyanis nem szeretnénk, hogy közös kulturális örökségünk megmentése a Mazsihisz szervezetén belül folyó viták áldozatává váljon.”

false

Ma azonban a szokásos hárításnál és bűnbakkeresésnél több is történt. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára pénteken Szegeden bejelentette: „egymilliárd forintot szán a kormány a szegedi zsinagóga felújítására, a közvetlen életveszély elhárításához szükséges 150 millió forint pedig akár egy héten belül folyósítható.“ A sajtótájékoztatóról tudósító MTI szerint Latorcai sem rejtette véka alá véleményét: „A helyettes államtitkár a Mazsihisz vezetésén belüli ’súlyos válságnak' tulajdonítja, hogy eddig nem született meg a felújítás indulásához szükséges döntés.”

Ha kíváncsi a szegedi zsinagóga történetére, jelenlegi állapotára, és a leromlás okainak némiképp árnyaltabb bemutatására, akkor továbbra is jó szívvel ajánljuk cikkünket.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.